Azt is, hogyan számol be a társadalomnak a tudományok eredményeiről, miután elvette tőle a kormány a kutatóintézeteket, mondta el Lovász László MTA-elnök az Inforádiónak. A Lendület Program még nem biztos, hogy folytatódik, ígéretek vannak, az új MTA-elnöknél pedig fontos, hogy jól tudjon együttműködni a stáb többi tagjával, az alelnökökkel, főtitkárral is.
Az MTA elnöke, Lovász László az InfoRádiónak adott interjút, elmondta, miről dönt a rendkívüli közgyűlés decemberben. Egy technikai kérdés kerül terítékre az alapszabály módosításáról, az Akadémia Kiváló Kutatóhelye cím alapításáról is dönt a tagság képviselete, és a legfontosabb "az átalakult helyzetben" az MTA küldetése, hosszú távú stratégiája a harmadik pont.
Át kell gondolni, mihez kezd az MTA a kutatóintézeti hálózata nélkül.
Az új stratégia még kialakítás alatt áll, mondja Lovász, a legfontosabb kötelezettségek leszögezését jelenti majd ez, amivel az MTA a társadalomnak tartozik: többek közt a tudomány népszerűsítése, a döntéshozók támogatása tudományos eredményekkel tartozik ide. Az a kérdés, hogy ezeket a hálózat nélkül hogyan tudja teljesíteni az Akadémia. 17 ezer tagja van az MTA-nak, ők megmaradtak, velük szemben is vannak kötelezettségeik.
Az MTA-ról kialakult egy kép, hogy öreg nyugdíjasok klubja, ez messzemenőkig nem igaz, mondja az elnök, megalakult a Fiatalok Akadémiája, ott vannak a Lendület-nyertesek, több korosztály is jelen van az MTA életében.
Remélem, hogy folytatódik – mondja az elnök a Lendület Programról, még nincs minden rögzítve, szóbeli ígéretek vannak.
A fő feltétel a folytatáshoz az, hogy a szakmai kezelése a programnak maradjon az MTA-nál. A Kiváló Kutatóhely egy megpályázható cím lesz a kutatóintézeteknek, így megmaradhat a kapcsolat az MTA-val, és valamennyire megmaradhat a kutatóhelyeknek az MTA mint brand, ami a pályázatoknál korábban előnyt jelentett nekik, mert az MTA minőségi biztosítékot jelentett, és ez megszűnt, ahogy a kutatóintézeteket elvette a kormány.
Intézmények, egyetemek átvilágításánál segíthet az MTA az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak együttműködésképpen, mondja Lovász, külföldi egyetemeknél azt tapasztalta, igénylik egy külső, független szerv véleményét időről időre, sőt akár még áldoztak is erre, így jó lenne, ha a magyar egyetemek is megbarátkoznának ezzel. A magyar tudományosság szintjét is nemzetközi plénumok tudják leginkább megítélni. Jön a tudomány ünnepe, a magyar tudományt Lovász szerint ünnepelni kell, akkor is, ha épp
nem pozitív események történtek az elmúlt egy évben.
A társadalomnak meg kell értenie, hogy a tudomány mit csinál, mivel foglalkozik, ez a fiatalok esetében nagyon fontos, az utánpótlás kérdése miatt. Ez azért is fontos, mert a fiatalok egyre nagyobb arányban mennek ki külföldre már a középiskola alatt, és ha nincs kapcsolata a magyar tudománnyal, és tudós lesz, nagy esélye van, hogy külföldön marad.
A fiatalokat már a középiskolában pályázatokkal kell megkínálni, el kell érni őket, tudjanak a magyar tudományos élet lehetőségeiről országos szinten, ez is lehetne egy akadémiai feladat, mondja Lovász, zajlanak ilyen ötletelések az MTA-ban, népszerűsítő, látványos események legyenek, ezért sem szabad enerváltan és lehangoltan szervezni a magyar tudomány ünnepét.
Vannak olyan tudományos eredmények, amelyek látványosak és kézzelfogható eredménnyel szolgálnak, amelyeknél könnyen megérti a társadalom, mire is megy hasznosan a pénze, más eredmények absztraktabbak, nehezebben megérthetőek – a mai autók működése nehezebben megérthető, mint 50 évvel ezelőtt, mond egy példát Lovász.
De muszáj megoldani ezt, hogy a társadalom lássa, miért fontos a tudomány.
A matematikánál ez különösen nehéz, mondja a matematikus professzor, de mindenki máshogy tud közelíteni hozzá – van, akit a gondolkodás szépsége ragad meg, van, akit a matematikából fakadó alkalmazások, például az időjárás még pontosabb előrejelzése is matematikai eredményeknek köszönhető.
2020-ban lesz rendes közgyűlés, új MTA-elnököt választanak, egyelőre a lehetséges jelöltek nevét informálisan megbeszélik a közgyűlési tagok, januárra lesznek konkrétabb nevek (sajtóhírek szerint Freund Tamás a nagy esélyes, aki jó viszonyban van Orbánnal, és megerősítette, indul a pozícióért – a szerk.). Lovász azt mondja, lényeges, hogy a pozíciók, az elnök és a főtitkár például együtt tudjon működni, ezek függetlenül vannak választva, de tudni kell előre, hogy csapatként is jól tudjanak együtt dolgozni. Amikor Lovász elnök lett, sok időbe tellett, hogy mélységében megismerje az MTA működését. Az új elnök víziója is utólag fog eldőlni, miután jól megismerte a szervezetet.
Lovász, ha már nem lesz az MTA elnöke, vissza szeretne kanyarodni a tudományos kutatáshoz, elnyert harmadmagával egy fontos, hálózatkutatással kapcsolatos matematikai kutatási pályázatot, és ebbe szívesen belevetné magát.
Freund Tamás megerősítette: vállalja a jelöltséget az MTA elnöki posztjára
