A szervezők arra kérik a tanulók szüleit, hogy igazoljanak egy napot a gyereküknek, ha részt venne a bojkottban.
Jogilag nem sztrájk lesz a diákok szeptember 13-ára meghirdetett akciója, hanem iskolabojkott – mondta el a hvg.hu-nak az egyik szervező, Nógrádi Áron. Az egész napos tiltakozás legfőbb célja, hogy vonják vissza a köznevelési törvényt, és tárgyalják újra azt szakszervezetek bevonásával.
A diákok augusztus 31-én a Kossuth téri demonstrációjukon jelentették be a sztrájkot, mint akkor, így most is a négytagú szervezőbizottság kezdett el azon gondolkozni, hogyan hívhatnák fel a figyelmet a magyar közoktatás állapotára.
„Szeptember 13-án minden diák maradjon otthon, ne menjen be, mi így tiltakozunk” – mondta akkor Verseghy Viktória, az egyik szervező. A pár hete elfogadott köznevelési törvény csökkenti az alternatív iskolák szabadságát, a jövőben állami hivatal dönt majd a magántanulói státuszról, nehezebb lesz kitolni az első osztály elkezdését, az iskolaigazgató kinevezésébe sem lesz beleszólás.
Nógrádi Áron most azt mondta, senkit nem akarnak igazolatlan hiányzásra buzdítani, ezért a szülőket kérik arra,
igazoljanak egy napot a gyermeküknek, ha részt akar venni az eseményen.
Legfőképpen középiskolásokra számítanak, de elképzelhetőnek tartják, hogy egy-két általános iskolás is csatlakozik, és remélik, hogy a felsőoktatásban tanulók közül is támogatják majd őket, hiszen ott is várhatók komoly változások, ami kedvezőtlenül hat az egyetemisták életére.
Abban bíznak, a rövid határidő ellenére sokan fognak csatlakozni, ezt majd leginkább az igazolt hiányzások számából lehet kiköveztetni. Inspirációként a 2016-os kockás inges tüntetés van előttük. Az eseménynek egyébként már Facebook-oldala is van.
A szervezőknek természetesen eszébe jutott az is, hogy esetleg későbbre halasztják a bojkottot, de úgy döntöttek, hogy azzal az időpont túl közel kerülne az önkormányzati választásokhoz. Ők viszont semmiképpen nem szeretnék, hogy azt higgyék, a kampányt akarják befolyásolni.
A diákok a köznevelési törvény visszavonásán kívül azt akarják elérni, hogy
- Az intézményvezetők kinevezésénél a tanároknak és a helyi szülői, diák közösségeknek legyen véleményezési és egyetértési joga.
- Több pénz jusson az oktatásra az éves költségvetésben, és ez az évek során a GDP-vel arányosan növekedjen, emeljék a pedagógusok, iskolatitkárok, a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozók fizetését.
- Vonják be érdemben a szakszervezeteket, civilszervezeteket a törvényalkotásba.
- Legyen szabad tankönyvválasztás.
- Csökkentsék a lexikális tananyag mennyiségét, a diákok és a tanárok túlterheltségét, legyen alacsonyabb az óraszám és kevesebb az adminisztráció.