Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Székely Lászlónak, aki szerint a kormány még mindig nem tett eleget a nyelvoktatással kapcsolatos alapvető követelményeknek.
Egy 2014. december 18-án kihirdetett jogszabály értelmében jövőre már csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az intézkedés veszélyeire korábban többek között Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is felhívta a figyelmet, szerinte a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása több érintetti kört – például a fogyatékkal élőket vagy a roma szakkollégium tagjait – hátrányosan érint.
A rendelkezés jövő évi bevezetése ellen áprilisban diákok tüntettek.
Rossz hír a reménykedő gimnazistáknak: kell a nyelvvizsga a felvételihez
Nemrég sajtóinformációk jelentek meg arról, hogy jövőre mégsem írnák elő a középfokú nyelvizsgát az egyetemi felvételikhez. Az Emmi azonban határozottan cáfolja ezt. Az ombudsman szerint az intézkedéssel súlyosan sérülhetnek az oktatási jogok.
Az ügyben nemrég Szél Bernadett küldött írásbeli kérdést Székely László alapjogi biztosnak. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, nem sérti-e az alapjogokat a megfelelő előkészítés nélkül bevezetendő kötelező nyelvvizsga.
Az ombudsman 2017-ben már vizsgálta a kérdést, és azt állapította meg, hogy alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írta elő a kormány a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét mint a felsőoktatásba való bekerülési feltételt. Székely akkor egyebek mellett azt javasolta az emberierőforrás-miniszternek, hogy fejlesszék a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és halasszák el a követelmény bevezetésének időpontját.
Jogsértő, hogy kötelezővé teszik a középfokú nyelvvizsgát a felsőoktatási felvételihez
2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsgával lehetne jelentkezni a felsőoktatásba, de az ombudsman szerint ez a jelenlegi feltételek mellett alapjogokat sért.
Szél szerdán a Facebook-oldalán közzétette az ombudsman válaszát, amelyből kiderül: Székely szerint
azoknak az ajánlásoknak a jelentős része, amelyeket két évvel ezelőtti jelentésében megfogalmazott, nem vagy nem teljes mértékben valósult meg.
Az alapjogi biztos kijelentette:
álláspontomat és javaslataimat változatlanul fenntartom.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár a helyzet alakulását és az újabb lépéseket folyamatosan nyomon követi, jelen pillanatban – amennyiben nem érkezik hozzá panaszbeadvány – nem látja indokoltnak egy azonos tárgykörű, újabb, hivatalból indított vizsgálat megindítását.