A megismételt eljárásban is két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték első fokon az amerikai kitiltási botrányként elhíresült ügyben megvádolt férfit.
A Fővárosi Ítélőtábla 2017 áprilisában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék korábbi elsőfokú határozatát. Mostani döntésében a törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés bűntettében ismét bűnösnek találta a férfit.
A vádlott, T. Viktor – olvasható a törvényszék közleményében – 2014-ben egy külföldi agrár- és élelmiszeripari társaság tanácsadójának azt mondta, kétmilliárd forintért cserébe a kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötne a céggel. Ajánlata szerint az étolajterméket terhelő áfakulcsot csökkentették volna 27 százalékról 5 százalékra, továbbá a külföldi cég egyik versenytársának járó 16 milliárd forint – jogszerűen visszaigényelt – áfát visszatartották volna. A kétmilliárd forintot egy ismert emberhez kötődő alapítvány (Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató korábbi elnöke), illetve egy cég részére kellett volna kifizetni.
A bíróságnak most is abban kellett állást foglalnia, hogy szavahihetőnek tartja-e a koronatanút, akivel kapcsolatban a vádlott azt nyilatkozta: félreértette az ajánlatát, és szándékosan valótlanságokat állít vele kapcsolatban. A törvényszék részletes indokolása szerint a vádlottnak ez a védekezése alaptalan.
A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint az esemény óta eltelt időt. A súlyosító körülmények között hangsúlyozta, hogy az ügy negatív hatást gyakorolt az országimázsra.
A döntés nem jogerős: a vádlott felmentésért, az ügyészség pedig súlyosításért fellebbezett – olvasható a törvényszéki közleményben.
A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a vádlott azt a látszatot keltette, hogy az összegből hivatalos személyek is részesülnének.
A vádlottnak amerikai vízuma volt, amelyet az amerikai hatóságok megszüntettek, miután az ügyről tudomást szereztek.
A Napi Gazdaság internetes oldala 2014 októberében közölte értesülését, amely szerint több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A budapesti amerikai nagykövetség ezután arról tájékoztatott, arról van információjuk, hogy "bizonyos magyar magánszemélyek" korrupciós cselekményekben vesznek részt, vagy azokból hasznot húznak, és ezért nem léphetnek be az Egyesült Államokba". Az akkori ideiglenes amerikai ügyvivő hat érintettről beszélt, aki a kormány alkalmazottja, vagy kapcsolatban áll a kabinettel. Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori elnöke a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba. A vádat rágalomnak nevezte, amely ellen eljárásokat helyezett kilátásba.
A Fővárosi Főügyészség 2015 decemberében jelentette be, hogy vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfi ellen, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos embereknél, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.