Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldal elnökét és Cser Ágnest, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökét csak egy dolog köti össze: az Alkotmánybíróság mindkettőjük alkotmányjogi panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mert a Varga Zs. András vezette öt tagú tanács csütörtökön közzétett két végzése szerint nem tudtak valóságos alaptörvény-sértést bemutatni.
Vajnait 2017-ben azért vették őrizetbe, mert a Klauzál téri csarnokban árult náci propagandakiadvány ellen tiltakozó feliratot festett a járdára. A rendőrséget korábban hiába hívta ki, ezért telefonon spontán demonstrációt jelentett be. A bíróság előtt, ahol Schiffer András egykori LMP-elnök volt az ügyvédje, kifejtette, hogy véleménye szerint nem követett el rongálást, tette a társadalomra nem veszélyes. A bíróság ennek ellenére szabálysértés miatt figyelmeztetésben részesítette, azzal érvelve, hogy a más tulajdonában való bármilyen mértékű (ez esetben 1500 forintos) kár okozása egyértelműen veszélyes a társadalomra, a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása sem járhat mások tulajdonának sérelmével.
Ez ellen született az alkotmányjogi panasz, arra is hivatkozva, hogy Vajnai spontán gyűlést jelentett be, így tevékenysége védett alapjog-gyakorlás volt. Az Ab szerint azonban a panaszban nincs alkotmányjogilag értékelhető érvelés, a gyülekezési jognak pedig semmi köze az ügyhöz, mert a telefonon bejelentett egyszemélyes akció nem gyülekezés.
A veterán egészségügyi szakszervezeti vezető, Cser Ágnes Szabó Tímea Párbeszéd-képviselő ellen indított becsületsértési pert, mert őt hétpróbás gazembernek nevezte. Cser szerint az ilyen kijelentés nem bírálat, a közéleti vitát nem mozdítja elő, célja pusztán a másik ember megalázása, lealacsonyítása. A bíróság azonban megszüntette az eljárást, úgy ítélve meg, hogy a sérelmezett kifejezés az emberi méltóság megsértésére nem alkalmas. A politikusnő ezt rögtön közzé is tette:
nyugodtan lehet ezt az ingyenélő, az egészségügyi dolgozókra magasról tevő embert hétpróbás gazembernek hívni!
Az Ab szerint az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz arra vonatkozó érveket, hogy a támadott bírói döntés megsértette volna az alaptörvényt, ugyanis bár a jó hírnévhez való jog valóban ütközhet a véleménynyilvánítás szabadságával, arra senkinek nincs alanyi joga, hogy a jó hírneve sérelmével szembeni fellépés „a büntetőjog eszközrendszerével történjen”. Ezért ezt a panaszt is érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.
Rendőrség: Vajnai fenyegette a rendőröket és ellenszegült
