Az akadémiai kutatóhálózatot vezető Maróth Miklós számára megtisztelő, ha Orbán Viktor miniszterelnök a barátjának nevezi, de erős túlzásnak tartja ezt a jelzőt. Szerinte a kormányzati cél, hogy hatékonyabbá váljon a rendszer, nem tartja elképzelhetőnek, hogy a miniszterelnöknek az MTA függetlenségéből és a kormánykritikából lett volna elege.
"Amint először összeülünk, remélem, feledésbe merül, kit kicsoda delegált a testületbe" - mondta Maróth Miklós, az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatokat irányító testület vezetője a 24.hu-nak. Maróth Palkovics jelöltje volt, a sajtóban Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként is emlegetik. Az interjúban erre is rákérdeztek, mire azt mondja,
ha Orbán Viktor a barátjának nevez, az számomra megtiszteltetés, de erős túlzás.
Azt mondja, ismeretségük a Pázmány egyetem létrehozásához kötődik, a Horn-kormány idején meghívták Orbán Viktort is előadni,
aki így megtapasztalhatta, milyen népszerű a diákjaink körében, aminek köszönhetően utóbb is kapcsolatban maradtunk.Szokta mondani, hogy közel-keleti kérdésekben én vagyok a tanácsadója. És ehhez hozzá szokta tenni, hogy a politikust minősítik a tanácsadói. Kedves gesztus, jólesett.
Felvetődött, hogy számos tudós idővel eltűnt Orbán mellől, Maróth szerint ő azért maradhatott, mert soha semmit nem akart Orbántól. A fékekről ellensúlyokról is van véleménye:
Ha én megválasztok egy miniszterelnököt, az általa vállaltak megvalósításában nem teszek rá féket, hanem azt akarom, hogy meg tudja csinálni, amit a programjában ígért. Féknek és ellensúlynak ott a négyévenkénti választás.
Orbántól meg tudta kérdezni, miért veszi el az akadémiától a kutatóintézeteket, mire a miniszterelnök "igen szellemesen" annyit mondott,
több pénzt akartam nekik adni, ebből lett a baj.
Nem tartja elképzelhetőnek, hogy Orbánnak simán elege lett volna az MTA függetlenségéből, némelyik akadémikus kormánykritikájából, ezért vette el az MTA-tól a kutatóintézeteket és a pénzt.
Szerintem Orbán sose kérte Palkovicstól, hogy vegye el az MTA-tól a kutatóintézeteket és a pénzt,
alighanem Palkovics László miniszter döntött így.
Abban biztos vagyok, hogy Palkovics nem a kormánykritikát nézte, hanem a teljesítményt és a hatékonyságot. A miniszterelnököt pedig eleve nem úgy ismerem, hogy belemenne részletekbe. Ő kizárólag stratégiai kérdésekkel foglalkozik, irányt mutat, a részletek kidolgozását másokra hagyja.
Maróth azt mondta, Palkovicstól nem kap sorvezetőt, a miniszter
nem szól bele kutatási témák indításába, zajló kutatások leállításába, még abba sem, hogy honnan veszünk fel munkatársakat.
Szerinte a kormányzati cél tényleg a szervezet hatékonyabbá tétele.
Én olyan akadémikussal nem beszéltem, aki ne lenne híve a most zajló változásnak.
Erre jön a visszakérdés, hogy a Széchenyi tér tele volt a kiszervezés ellen tüntető akadémikusokkal, mire Maróth azt mondja,
nem azt állítottam, hogy egyetlen akadémikus sincs a változás ellen, csak azt, hogy én nem beszéltem olyannal, aki ellene lenne.
A kormányzati akciósorozatot és az akadémia elutasító hozzáállását sem akarja minősíteni, de úgy gondolja, nem lehet kirablásról beszélni, ha több pénz mehet a rendszerbe. Elmondta, az akadémián nem mindenki "inát megfeszítve" kutatott.
Nem ismételhető elégszer, hogy a hatékonyság növelése a kulcs. Magyarországon a közalkalmazottakat foglalkoztató állami cégek stábját épp úgy, mint az akadémiai kutatóintézetekét zömmel a munkaügyi bíróságok állították össze, ugyanis hazánkban lehetetlen megszabadulni a rossz munkaerőtől, hiába bocsátod el, a bíróságok visszahelyezik az állásába. Ennek most remélhetőleg vége.