• Súlyos tragédia történt szerda este Budapesten: két hajó összeütközött a Margit híd közelében, a kisebbik hajó 7 másodperc alatt elsüllyedt 35 emberrel a fedélzetén
• A Panoráma Deck által üzemeltetett Hableány nevű hajón a kétfős magyar személyzeten kívül dél-koreai állampolgárok utaztak, köztük egy ötéves kislány
• Az utasok közül 7 embert sikerült kimenteni – egy szemtanú szerint mindenki azonnal leállt és próbált segíteni –, egy ember még kórházban van, a többieket kiengedték
• Hét holttestet találtak meg szerda este, a keresés folytatódik
• A hajóroncs megvan, de a Duna erős sodrása miatt sokáig nem merültek le hozzá
• A kisebb hajóval ütköző szállodahajót a svájci székhelyű Viking hajózási társaság üzemelteti, amely annyit erősített meg, hogy a Sigyn nevű hajója részese volt a balesetnek
• A Sigynt hajnal háromkor megszállták a rendőrök, a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset körülményeit.

A rendőrség közzétette azt a videót, amelyen látszik a két hajó ütközése, mint kiderült, a baleset szerda este 9 körül történt. A Hableány olyan gyorsan süllyedt el, hogy vészjelzést sem tudott küldeni – mondta még éjjel a hvg.hu-nak a hajót üzemeltető cég szóvivője, Tóth Mihály. Az ütközés pillanata ugyan látszik, de nagyon sok a kérdőjel. A találgatások mindenesetre elindultak arról, hogy személyi vagy műszaki hiba vezetett-e a balesethez.

MTI / Szigetváry Zsolt

Somlóvári László közlekedésmérnök, a Csepeli Szabadkikötő és a MAHART korábbi vezérigazgatója – aki jelenleg egy szállodahajó kapitánya – azt mondja, egy sötét, esőben készült felvétel alapján nem lehet megállapítani, mi történt, nem lehet tudni, hogy a két hajóvezető között milyen kommunikáció volt a manőver előtt, ők milyen kondícióban voltak, milyen volt a képzettségük, megtettek-e mindent, amit a hajózási szabályoknak megfelelően meg kellett, illetve azt sem, hogy milyen műszaki állapotban volt a két hajó.

Éppen ezért a balesettel kapcsolatban még senkinek sem szabad állást foglalnia, korai még arról találgatni, mi okozta a balesetet. Egy ilyen összetett helyzetben felelősen nem lehet még mondani semmit, egy ilyen baleset ritkán vezethető vissza egyetlen okra, több tényező együttállása vezethetett ide.

Bár este esett és a Duna is árad, Horváth szerint az akkori hajózási körülmények nem voltak rendkívüliek. Ugyanezt mondta egyébként éjjel Tóth Mihály is. Horváth Imre hajóskapitány, hajózási mérnök, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára szerint hasonló körülményekkel akár hetente találkozik egy-egy ilyen hajó személyzete.

Az igaz, hogy a magasabb vízállás miatt a nagyobb hajó parancsnoki hídja alacsonyabban van, hogy a hidak alatt biztonságosabban hajózhasson át, így valamivel nagyobb holttere lehetett a Viking hajójának.

Ahhoz viszont nem kellett jelentős sérülés, hogy a Hableány ilyen gyorsan elsüllyedjen. Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke az InfoRádiónak azt mondta, ha a kis személyhajó a magasabban lévő, áradás felőli pozícióban volt, akkor gyakorlatilag

az ütközés után a víz nyomása fordította be a másik, nagyobb hajó alá a kisebb hajótestet.

Beszéltünk olyan hajózási szakértővel, aki azt mondta: mivel nem volt egy súlycsoportban a két hajó, előfordulhat, hogy a Viking kapitánya észre sem vette, mit történik, lehet, még annyit sem érzett, mint egy autós, amikor lassan átmegy a fekvőrendőrön. Ennek egyik oka szerinte az lehet, hogy hegymenetben, gyorsulás közben, átlagnál erősebb esőben "egy ekkora test egy hegyen is átmegy".

Túry Gergely

Horváth Imre a hvg.hu-nak arról beszélt, a nagyobb hajó előzésre készülhetett, akkor találta el oldalról a kisebbet.

Az is lehet, hogy a kisebbik éppen fordulni készült – ezt sem tudjuk pontosan –, a városnéző hajók ugyanis rendszerint a Margit hídnál fordulnak. Arról, hogy a kisebbik hajó miért kezdte meg a manővert, mikor annyira közel volt hozzá a nagyobbik hajó, majd a Dunai Vízirendészeti Rendőr-főkapitányság tud mondani bármit, ha már kellő információja lesz – mondta Somlóvári László. Fontos még, hogy a két hajó egyébként közlekedési szabályzati szempontból nagyhajónak minősül, hiába van ekkora méretbeli különbség köztük.

Hableány

A szakértők elmondták, a hajókon és a parti hatóságoknál megvannak azok az eszközök, amelyekkel rekonstruálni lehet a baleset előtti pillanatokat, a beszélgetéseket is vissza lehet hallgatni. A hajózási hatóság által felügyelt központi szervezetnél (Navinfo rádióállomás) van "feketedoboz", amely rögzíti a hajók helyzetét, mozgásfolyamatát és a kommunikációt is. Ez része a Navinfo hajózási információs szolgáltatásnak. A rendszer hat hónapig tárolja az adatokat, ez képezheti a vizsgálat alapját. A Navinfo az egymás közti kommunikáción túl azért is fontos, mert itt tudják jelenteni a veszélyt a hajósok, ami hatósági bejelentésnek számít.

Nem szabad szemmel lesik egymást

Szabályzati előírás, hogy milyen navigációs fényeket kell használnia egy hajónak, azonban rossz látási viszonyok között radart, illetve egy digitális térképpel egybekötött automatikus hajófelismerő rendszert használnak, amelyen látszik a közelben lévő másik hajó mozgása, sebessége és iránya – mondja Somlóvári László.

A mai modern hajózásban ritkán hajózunk sötétben, vizuális észleléssel, radarberendezéssel egzaktabb képet lehet kapni mint emberi szemmel.

A hajók között nincs előírt követési távolság – ahogy a KRESZ-ben sem –, a biztonságos távolságra kell törekedni, figyelembe véve az áramlási, fény- és sebességviszonyokat. Horváth Imre azt mondja, hajózási szempontból nincsenek speciális szabályok erre a dunai szakaszra sem, azonban a kötelező érvényű Hajózási Szabályzat fontos eleme a folyamatos kommunikáció, ez alapján történnek a hajók közti manőverek. Megtudtuk, az eltérő országból érkezett hajósok németül kommunikálnak egymással a manőverekről.

Horváth elképzelhetőnek tartja, hogy a kisebb hajón nem volt olyan radar, amellyel látni lehetett volna a környéken lévő többi hajót. Hozzátette, ez nem is előírás és a látási viszonyok lehetővé tették a radar nélküli biztonságos hajózást. A nagyméretű turistahajón viszont kettőnek is kellett lennie, az négyméteres pontossággal mindent lát. A műholdas hajóazonosító rendszer minden hajón rendelkezésre áll, a Hableányon is üzemelt ilyen.

Megkérdeztük Tóth Mihályt, hogy a Hableányon volt-e radar, de azt mondta, erre a kérdésre a vizsgálat miatt nem tud válaszolni, minden információt átadtak a hatóságnak, majd az tájékoztat. Azt azonban megismételte, a Hableány műszakilag rendben volt, minden megvolt rajta, amire a biztonságos közlekedéshez szükség volt.

Mások a szabályok

A százágyasnál nagyobb szállodahajókon kötelező minden út előtt ugyanolyan biztonsági oktatást tartani, mint egy repülőút előtt, míg ez a kis városnéző hajók esetén nem kötelező. Somlóvári László azt mondja, a beszállást követően az utasokat ellátják a biztonsági információkkal, elmondják, hogyan kell viselkedni tűz vagy vízbetörés esetén, merre találhatók a vészkijáratok, hogyan kell használni a mentőmellényeket. Vagyis egy olyasmi előadást hallgatnak végig, mint amit a repülő utasai szoktak. Azzal a különbséggel, hogy itt le is gyakorolnak egy riadóhelyzetet. Ez durván egy órát vesz igénybe. Egy városnéző hajón nincs ilyen kötelezettség.

Egy egy-két hetes út előtt tényleg fel kell készíteni az utasokat, de egy 1-2 órás városnézés előtt nem tölthetnek fél órát a biztonságtechnikai kiképzéssel.

A városnéző hajóknál csak az kötelező, hogy a mentőfelszerelés jól láthatóan el legyen helyezve és ki legyen táblázva a menekülési útvonal. Tóth Mihály a baleset után azt mondta, egy, a repülőkön megszokott biztonsági tájékoztató itt is elkelne. Amiben viszont nincs különbség az az, hogy a biztonsági felszereléseket szigorúan ellenőrzi a vízirendészet.

Ez úgy zajlik, mint egy közúti ellenőrzés: bizonyos időközönként megállítják a hajókat és megnézik a papírjait, illetve a biztonsági felszereléseket. Ezek az elmondások szerint viszonylag rendszeres és szigorú ellenőrzések. Megkerestük a Dunai Vízirendészeti Rendőrfőkapitányságot, hogy megtudjuk ennek részeteit, de konkrét számokkal nem tudtak szolgálni. Azt írták, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vízirendészei mind a szállodahajókat (kabinos személyhajó), mind a termes hajókat rendszeresen ellenőrzik, "a gyakoriság, mint fogalom ebben a vonatkozásban nem, de legalábbis nehezen értelmezhető", analógiaként a közúti közlekedés ellenőrzését említették. A hajókat Mohácsnál minden alkalommal - az üzemeltetési szabályokra is kitérve - tételesen ellenőrzik.

Válaszukból kiderült az is, a mentőfelszerelés hiánya szabálysértésnek minősül, a törvény alapján a rendőr figyelmeztetést, helyszíni bírságot alkalmazhat, vagy feljelentést tehet, de arról nincs statisztikájuk, hogy az elmúlt egy évben hány büntetést szabtak ki emiatt.

A baleset után a kormány a legszigorúbb vizsgálatot kérte, minden részletre kiterjedően, a BKV vezérigazgatója pedig elrendelte a cég kishajóinak műszaki felülvizsgálatát, elsősorban azokat, amelyeket magánvállalkozóknak adnak bérbe. Megszólalt Tarlós István főpolgármester is, aki az Indexnek azt mondta, meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban, az állandó belvárosi jelenlétet szerinte az érintett társaságok bevonásával kell áttárgyalni. Elképzelhetőnek nevezte, hogy

ezeket a kikötőket kijjebb kell helyezni,

bár hozzátette, a folyami közlekedés szabályainak megállapítása nem fővárosi kompetencia.

10 éve ez a gyakorlat

Somlóvári László azt mondja, a szabályok betartásával, a hatósági előírások figyelembe vételével lehet biztonságosan hajózni a Duna fővárosi szakaszán, 10 éves gyakorlat, hogy ezek a nagy szállodahajók is elmennek esti sétaútra. Rájuk amúgy szigorú szabályok vonatkoznak, városnéző időszakban a 80 méternél hosszabb hajók a Lágymányosi és a Margit híd közti szakaszon nem fordulhatnak meg, csak párhuzamosan közlekedhetnek.

Nem fognám arra a balesetet, hogy túl sok hajó van a budapesti Dunaszakaszon, Amszterdamban több hajó mozog egyszerre és nem szoktak ilyen csúnya balesetek bekövetkezni.

A legfrissebb információkat ebben a cikkünkben találja.