Semjén Zsolt, akinek helikopteres rénszarvasvadászatát egy állami megbízásokat elnyerő vállalkozó fizette, a párizsi Notre-Dame tragédiáját a nyugati világ értékvesztésére és a keresztény hit megtagadására vezette vissza. Ezt mondá égtelen haragjában a puszták sörétes prófétája:

„Az a Franciaország, amelyik megtagadta – mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk.”

Kemény szavak ezek, illenek a nagy Jeremiás céltávcsővel felszerelt utódjához, de a történelem és a miniszterelnök lányának 12 milliós karórája arra emlékeztet minket, hogy a Gondviselés útjai ennél azért kifürkészhetetlenebbek. Ha ugyanis a keresztény értékek megtagadása instant öngyulladást eredményezne, akkor Semjén Zsolt is égő fáklyaként enyészne el a főnökét a stadionjaival, magánrepülőivel és uszító plakátjaival együtt felemésztő lángtengerben.

Mint tudjuk, az isteni igazságszolgáltatás nem így működik. Az elmúlt évszázadok során sajnos több templom égett le Európában, mint ahány védett háziállatot egy szentéletű miniszterelnök-helyettes a húsvéti ünnepek alatt elejteni képes, tehát egy tűzvész vagy nem a kereszténység megtagadásának a következménye, vagy a kora középkor óta ebben az értékvesztett állapotban létezünk folyamatosan.

A londoni Szent Pál-katedrális megsemmisülése a 17. században a nyugati értékvesztés jele volt? És mit szimbolizált a budavári Nagyboldogasszony-templomot megtámadó tűz 1723-ban? Már azt a Karoling-kori székesegyházat a tűz rombolta le 857-ben, melynek a helyére később a Notre-Dame felépült.

– Hülye Nyugat, a pusztulásodba rohansz – kiáltott fel akkor Semjén próféta elődje valahol az Etelköz határán, miután becserkészte és a jurtájába vonszolta a törzs leglassabb kecskéjét.

Viszont, ha már ennyi szó esik az értékvesztésről és a sötétség korának elérkezéséről, akkor idézzük a vallási témában szintén gyakran megnyilvánuló Balog Zoltánt is: „egy templomnak is van szenvedéstörténete. Vajon hányadik stáció ez? (2016-ban micsoda élmény volt a kupola tetején is járni.) 2019 Nagyhétének kezdetén beszakadt ez a kupola.”

Feltehetően azzal mindenki tisztában van, már ha nem volt kultúráért (!) felelős miniszter és egyházi ember, hogy a kupola kör vagy ellipszis alakú boltozatot jelent. A rómaiak által feltalált építészeti elem használata (lásd: Pantheon), amely majd a reneszánsz idején tesz szert nagy népszerűségre (lásd: Szent Péter-bazilika), a francia gótikus katedrálisokra egyáltalán nem jellemző.

Éppen ezért azok között, akik fényképet küldenek be a Notre-Dame katedrális egykori kupolájáról, kisorsoljuk Semjén Zsolt keresztény relikviáit, beleértve értékes rénszarvastrófea-gyűjteményét.