Az olaszországi urnazárás 23 órakor történt, és hajnali fél kettőkor még csak 14 százalékos feldolgozottságnál járnak, úgyhogy a végeredményről majd hétfőn számolunk be.

A részeredmények szerint a Matteo Salvini vezette Lega 32,66 százalékon áll, ez nagyjából a duplája annak, amit a koalíciós társ M5S összehozott eddig (16,83%). A balközép demokraták állnak a másosik helyen 24,86%-kal. A Berlusconi-féle Forza Italia, az egykori kormányerő most 7,54%-on áll, a szélsőjobbos Fratelli D'Italia 6,33%-on.

A liberális párt nyerte vasárnap Dániában az európai parlamenti (EP-) választásokat a voksok 23,4 százalékával, dacára annak, hogy a választás előtti prognózisok szerint a szociáldemokrata párt számított befutónak.

A szavazatok 96 százalékos összesítése alapján Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pártja hat és fél százalékponttal erősödött, és négy helyet szerzett, kétszer annyit, mint 2014-ben. A szociáldemokraták a voksok 21,9 százalékát gyűjtötték össze, ami csaknem három százalékponttal több a korábbinál, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy növelni tudják az általuk szerzett három hely számát.

A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) nem tudta megismételni öt évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű eredményét, a 26,6 százalékot, és 11 százalékkal most a negyedik helyen végzett, eddigi négy EP-képviselőjéből hármat elveszítve. A dán parlament második erejének számító, a liberális-konzervatív kormányt kívülről támogató DF még az előzetes felmérésekhez képest is nagyobbat esett, amihez valószínűleg hozzájárulhatott a párt körül két és fél éve kipattant botrány a Brüsszeltől kapott támogatások csalárd felhasználása miatt.

A dán Szocialista Néppárt a voksok 13,1 százalékát szerezte meg, két EP-képviselői helyhez jutva. A szociálliberális párt ugyanennyi helyet szerzett a szavazatok 10,2 százalékával. A dán Konzervatív Néppárt a szavazatok 6,2 százalékával egy képviselőt küldhet az EP-be, csakúgy mint a vörös-zöld szövetség a voksok 5,2 százalékával. Az előzetes eredmény szerint elvesztette egyetlen helyét a dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű történelmi erő, amely 1979 óta volt bent az EP-ben a Brüsszellel szembeni hagyományos dán szkepticizmus képviselőjeként.

A részvételi arány rekordmagas, 65,9 százalékos volt Dániában.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) ha nem is sokkal, de leelőzte az Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République en Marche vezette koalíciót Franciaországban.

Le Penék a nem végleges eredmények szerint 23,53 százalékot kaptak, míg Macron pártja 22,47-et, Marine Le Pen pedig győzelmi beszédében a nép sikeréről beszélt, akik "büszkén és méltósággal visszavették a hatalmat". A pártelnök arra szólította fel Macront, hogy vonja le a konzekvenciákat és oszlassa fel a nemzetgyűlést. Macron pártjában ennek ellenére nem várhatóak változások, a listavezető szerint a küzdelem folytatódik.

Franciaországban a harmadik helyet a zöldek szerezték meg 13,2 százalékkal, a konzervatív Köztársaságiak (Les Républicains) pedig 8,2 százalékot szereztek. A sárgamellényes tiltakozásokat szervező radikális baloldali Lázadó Franciaország (La France Insoumise) és a szocialista párt nagyjából azonos eredményt ért el, 6,3-6,4 százalék körül.

Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártjának győzelmét, a Liberális Demokraták jelentős előretörését és a kormányzó Konzervatív Párt példátlanul súlyos vereségét mutatják a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalban ismertetett első részeredményei.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni. A részleges adatok azt valószínűsítik, hogy a Brexit Párt a voksok 33 százalékát szerezhette meg.

A brit hazai parlamenti választásokon hagyományosan harmadik helyen befutó, erőteljesen EU-párti Liberális Demokraták a számítások szerint 20 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerülhettek, megelőzve a második legnagyobb brit országos ellenzéki erőt, a Munkáspártot, amelynek az első adatok 13 százalékot jeleznek. Jól teljesített a Zöld Párt is, amely 12 százalékkal a negyedik helyben reménykedhet.

A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza, a 2010 óta kormányon lévő pártnak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson.

Az Európai Néppárt (EPP) a választáson elnyerte a jogot arra, hogy saját listavezetője, Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke - jelentette ki a konzervatív pártcsalád vezetője vasárnap éjjel.

"Megnyertük a választást, és így természetesen az EPP csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság elnöke" - mondta Joseph Daul a brüsszeli eredményvárón.

Kiemelte, hogy az Európai Néppárt nélkül nincsen többsége a demokratikus erőknek, ezért készek tárgyalni, de a bizottság elnöki tisztségéhez ragaszkodnak.

A legfrissebb mandátumbecslés szerint ismét az EPP szerezte meg a legtöbb mandátumot az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői már kedden csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, amelyben megkezdik az egyeztetést a tisztújításról.

Az ALDE egyik csúcsjelöltje, Margrethe Vestager szerint a nap legfontosabb tanulsága, hogy nincs már kétpárti többség az Európai Parlamentben. A jelenlegi versenyjogi biztos úgy látja, hogy végre új koalíciókat lehet építeni, és végre az Európai Bizottságban is lehetővé kell tenni a nemek közti esélyegyenlőséget.

A brüsszeli sajtóteremben Vestager azzal is viccelődött, hogy az elmúlt öt évben a monopóliumok megtörésén dolgozott, és ma ugyanezt tették a választók is.

Az európai választók 50,5 százaléka elment szavazni – jelentette be az Európai Parlament szóvivője, aki a brüsszeli sajtóteremben a legfrissebb eredményeket ismertette. Ez az elmúlt húsz évben a legmagasabb részvételi arány.

Röviddel éjfél után az Európai Néppárt 178, a szociáldemokraták 152, az Európai Konzervatívok és Reformerek 61, a liberális ALDE 108, a Zöldek 67, a Salvini-féle szélsőségesek pedig 55 helyre számíthattak.

Ezek az adatok nem a véglegesek, természetesen még változhatnak.

„A politikai családom képviselői helyeket vesztett” – ezzel a mondattal kezdte beszédét Frans Timmermans, a szociáldemokraták csúcsjelöltje Brüsszelben.

A politikus szerint ez azt jelenti, hogy „szerénynek kell lenniük, de azért optimista is. Az S&D ezért együttműködik majd a többi progresszív párttal az Európai Parlamentben.

Manfred Weberhez, az Európai Néppárt csúcsjelöltjéhez hasonlóan azt ő is kizárta, hogy bármilyen szélsőséges párttal együttműködjön.