Az idő minden politikus legnagyobb ellenfele, mondta a politikai elemző, majd hozzátette, belátja, alábecsülte Orbán erejét.
Az EP-választást összegző interjút adott a Magyar Hangnak Török Gábor politikai elemző, „Ha egyszer Orbán varázsa elvész…” címmel. A politológus már az EP-választás után nem sokkal arról értekezett, felbomlott a centrális erőtér.
Most a Magyar Hangnak azt mondta, egy ekkora fölénnyel megnyert választás után a Fidesz esetében nem lehet csalódottságról beszélni a kormány oldalán belpolitikai szempontból, „ha valami miatt fájhat a Fidesz feje, az legfeljebb csak a budapesti és a megyei jogú városi adatsor, amely azt mutatja, hogy e helyek jelentős részében lehet esélye az ellenzéknek ősszel.”
Több mint három éve már beszélgetett egymással Török és a Magyar Hang interjúját jegyző György Zsombor, akkor az elemző azt mondta, Orbán számára a legnagyobb veszély a varázstalanodás és az idő, a migránskérdés pedig ki is fulladhat. Most erre reflektálva úgy fogalmazott Török, hogy:
hosszú távon persze igazam lesz, hiszen az idő valóban minden politikus – és minden ember – legnagyobb ellensége, de itt is be kell látnom, hogy alábecsültem Orbán Viktor erejét.
Hozzáteszi, a Fidesz képes volt arra, amire kevesen gondoltak, 2015 óta egyetlen téma köré, a menekültek köré építi politikáját. Az interjú egyik legizgalmasabb része pedig ez:
„Az elmúlt hónapokban az ellenzék sokat beszélt a mindent átszövő propagandáról, a sajtószabadság tiprásáról. Túl a szakmánk nehézségein, valóban a kormányzati médiahenger Orbán Viktor atomfegyvere?
Nem, az atomfegyver egyértelműen maga Orbán Viktor, minden más csak segédeszköz ebben a politikai küzdelemben. Nyilván hatalmas segítség a Fidesznek a kiépített médiabirodalom és az a brutális erőforrástöbblet, amellyel a magyar politikában rendelkezik. Ugyanakkor látni kell, hogy amikor 2015 elején összeomlott a fideszes sajtóirányítás, és egy rövid ideig a kormányzati propaganda csak a közszolgálati csatornákra támaszkodhatott, a miniszterelnök akkor is képes volt uralni a magyar politikai napirendet. Ugyanezek az eszközök egy másik szereplő kezében szerintem sokkal kevesebbet érnének: bármit is gondoljunk a kormányfőről, politikai céljairól, azt nehezen lehet vitatni, hogy ő a Fidesz legnagyobb versenyelőnye.”
Később arról is beszél az elemző, hogy „amíg Orbán Viktor rendelkezik azzal a szupererővel, amellyel 2,5-3 millió szavazó gondolkodását és viselkedését jelentős mértékben befolyásolni tudja, az ellenzék legfeljebb annyit tehet, hogy a másik, körülbelül ugyanekkora, szavazótábort az eddigieknél lényegesen hatékonyabban gyűjti egybe a választásokon.
Nyilván ez a varázs egyszer elvész, onnantól a magyar politikában új időszámítás következik majd. Hogy ez mikor lesz, arról mindenkinek lehet véleménye, de tudása senkinek sem.”