Orbán Viktor több száz milliárd forintos harcot indít a civilek ellen
Itthon Serdült Viktória 2019. július. 16. 06:30

Orbán Viktor több száz milliárd forintos harcot indít a civilek ellen

Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet.

Hiába fogadták el a Stop Soros törvénycsomagot, és hiába akadályozzák a Norvég Alap fejlesztési pénzeinek kiutalását, a kormánynak ez nem elég, folytatja a civil szervezetek elleni háborúját. A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről. Elég erre az egy kormányfői mondatra gondolni a civil szervezetekről: „NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés”. Azt is hozzátette, hogy „ez egy harci kérdés a következő időszakban”.

A kormány civil szervezetekkel kapcsolatos politikája és a Norvég Civil Támogatási Alapot koordináló civil szervezetekkel szembeni rendőri fellépés elleni tiltakozók Budapesten, a Városház téren 2014-ben

Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt: a hvg.hu-nak nyilatkozó civil szakértők szerint egyértelműen a „Jogérvényesülés", illetve "Jogok és Értékek” pénzügyi alapjaira utalt, amelyek a demokratikus értékeket védő szervezeteket segítenék, méghozzá közvetlenül, nem pedig a tagállamok irányító hatóságain keresztül. Nem kis összegről van szó: a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, az Európai Parlament csak az utóbbi, a civil szervezetek számára fontos programra 1 milliárd 834 millió eurót (mai árfolyamon 596 milliárd forintot) szánna.

Információink szerint a magyar kormány már régóta elkezdett azon dolgozni a háttérben, hogyan tudná megakadályozni, hogy az alap – ahogy azt most tervezik – része legyen a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Ha ugyanis átmegy, minden erőfeszítésük ellenére sem lesz olyan könnyű ellehetetleníteni a hazai civil szervezeteket.

Az nem véletlen, hogy a jogok és értékek programmal tavaly állt elő az Európai Bizottság. Ahogy az unióban előretörtek a populista politikusok, a magyar és a lengyel kormány pedig egész frontos letámadást indított a civil szervezetek ellen, egyre többen vetették fel, hogy Brüsszelnek valamit tennie kellene az alapértékek védelméért.

Ebbe a folyamatba illeszkedik az EP részéről a Sargentini-jelentés elfogadása, ide sorolhatjuk a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból, vagy azt a felvetést, hogy az uniós költségvetési pénzeket kössék a jogállamiság betartásához.

Eddig hiányzott viszont egy külön alap a költségvetésben, ezt hozná létre a bizottság a következő hétéves költségvetésben. Az egyetértést pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament nemcsak csont nélkül, 426:152 arányban megszavazta a javaslatot, hanem módosításokkal küldte vissza: az először megcélzott 642 millió euró helyett háromszoros összeget, 1 milliárd 834 millió eurót különítene el a célra. (A program másik részére, a Jogérvényesülés alapra a bizottság 305 millió eurót különítene el, ezt az EP 356 millióra emelné.)

A legnagyobb és legfontosabb az, hogy ezt a pénzt nem a tagállamoknak, hanem közvetlenül a sikeresen pályázó szervezeteknek utalnák, így megelőzhető lenne, hogy a kormányok elzárják a pénzcsapot, vagy bizonyos NGO-kat kizárjanak.

Mindez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget a demokrácia betartásáért küzdő civilek kapják. A program három részből állna, ezek:

  • az esélyegyenlőség és a jogok előmozdítása,
  • a polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása és az
  • az erőszak elleni küzdelem.

A fenti felsorolásba a képzések, a tájékoztatás, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatok erősítése mellé rengeteg minden belefér, de az Európai Unió nem is titkolja, hogy a civil szervezetek kapják majd a legnagyobb szerepet. Sőt, kivételes esetben, ha egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapvető értékek, az Európai Bizottság akár sürgős pályázati felhívást is kiírhat az ott működő NGO-k támogatására.

A Jogok és Értékek alapra vonatkozó javaslatot január 17-én fogadták el az Európai Parlament strasbourgi ülésén, bírálói azonban már akkor azt mondták, hogy túlságosan sok területre koncentrál. Sokan attól félnek, hogy csak elsőre tűnik soknak a pénz, valójában sok kis összeg fog szétszóródni, ami nem elég a tényleges munkához. Az általunk megkérdezett magyar civil szervezetek azonban úgy fogalmaztak: „inkább kevés pénz legyen, mint semmi”.

Totális letámadás, elzárt pénzcsapok

Ha megnézzük, hogy az elmúlt néhány évben milyen finanszírozási korlátozással néztek szembe a magyar civilek, nemcsak a fenti kijelentés nyer értelmet, hanem Orbán Viktor ellenállása is. A hazai szervezeteknek nemcsak a hitelességét, hanem a költségvetését is alaposan aláássák a kormányzati intézkedések: információink szerint van olyan NGO, ahol a munkatársak egy részét el kellett bocsátani, mert nem tudták őket tovább fizetni.

Az, hogy a támogatásokkal mi történhet, ha a kormány kezébe kerülnek, jól példázza a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) sorsa, mely 2017–2018-as munkaprogramjának pályázatait befagyasztotta a Belügyminisztérium, miután kiderült, pénzt költ a menekültek integrációjának segítésére.

Jelenleg a civileknek gyakorlatilag csak azok az uniós pályázatok maradtak, melyeket nem tagállami hatáskörben finanszíroznak. A kisebb, néhány fős szervezetek számára azonban szinte lehetetlen, hogy ezekre pályázzanak, mert Brüsszel jellemzően nagyobb, országokon átívelő projektekre ad pénzt, ráadásul 30-40 százalékos önrésszel.

A legtöbben nem bíznak abban sem, hogy az eddig hozzáférhető Norvég Alap pénzeiről sikerül belátható időn belül megegyezni. Április végén a Magyar Narancs írta meg, hogy a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. A jelenlegi ciklusban 214,6 millió euró (69 milliárd forint) érkezhetne hazánkba, aminek tíz százalékát kapnák civil szervezetek, ennek szétosztásába nem szólhat bele a kormány. Csakhogy a Fidesz ezt elfogadhatatlannak tartja, ami miatt lehet, hogy nemcsak a tíz százalékot, hanem az egész összeget bukjuk. (Orbán Viktor még Donald Trump amerikai elnököt is megpróbálta rávenni, hogy gyakoroljon nyomást a norvég kormányra.)

Ha harc, legyen harc

Úgy tudjuk, hasonló a probléma a Jogok és Értékek Alapnál is: a kormány nem akarja elfogadni, hogy a feje fölött döntenének az uniós támogatások elosztásáról. Annyiból könnyebb dolga van, hogy a költségvetést, amiben az alap szerepel, még (egyhangúsággal) el kell fogadnia az Európai Tanácsnak – utóbbiban ott ül Orbán Viktor is. Az EP-választások és az Európai Bizottság leendő elnöke körül kialakult vita a magyar miniszterelnöknek kedvez, hiszen az intézményi problémák miatt egyelőre nincs napirenden a kérdés. A kormányfőnek így elvileg van ideje puhatolózni a többi tagállamnál, nekik mi a véleményük a kérdésről. Az egyik legnagyobb szövetségest például a lengyelek jelenthetik, akik a magyar kormánynál is korábban fagyasztották be a belügyi alapokat, de szóba jöhetnek az olaszok is, akik szintén több fronton támadják a menekülteket segítő civileket.

A harc a kommunikáció szintjén mindenesetre már elkezdődött. Az érintetteknek sincs kétségük afelől, hogy még ha meg is szavazzák majd a költségvetést, a Fidesz igyekszik majd a saját belpolitikai haszonszerzésére fordítani azt. Erre utal a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának közleménye, akik szerint a javaslat elfogadása arra utal, hogy „az Európai Parlament migránspárti többsége a politikai támogatáson túl immár pénzügyi erőforrásokat is biztosítana a bevándorlást nyíltan elősegítő NGO-k számára”.

Soros Györgyöt emlegette Gál Kinga fideszes képviselő is, aki egyébként eddig annak az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak (LIBE) volt az alelnöke, mely szavazott a jelentésről, mielőtt a szöveg az Európai Parlament plenárisa elé került. Gál az ügyet jól ismerő uniós tisztségviselők szerint már a jelentés készítésekor is többször felháborodásának adott hangot a pénzügyi alap miatt.

A Fidesz csak egy dologgal nem számolt: a költségvetésbe nemcsak az uniós állam- és kormányfőknek, hanem az Európai Parlamentnek is van beleszólása, márpedig az utóbbi testületben nem feltétlenül áll jól a szénájuk. Az egy dolog, hogy az Európai Néppártban még mindig tart a felfüggesztésük, de a magyar kormánypárt jogállamisággal kapcsolatos intézkedései már olyannyira előtérben vannak, hogy három szakbizottságban is elhalasztották a szavazást, hogy ne kelljen fideszes alelnököket megválasztani. Különösen kérdéses Hidvéghi Balázs sorsa, akinek személye sok EP-képviselő számára elfogadhatatlan a LIBE bizottság soraiban, de Bocskor Andrea és Trócsányi László sem örvend nagyobb népszerűségnek. Ha pedig még azt is hozzávesszük, hogy a volt igazságügyi miniszternek egyre kevesebb az esélye arra, hogy európai uniós biztos legyen, már egészen valószínű, hogy az EP többsége felveszi majd a kesztyűt a magyar kormánnyal szemben, és mindent megtesznek, hogy átmenjen a civileket támogató javaslat.


2019 a választások éve. Kövesse az eseményeket hétről hétre a HVG hetilappal. Most 20% kedvezménnyel fizethet elő 4 vagy 8 hónapra is! bolt.hvg.hu

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Ne az legyen a reakció, hogy ez egy félőrült pszichopata
Élet+Stílus Czeglédi Fanni 2020. augusztus. 06. 20:00

Ne az legyen a reakció, hogy ez egy félőrült pszichopata

Kanye Westnek az elmúlt hetekben felbukkanó furcsa víziói és sértő bejegyzései eleinte egy jól kidolgozott médiakampány elemeinek tűnhettek, de hamar megjelentek azok a rajongók és támogatók, akik arra figyelmeztettek, hogy a rapperen valószínűleg eluralkodott korábban felvállalt bipoláris zavara. Ha ismerjük és értjük a betegség tüneteit, West ámokfutásnak tűnő megnyilvánulásai is egészen más megvilágításba kerülnek. De mit kell tudni és hogyan érdemes beszélni a bipoláris zavarról? Dr. Belső Nóra pszichiátert kérdeztük.