Itthon hvg.hu 2019. szeptember. 02. 09:21

Előkerült Orbán egyik régi nagy terve, amihez Palkovics is kell

Összegyúrná a budapesti egyetemeket, a minta a University of London. Korábban is volt erről szó, még a Figyelő is írt róla, de aztán semmi nem lett belőle. Most talán igen. A tárca cáfolta az összevonásokat, a hvg.hu pedig megtudta, mi a valódi terv.

A 24.hu egyetemi forrásaira hivatkozva arról ír, hogy ismét előkerülhet a budapesti egyetemek összevonásának terve, ami Orbán Viktor miniszterelnök egyik régi nagy álma. Már 2014-ben is feljött, hogy egybegyúrnának budapesti egyetemeket, a kormányfő ugyanis azt akarta, hogy a magyar felsőoktatás teljesítménye váljon láthatóvá a nemzetközi piacon, és

legalább egy egyetem küzdje fel magát a kétszáz legjobb intézmény közzé.

Orbán akkor úgy vélekedett, hogy ehhez az egyetem-összevonásra van szükség (erről a Figyelő is írt akkor), a minta pedig a University of London lett volna. A terv azonban csak terv maradt, a gyakorlatban semmi nem valósult meg belőle. Érdekesség, hogy annak idején is Palkovics Lászlóra lett bízva a felsőoktatás felügyelete, és mint ismert, szeptember elsejétől ugyancsak Palkovics felel a felsőoktatásért, miután átvette a területet.

A 24.hu szerint az ELTE-n már értesítették az összevonásos elképzelésről a karok vezetőit, de nem repesnek az ötlettől, a szakterületenkénti egybegyúrással ugyanis karok szűnhetnek meg szerintük. A másik, hogy minden bizonnyal kevesebben oktatnának egyes területeken. A vezetők egy példával is éltek: a bölcsészettudományokat, a társadalomtudományokat, valamint a pedagógiát és pszichológiát egyetlen humán kar ernyője alatt vonhatnák össze, így nem is lenne szükség annyi emberre – vélik legalábbis.

Egy oktató mindezt úgy kommentálta, ez leértékelné a humántudományokat, amelyeket a kormányban egyébként sem tartanak sokra.

A 24.hu arról is ír, hogy egyes hírek szerint a „Budapest University” nevű ötlet annyira előrehaladott állapotban van, hogy már a rektort is kiszemelték rá: Borhy László régész nevét emlegetik, ő jelenleg az ELTE rektora. Borhy júliusban interjút adott a Magyar Hírlapnak, ebben az MTA-s ügyekről kérdezték, a régész pedig helyeselte, hogy leválasztották az Akadémiáról a kutatóhálózatot. Az ITM később cáfolta, hogy összevonnák az egyetemeket. A hvg.hu pedig úgy értesült, a nagy budapesti egyetemek összevonása helyett akadémiai kutatóintézetekkel terelné őket közös ernyőszervezetbe az immár a felsőoktatás felett is diszponáló innovációs és technológiai miniszter. A még kiformálás előtt álló jogi megoldással évtizedes gordiuszi csomót vághat át az ötletgazda, Palkovics László: nem kell éveket várni, gyakorlatilag egyik napról a másikra kerülhetnek feljebb a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban az eddig a hátsó szekcióban jegyzett intézmények.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.