hvg.hu: Csomagol?

Jávor Benedek: A családom most is Brüsszelben él, úgyhogy nem ez múlik a május 26-i választáson. De bízom benne, olyan lesz a kampány, hogy folytatni tudjam az elmúlt 5 éves munkát az Európai Parlamentben.

hvg.hu: A kampányanyaga szerint Ön az egyik legismertebb és legaktívabb képviselő, mégis csak a 4. helyet kapta meg az MSZP–Párbeszéd közös listáján. Számol azzal, hogy Tóth Bertalan meggondolja magát, mégis kimegy Brüsszelbe, vagy átvéve a mandátumot egy szocialistának adja tovább? Így ténylegesen a 4. hely az öné, miközben az előrejelzések szerint hármat szerezhetnek.

J. B.: Írásos megállapodásunk van a szocialistákkal arról, hogy valójában a harmadik helyen vagyok a listán. Nincs okom feltételezni, hogy ne tartanák magukat ehhez.

hvg.hu: Mit keresnek a közös listán? Nagyon máshonnan indultak évekkel ezelőtt.

J. B.: Évekkel ezelőtt is elmondtuk, hogy a NER-ben, a Fidesz nyomulásával szemben, egy szétaprózott ellenzéknek nincs esélye felvenni a kesztyűt, ezért kell együttműködni.

hvg.hu: Egy összefogott ellenzéknek sem volt esélye.

J. B.: Önmagában az együttműködés nem garancia a sikerre. Az ellenzéki pártoknak két jelentős problémával kell megbirkóznia, az egyik a támogatottsági, a másik a hitelességi deficit, és ez a kettő szorosan összefügg egymással. Olyan programot kell képviselni, ami növeli a szavazótábort, de még így sem lehet felülkerekedni a Fideszen, ha a szavazatok szétforgácsolódnak. Januárban ezért kezdeményeztem, hogy az ellenzék szorosabb kooperációban fusson neki az EP-választásnak, mert ez kulcsfontosságú voksolás lesz.

hvg.hu: Milyen szempontból?

J. B.: A mostani választás nemcsak a hazai politika alakulásában döntő jelentőségű – hiszen egy rossz szereplés az őszi önkormányzati választást is nagyon nehézzé tudja tenni az ellenzék számára, míg egy jó EP-eredményből lendülettel lehet nekifutni az októbernek –, de az európai politika alakulására is komoly hatást gyakorolhat.

Máté Péter

hvg.hu: A bevándorláspártiak és bevándorlást ellenzők küzdelme?

J. B.: Nem itt, hanem az európai integráció erősítését szorgalmazó, az EU hatékonyságát növelő politikai erők és az együttműködést szétverni igyekvő, populista, nacionalista, szélsőjobboldali pártok között húzódik a törésvonal. A Fidesz éppen a napokban döntött arról, hogy a vonal szélsőjobboldali oldalára áll.

hvg.hu: Biztos ez? Nem csak taktikázik Orbán Viktor?

J. B.: Szerintem a Fidesznek nincs már útja vissza a mérsékelt politikai erők közé. Eddig is nagyon erős feszültség övezte a pártot a Néppárton belül, és a Fidesz legszorosabb szövetségese, a CSU sem tartja vállalhatónak, hogy Orbán nyíltan és egyértelműen Salvini és Strache mögé állt.

hvg.hu: Ők úgy vélik, Orbán végül kilép, de van, aki azt mondja, a miniszterelnök csak taktikázik, próbál félelmet kelteni azzal, hogy a szélsőjobb élére áll, így majd engedményeket tesznek neki.

J. B.: Teljes félreértése az európai politikának, hogy Orbán bárminek is az élére tud állni. Egyrészt az európai szélsőjobbot nem lehet összehozni egy politikai egységgé, mert ezek egymással is veszekedő, vitázó kis csoportocskák, egymást legalább annyira utálják, mint az európai intézményeket – és ez a választás után sem fog megváltozni. Másrészt a kis csoportocskákon belül Orbán másodhegedűs, sokkal inkább Salvini körül kristályosodik valamiféle populista erő. A Néppárt tagjainak szavazatvesztést okoz az Orbánnal való együttműködés, a Fidesz napjai meg vannak számlálva a pártcsaládban. Hogy aktívan kilép vagy kirúgják, mindegy, de ez nem Orbán szabad döntése lesz.

Máté Péter

hvg.hu: Azért a Néppárt is rendesen taktikázott, a Fideszt nem zárták ki, jól jöhet még az a tizenvalahány mandátum a többséghez.

J. B.: A Néppárt is taktikázik, csak nagyobban játszik, mint Orbán. Amíg ő a maga kis partikuláris érdekei alapján lavírozik a Néppártban, Manfred Webernek egy nagyobb léptékű feladattal kell megbirkózni, mégpedig azzal, hogy a Néppártot megőrizze a legnagyobb európai pártcsaládnak. Márpedig az Orbánnal barátkozás érdemi szavazatvesztést hozhat, és Weber európai bizottsági elnöki posztját is veszélyezteti. Az előrejelzések alapján a Néppártnak a szocialisták, esetleg más, kisebb frakciók támogatására lesz szüksége ahhoz, hogy bizottsági elnököt adjon. Ha Weber tovább boltol Orbánnal, gyaníthatóan nem fogja megkapni sem a szocialisták, sem a zöldek, sem a liberálisok szavazatát. A szélsőjobb pedig nem elég.

hvg.hu: Orbánnak azért vannak olyan meglátásai, amik később beigazolódnak. Nem lehet, hogy most is elkezdett valaminek az élére állni, és hosszú távon neki lesz igaza, és ez a küzdelem tényleg a bevándorlásról szól?

J. B.: Nem. Orbán ráült egy európai politikai hullámra, ami az elmúlt években valóban erősödött, de a csúcspontján valószínűleg már túl van, és hosszú távon ez egy vesztes trend. Történelmileg Magyarország nem először követi el azt a hibát, hogy átmeneti politikai folyamatokhoz köti magát, amelyek aztán tartósan a vesztes oldalra sodorják. Európában már nem topprioritás a menekültkérdés. A 2015-ös válság lecsengett, jórészt az Európai Bizottság és a közös európai erőfeszítések miatt, például a Törökországgal megkötött megállapodás eredményeképp.

hvg.hu: A bírálók szerint az EU nagyon lassan és ügyetlenül lépett.

J. B.: 2017-re vagy 2018-ra legkésőbb a 15-ös szint alá esett be az Európába érkező menekültek száma, ami elsősorban az unió közös fellépésének köszönhető. Lehet azt mondani, hogy ezt egyik napról a másikra kellett volna megoldani, de ez illúzió. Távlatosan nézve szerintem az unió sok szempontból nagyon hatékonyan és gyorsan képes volt kezelni a válságot. A migráció kérdésével az EU-nak a következő évtizedekben is szembe kell néznie, de erre csak közös európai megoldások tudnak hatékony választ adni. A magyar kormány kifejezetten gátolta a közös lépéseket.

hvg.hu: Orbán azzal kérkedik, hogy ő állította meg a szárazföldi migrációt. Véleménye szerint mekkora a kormány szerepe ebben?

J. B.: Lényegében semekkora. A magyar menekültintézkedések kimerültek a kerítés felhúzásában és a tranzitzónában a menekültek éheztetésében. Ha valóban ez állítaná meg a menekülteket, akkor a kerítés szerb oldalán milliós tömegek hemzsegnének most is, és próbálnának bejutni az EU-ba, de erről szó nincs. A kerítésnek rövid ideig annyi szerepe volt, hogy átterelte a menekülteket a magyarról a horvát–szlovén útvonalra. Európai léptékben ez nem a megoldás, hanem a probléma része volt.

hvg.hu: A kerítést megtartaná vagy lebontaná?

J. B.: Már így is elköltöttünk sok tízmilliárd forintot a kerítésre, nem szeretnék újabb tízmilliárdokat ennek az izének a bontására elkölteni. A kérdés, hogy sikerül-e a kiinduló országokhoz minél közelebb elejét venni annak, hogy a menekültek eljussanak a magyar határkerítésig. A másik kulcskérdés, hogy akik mégis felbukkannak a magyar határon, ők a nemzetközi egyezményeknek, az uniós előírásoknak és a humanitárius alapelveknek megfelelő, tisztességes elbánást kapjanak. Ezek bármelyike a kerítéssel vagy anélkül is kivitelezhető.

Máté Péter

hvg.hu: Kötelező kvóta, igen vagy nem?

J. B.: Ez nincs napirenden. Ez a 2015-ös válsághelyzetben merült fel, a frontországok elviselhetetlen nyomás alatt voltak, szükség volt az európai szolidaritásra, de ebben Magyarország nem volt hajlandó részt venni. De ezen már túlléptünk, nincs olyan menekültkrízis, mint négy éve, ezért nincs is napirenden a kötelező kvóta.

hvg.hu: A Sargentini-jelentés megszavazásakor nem bizonytalanodott el?

J. B.: Egy pillanatra sem. A Sargentini-jelentésben olyan kritikák voltak, amelyeket évek óta hangoztatunk mi is Magyarországon. Egyértelmű volt, hogy a Sargentini-jelentés a magyar kormány demokráciát aláásó, demokratikus intézményeket felszámoló tevékenységének a kritikája.

hvg.hu: Orbán azt mondja, a magyarok ellen szavaztak.

J. B.: Orbán sok mindent mond, aminek semmi köze nincs a valósághoz.

hvg.hu: Mit mutat a magyar ellenzékről az, hogy Sargentininek kell rendet tennie?

J. B.: Nem neki kell rendet tennie, a jelentés a magyar demokrácia helyzetéről és jogállamiságról szóló EP-jelentés volt, ez volt a feladata és a funkciója. Az EP vagy más európai intézmény nem végezheti el a magyar polgárok és az ellenzék helyett a feladatokat, de elkerülhetetlen, hogy véleményt nyilvánítson arról, ha valamelyik tagállamban szisztematikusan sértik az európai alapértékeket és alapjogokat, és gyakorlati lépésekre ösztönözze az európai intézményeket annak érdekében, hogy ezeket betartassa.

hvg.hu: Végigfuthat a 7-es cikkely?

J. B.: Itt legfeljebb csak találgatni lehet, a Tanács szeptember óta nem foglalkozott érdemben a jelentéssel, ez intő jel, de a Fidesz néppárti védelmének megszűnésével felgyorsulhatnak az események. Nem az a cél, hogy az uniós pénzek felfüggesztésével vagy a szavazati jog megvonásával megbüntessék Magyarországot, hanem hogy rászorítsák a kormányt az alapvető uniós értékek és jogok betartására.

hvg.hu: Egyre többen vetik fel, hogy az uniós pénzek elosztását a jogállami kérdésekhez kellene kötni. Manfred Weber az Európai Bíróságot is bevonná. Átmehet a javaslat? És ha igen, mennyire lehet hatékony?

J. B.: Ez több szimpla felvetésnél, ilyen megoldás tételesen szerepel a 2020 utáni költségvetés szabályairól szóló előterjesztésben is. Szerintem ez fontos elem az uniós pénzek hatékony felhasználásának biztosításában, de kérdés, hogy ez a jogállamisági mechanizmus tud-e majd úgy működni, hogy amikor ténylegesen látszik az uniós pénzek szisztematikus ellopása, akkor elinduljon az ezzel kapcsolatos eljárás. A kérdés valójában az, hogy például a jelenlegi magyar helyzet eliosostól, Polt Péter-estől kimerítené-e az ellenőrző intézmények nem kielégítő működésének definícióját. Ha ez a helyzet a mechanizmus beindítását eredményezné, akkor jól van kalibrálva. Ha további teszetoszaságot jelent csak, akkor értelmetlen.

Máté Péter

hvg.hu: Az Elioson pont nem tud fogást találni az EU, hiszen a kormány nem hívott le hozzá uniós pénzt, tehát kitrükközte.

J. B.: A kormány valóban visszavonta a támogatási kérelmet, de a szisztéma jól látszik, a magyar hatóságok és az ügyészség ezekben az ügyekben teljesen passzív marad, és nem végzi a feladatát.

hvg.hu: Ők azt mondják, hogy elvégezték, és nem találtak bűncselekményre utaló nyomot.

J. B.: Pontosan ez bizonyítja azt, hogy nem végzi el a feladatát. Az új mechanizmus hatályba lépése után már indíthatna eljárást az Európai Bizottság. Elios-ügyben egyébként nem zárult le minden vizsgálat, hiszen márciusban az Európai Bizottság képviselői gyakorlatilag megszállták az Elios és a partnercégeik irodáit, mert felmerült az európai verseny- és közbeszerzési szabályok megsértése is. Tehát a kormány hiába akarta okosban megoldani az Elios-ügyet, a Bizottság megtalálta azokat a hatásköröket, amivel tovább tudja vizsgálni azt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal miatt is kapcsolatban vagyok a Bizottsággal. Miután ebben nincs uniós pénz, a hatáskörök korlátozottabbak, de azt lehet vizsgálni, hogy a beruházás mennyire fér össze az uniós közbeszerzési és versenyszabályokkal.

hvg.hu: Mit üzen az ellenzék számára, ha a becsléseknek megfelelően a jelenleginél eggyel több, vagyis 13 mandátumot szerez a Fidesz?

J. B.: Szeretném, ha ez nem következne be, és sikerülne 12-re korlátozni a Fidesz mandátumainak számát.

hvg.hu: Tizenkettőre? Korábban az ellenzék a mandátumok legalább felét akarta.

J. B.: Nyilván lehet mindenféle nagyszabású tervekről álmodni…

hvg.hu: A „narancsuralom megtöréséről” írnak a programjukban.

J. B.: Lehet irreális ígéreteket tenni a választóknak, én ebben nem szívesen utazom, mert az illúzióvesztést hoz. Jelen pillanatban a reális cél az, hogy a Fidesz ne tudjon előretörni, maradjon 12 mandátuma.

hvg.hu: És ez megadja a lendületet az ellenzéknek önkormányzati választásra?

J. B.: Ez megállítja a Fidesz európai és hazai előretörését, hiszen Orbán legalább 14 mandátumot akar. Ha ezt a tervét meghiúsítjuk, az jó kiindulópont arra, hogy az őszi önkormányzati választáson elkezdjük városról városra visszavenni az országot a Fidesztől.