Nagyon széles körben terjed két félrevezető, leegyszerűsítő értelmezés a magas részvételi adatok miatt – írta Facebook-oldalán Róna Dániel politológus, aki ezt szerette volna helyretenni. Az egyik szerint nagyon jól mozgósít a Fidesz, így "valószínűleg agyonnyeri magát, akár 60%-kal". Róna nem kételkedik a Fidesz győzelmében, azonban szerinte a korábbinál magasabb részvételből nem következik, hogy a Fidesz jobban nyerne, mint öt éve.

Alapvetően igaz, hogy a magas vidéki részvétel a Fidesznek, a magas fővárosi pedig a Jobbikon kívüli ellenzéknek kedvez. Csakhogy, a 2018-as országgyűlésin minden korábbinál jobban mozgósított a Fidesz vidéken, mégis "csak" a belföldi voksok 48 százalékával nyert.

Róna hozzáteszi, hogy az öt évvel ezelőtti EP-választáson a mai mércével szerény vidéki mozgósítás és egy kifejezetten fővároscentrikus részvétel mellett 51,5 százalékkal nyert a Fidesz, vagyis ha csak ezt a két számot nézzük, a kapcsolat fordított.

Most a kettő között vagyunk. Csak annyit állítok, hogy a Fidesz-győzelem feltételezett mértékére NEM lehet következtetni sem a részvétel országos nagyságából, de még a területi mintázatából sem.

A másik szerint a "kispártok" szoronghatnak, de Róna szerint ez is nagyjából annyira igaz, mint az előző állítás. Valószínű, hogy a Momentum és az LMP erősebb a fővárosban – öt éve a túlreprezentált Budapesttel meglepően jól szerepelt az Együtt–PM és a DK –, de az is tény, hogy méretükhöz képest több bizonytalant tudnak megszólítani, mint a többi ellenzéki párt, és többet, mint a Fidesz.

Ha a vártnál magasabb a részvétel, az azt jelenti, hogy olyanok is elmennek, akik korábban nem voltak biztosak a részvételükben – általában ők a pártpreferenciájukban sem biztosak. Hiba azt feltételezni, hogy ők csak a Fideszre szavazhatnak, még akkor is, ha vidékiek.

Róna hangsúlyozza, itt is csak annyit mond, hogy a "kispártok" eredményeire sem lehet egyértelműen következtetni a részvételi adatokból. Az eseményekről percről percre beszámolunk, azt itt tudja követni.