Nemcsak a NATO elvárását teljesíti az ország az elmúlt időszak katonai bevásárlásaival, de jól illeszkedik a kormány kommunikációba és politikai céljaihoz is. Utánanéztünk, mire megy el évi több százmilliárd forint.
Hátra nem dőlhet senki, de elkapták a fonalat, lesz pénz családtámogatásra és a honvédség megerősítésére is – jelentette ki szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök. Ezzel egy időben jelent meg a hír a Népszavában, hogy 572 milliárd forintért rendelt fegyvereket a magyar honvédség Németországtól. A német Gazdasági Minisztérium adatai alapján ezzel Magyarország lett a legnagyobb vásárlója a német fegyvereknek 2019 első felében.
Azt, hogy a honvédségre költhető pénzből nincs hiány, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is nyilvánvalóvá tette két nappal ezelőtt. Azt mondta, hogy 2020-ban 103 milliárd forinttal több, összesen 616 milliárd forint jut védelmi kiadásokra, amiből 216 milliárdot szánnak fejlesztésekre. Ha az idei honvédelmi költségvetésről - ami meghaladja az 510 milliárd forintot - korábban azt állítottuk, hogy rekordnak számít, a jövő évi még ezt is túlszárnyalja: a parlamenti többség ugyanis megszavazta, hogy az összkiadások 2,6 százalékát szánják az eddigi 2,1 helyett honvédelemre. Ezzel a 2020-as büdzsé nyertese a sport mellett a magyar hadsereg. A pluszpénz a tervek szerint eszközbeszerzésre és –felújításra megy.
Magyarországon 2014 óta emelkedik a védelmi költségvetés. Öt éve még 250 milliárd forint jutott rá, 2017-ben 335,7, tavaly pedig 358,7 milliárd. 2018-ban a legtöbb pénz, 172 milliárd forint bérekre ment el a katonaságnál. Dologi kiadásra 142 milliárd, felhalmozásra 70, fejezeti kezelésre 44, míg a migrációs problémák kezelésére 25 milliárd forint jutott. Ehhez képest a NATO költségvetéséhez 4,5 milliárd forinttal járultunk hozzá, míg az Európai Unió védelmi alapjaiba 680 milliót utaltunk.
A leglátványosabb - 13,6 százalékos - 2016-ban volt a növekedés. Ebben az évben kezdődött a béremelés is a katonáknál, és szintén ekkor hozott egy határozatot a kormány arról, hogy 2017-től 2026-ig minden évben fokozatosan emeli a honvédelmi kiadásokat: a GDP legalább 0,1 százalékpontos növelését írták elő, hogy a Magyar Honvédség teljesíteni tudja nemzetközi kötelezettségvállalását. A 0,1 százalékpontos emelés a mostani GDP-t alapul véve 40 milliárd forintos pluszt jelent. A kormány szerint, ha minden évben ennyivel biztosan növelni tudjuk a honvédelmi kiadásokat, 2026-ra elérjük a - NATO által - hőn áhított 2 százalékot, GDP-arányosan. Igaz, a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor meghallgatásán még azt pedzegette, hogy már 2024-re elérjük a 2 százalékos minimumot.
Azt, hogy a honvédségnek mire van szüksége, mindig a honvédelmi vezetés fogalmazza meg, a végső döntést viszont a kormány hozza meg, amely úgy döntött, hogy az idei 513 milliárd forintból 150 milliárd eszközfejlesztésre jut.
Mire megy a pénz?
A pénznek bőven van helye: nemcsak a németektől rendelt fegyverekre kell ugyanis költeni, hanem arra a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerre is, amelyet az ország az Egyesült Államoktól rendelt. Ezen kívül a honvédség megállapodott az Airbusszal is három tucat harci helikopter megvásárlásáról. Két kisebb luxusrepülő már megérkezett, azzal az ígérettel, hogy ezeket felderítő- és futárgépekként használják majd.
A Népszava szerint a fentebb említett 572 milliárd forintnak is megvan a helye: a lap úgy saccolja, ennyit költ a kormány arra a 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsira és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró lövegre, amelyeknek beszerzéséről tavaly, év végén döntött, de költségeket akkor nem közölt. A most közzétett adatokból az is kiolvasható, hogy a magyar honvédség részletekben fizet a fegyverekért, amelyek 2020 után érkezhetnek csak meg. A lap szerint részletek hiányában nehéz megítélni, hogy a beszerzés túlárazott-e, vagy sem, az árak több mindentől függnek: nemcsak az eszközök költségét kell figyelembe venni, számít a kiképzés, a lőszer, az egyéb felszerelések, a szoftveres fejlesztések, és a szerviz is. Említik, hogy Katar 2013-ban hasonló modernizáció keretében nagyjából ugyanennyiért, 1,89 milliárd euróért jutott hozzá saját rendeléséhez, 62 Leopard 2-eshez és ugyancsak 24 Pzh 2000-eshez. Ebben a felszerelés és a kiképzés is benne volt, és sajtóhírek szerint a magyarországi haderő is megkapja a fegyvereken kívül az ezekhez tartozó kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat.
Mostohagyerekből éllovas?
A honvédelmi miniszter tavaly decemberben, Szolnokon, egy állománygyűlésen ütőképes, modern magyar hadsereget ígért. Azt mondta, a honvédség történetében még nem volt példa a mostanihoz hasonló nagymértékű fejlesztésre, átalakításra. Benkő Tibor szerint erre azért van szükség, mert a biztonsági környezet gyorsan változik a térségben, új kihívásokat jelentenek a terrortámadások és a kibertérben folyó műveletek. Akkor a hvg.hu megtudta, hogy a miniszter az állománygyűlésen bemutatta a Zrínyi 2026 program megvalósult fejlesztéseit. Ezek közt említette
- a 20 darab H–145M helikopter beszerzéséről szóló szerződés aláírását,
- az 5 darab Mi–17-es nagyjavítását,
- és a Mi–24-es csatahelikopterek felújításának megkezdését.
Ide tartoznak még azok a honvédségi szállítógépek is, amelyeket Orbán Viktor kormánygépként is használ, az új egyenruhák, a különféle személygépkocsik és buszok megvásárlása. A Zrínyi 2026 program feladatai között szerepel még
- a légvédelmi rakéták és katonai radarrendszerek fejlesztése,
- a páncélozott személyszállító járművek és harckocsik képességeinek megújítása,
- ismét megjelenne a honvédség korábban elveszített fegyverneme, a tüzérség, mégpedig vontatott és önjáró formában is,
- valamint páncéltörő eszközök beszerzése is napirenden van.
Nem véletlenül, a Magyar Honvédség technikailag elmaradott a többi országhoz képest, komoly védelmi beszerzés utoljára a 14 Gripen hadrendbe állítása volt, más kérdés, hogy megfelelő harci fegyverzettel egyiket sem sikerült felszerelni. Emellett még a Mistral légvédelmi rendszer érdemes a szóra.
A kormány azt ígéri, hogy
- 2026-ig 20 milliárd forintot költ rakétarendszerre,
- 2019-ig minden évben 10 milliárdot tüzérségi eszközökre és lőszerekre,
- 2023-ig ugyancsak 10 milliárdot korszerű katonai radarokra.
És elkezdik a laktanyák felújítását is, milliárdokat költenek például a hódmezővásárhelyi, a tatai és a szolnoki bázisra, és lesznek lőterekkel felszerelt sportközpontok is, országszerte 16 városban.
Magyarország még ezzel is nagyon távol áll attól a NATO által megfogalmazott céltól, hogy GDP-jének két százalékát haderőre költse, ennek ötödét pedig fejlesztésre. Most az elvárás alig több mint a felénél, 1,08 százalékánál jár az ország. Az elvárt két százalék éves szinten csaknem 850 milliárd forintos kiadást jelentene. Nagyjából ennyit költ most az állam az egyetemeken, a főiskolákon, illetve a gyógyító-megelőző ellátás intézményeiben személyi juttatásokra és dologi kiadásokra. Pontosan persze csak azt tudjuk megmondani, hogy most mennyi lenne a bruttó hazai össztermék 2 százaléka. Ha nő a GDP, vele együtt változik a kiadás összege is.
Politikailag is megéri
Ennek azért is van jelentősége, mert szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt az amerikai elnök ultimátumot adott szövetségeseinek, köztük Magyarországnak, hogy már 2019-ben GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra költeniük, vagy számoljanak a következményekkel. Egyes források szerint az Egyesült Államok akkor azzal fenyegette meg a tagállamokat, hogy kilép a katonai szövetségből. Később az elnök finomított, annyit mondott, hogy a kilépés „jelenleg szükségtelen”. A NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján, ahol Donald Trump ezt a meglepő kijelentést tette, Orbán Viktor is ott volt, és úgy nyilatkozott, hogy Magyarország támogatja az amerikai elnök igényét, az európai országoknak, így Magyarországnak is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.
Arról máig vitatkoznak szakemberek, hogy Trump fenyegetését mennyire kell komolyan venni. Orbán Viktor mindenesetre igyekszik megfelelni az elvárásoknak, ezt bizonyítandó az amerikai nagykövetség július 4-i, függetlenség napi fogadásán - ahova 9 év után ment el - a Budapesti Kongresszusi Központban arról beszélt, hogy „jelenleg egyformák az amerikai és a magyar értékek, hiszen megegyezik a család és kereszténység védelme, az állampolgárok biztonsága”.
Miközben a kormányfő szavak szintjén lényegében bárki ellen megvédi az országot, a kabinet nemcsak Washingtonnak csapta össze a bokáját, hanem igyekszik jóban lenni a tankokat és fegyvereket szállító Németországgal is, nem véletlenül: a jelenlegi német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság elnöke, ha ezt az Európai Parlament is jóváhagyja. Ez a jelenlegi menetrend szerint július 16-án, kedden fog megtörténni, a kimenetele viszont még kétséges. A német miniszternek abszolút többségre van szüksége, vagyis a 748 (egy bírósági ítélet szerint három katalán politikus nem vehette fel a mandátumát) képviselőnek a fele, plusz egy főnek kell az igen gombot megnyomnia. Ha leszavazzák, nincs második forduló: az Európai Tanácsnak új embert kell javasolnia, és minden kezdődhet elölről.
Erős magyar hadsereget akar a honvédelmi miniszter
