Az alapvető politikai ellenfelek ebben a kérdésben egy platformra kerültek. A klímasemlegességi határozat megfúrásának hátterében pedig EU-s költségvetési megfontolások is állnak, olvasható az a heti HVG-ben.
Az európai demokráciát helyre kell állítani, mivel az európai vezetők nem azt teszik, amit az európai emberek szeretnének, mondta Orbán Viktor még 2018-ban. Az EP-választáson aztán nem teljesen az történt, amit remélt, az EU-szkeptikus, illiberális, populista erők nem törtek annyira előre, amennyire várta, így egyrészt elkezdte visszalapátolni pártját az Európai Néppártba, másrészt elkezdte temetni a csúcsjelölti rendszert.
Ez azt jelenti, hogy a legerősebb EP-frakció adhatná az Európai Bizottság elnökét – jelen esetben Manfred Weber lenne az illető, aki bőszen csuklóztatta a Fideszt. A HVG-ben arról olvashatnak, hogy hamarabb ejtette a Fidesz a sokáig hangoztatott "az EU-intézményeknek nagyobb demokratikus legitimációja kellene" szöveget (épp erről szólna a csúcsjelölti rendszer), mint a választások után Lázár Jánost.
Ebben partnere is van: egyik legnagyobb ellenfele, Emmanuel Macron és a liberális frakció. A politikai huzavona mellett arról is olvashatnak a friss HVG-cikkben, hogy függ össze az EU-s költségvetési meccsekkel az EU 2050-ös klímasemlegességi határozatának V4-es megfúrása.
El is felejthetjük Manfred Webert? Tusknak és Macronnak sem tetszik a csúcsjelölti rendszer
