Közel negyedévnyi titkolózás után az Oktatási Hivatal kénytelen volt kiadni azoknak a szakértőknek a névsorát, akik részt vettek a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek kidolgozásában. A lista egyik meglepő szereplője Takaró Mihályné, aki férjéhez hasonlóan havi közel félmillió forintért segített a hazafiasítandó dokumentum összeállításában.
Nemcsak a Horthyért és antiszemita írókért rajongó Takaró Mihály, hanem szintén irodalomtörténész felesége is tagja volt annak a 45 fős szakértői körnek, akik az Oktatási Hivatal megbízásából részt vettek a Nemzeti alaptantervhez készülő kerettantervek kidolgozásában – derül ki abból az Oktatási Hivatal (OH) által összeállított névsorból, amelyet a független Szél Bernadett közérdekű adatigénylésére volt kénytelen kiadni az intézmény.
Takaró Mihályné Palágyi Márta a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium magyar-történelem és vallástanára, de szakértőként gyakori vendég férje M5-ön futó, Történelem és irodalom mindenkinek című műsorában is. Igaz, ott rendre a férjéhez való kötődése említése nélkül, T. Palágyi Mártaként harangozzák be, és ugyanezen a néven adott elő például Trianon tanításának lehetőségeiről a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei történelemtanároknak szervezett táborában is.
Takaróné az OH válasza szerint 2019. május 15. és július 31. között, heti 40 órában látta el a munkát, vagyis, ha figyelembe vesszük, hogy az időszak nagy részében középiskolai tanárként is dolgozott, nem lehettek könnyű napjai akkoriban. A megbízásért a férjéhez hasonlóan havi bruttó 480 ezer forintot fizetett az Oktatási Hivatal.
A kerettantervi munkabizottságokban dolgozó szakértők listáját – ahogyan korábban megírtuk – lapunk is hónapok óta igyekszik megszerezni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) és háttérintézményeitől – sikertelenül. Az Emmi kezdetben Takaró Mihály megbízását sem ismerte el, majd azt próbálták minden eszközzel eltitkolni, pontosan ki fizeti az irodalomtörténészt. A tárca és az OH legutóbb azzal a húzással rázta le lapunkat és a témában szintén több adatigénylést benyújtó Szél Bernadettet, hogy megvárták, amíg a közel ötven szakértő megbízása lejár, majd kiadták az adatokat arról a háromról – köztük Takaró Mihályról – akiknek még élt a szerződésük az OH-val.
A pontosított adatkérésre az Oktatási Hivatal viszont már kénytelen volt kiadni a 45 fős, zömében gyakorló közép- vagy általános iskolai tanárokból álló névsort, amelyben azért Takaró Mihály feleségén és a korábban megnevezett két szakértőn – Péterffy Balázson, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesén és Lebanov Józsefen, az Emmi köznevelési helyettes államtitkársága stratégiai főosztályvezetőjén – túl is akadnak érdekes nevek.
Például a Fidesz volt országgyűlési képviselőjéé és erzsébetvárosi választókerületi elnökéé, Rónaszékiné Keresztes Monikáé, aki lassan egy éve az Emmi zenei nevelésért felelős miniszteri biztosa, vagy Veres Pálé, aki azon túl, hogy Miskolc nagy múltú középiskolájának, a Földes Ferenc Gimnáziumnak az igazgatója, a megyeszékhely összellenzéki támogatottsággal bíró polgármesterjelöltje is.
A matematika-kerettanterv kidolgozásában részt vevő – megbízását még jelöltkénti indulásának bejelentése előtt kapó – gimnáziumigazgató a hvg.hu-nak azt mondta: nagyon kiváló, konstruktív és kizárólag szakmai alapokon nyugvó munka folyt a bizottságban, annak részleteiről azonban titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem akart semmit mondani.
Ugyanígy jártunk a magyar nyelv és irodalom munkabizottság munkájában részt vevő szakértőkkel is, akikről a Magyar Narancs múlt héten azt írta, hogy mindannyian felálltak, és nem kívántak szerződést hosszabbítani az OH-val, mert nem akartak együtt dolgozni Takaró Mihállyal. A hatból három szakértőt értünk el, de egyikük sem akart nyilatkozni, a Magyar Narancs információit, vagyis az irodalomtörténésszel való konfliktusukat viszont tagadták.
A NAT magyar nyelv és irodalomra vonatkozó része ettől függetlenül információink szerint jelentős visszalépéseket mutat ahhoz az alapverzióhoz képest, amelyet többévnyi munka után tavaly nyárra készített el a Csépe Valéria vezette Oktatás 2030 csoport. A 300 oldalas dokumentumról – emlékezetes – már a bemutatása előtt azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy "ez így ebben a formában biztosan nem lép életbe", később pedig kiderült, hogy a kormánynak az a legfőbb baja az anyaggal, hogy „nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti".
Az átdolgozásra (hazafiasításra) ítélt változatot egyebek mellett éppen azért dicsérték a szakmabeliek – köztük a Magyartanárok Egyesülete – mert a jelenlegi alaptantervnél jóval kevesebb konkrét tananyagtartalmat határozott meg, illetve előre definiált szerző- és műlista helyett csak annyit írt volna elő, hogy mely évfolyamon hány regényt, illetve kisepikai művet kell megismertetni a diákokkal, a választást azonban a tanárra bízta volna.
A szaktanárok üdvözlendőnek találták azt is, hogy a tervezet a jelenleginél jóval nagyobb teret adott volna a kortárs ifjúsági irodalomnak. Az akkor pozitívnak nevezett változások információink szerint a „hazafiasított” verzióból azonban újra mind kiszorulnak, a tervezet visszatér a direkt szerző- és műajánláshoz, és csak „nyomokban” – majdnem egyáltalán – nem foglalkozik a fiatalokhoz nyelvhasználatukban is közelebb álló kortárs szerzőkkel. A hazai és a világirodalom aránya pedig szintén túlzóan egyenlőtlen: nagy arányban az előbbinek kedvez.
Hogy a kötelező szerzők közé ismét bekerültek-e és milyen súlyt kapnak Takaró Mihály kedvenc, az előző, 2012-es NAT-ba kerülésük idején is vihart kavart szerzői, Wass Albert, Nyírő József, valamint a műveikben a zsidók ellen uszító Szabó Dezső és Sinka István is, arról egyelőre nem sikerült részleteket megtudnunk. Az biztos, hogy Esterházy Péter nem lesz benne – a három éve elhunyt íróról nyáron felvidéki magyar pedagógusok előtt tartott előadásában Takaró azt mondta: nem kell tanítani, mert kultúraromboló. Az már korábban kiderült, hogy Takaró egyetlen irodalmi Nobel-díjasunkról, Kertész Imréről, valamint Spiró Györgyről is meghökkentően lekicsinylő szavakkal beszél.
A NAT megújításért felelős miniszteri biztostól, az állami intézményfenntartót is vezető Hajnal Gabriellától július vége óta nem kaptunk választ arra, hogy ki és mi alapján döntötte el, hogy egy ilyen mértékben szélsőséges nézeteket valló szakértőre bízzák a következő generáció oktatását, illetve a magyarnyelv- és irodalomtanítás alapjait meghatározó dokumentum kidolgozását.
Nemzeti alaptanterv: nem dolgoznak tovább Takaró Mihállyal a magyaros szakemberek
