Míg az illegális fémkeresőzés a lelőhelyet és az ország közös értékeit pusztítja, a legális gazdagítja. Arra is van példa, hogy egy múzeum fizet a fémkeresőnek.
„Úgy vélem, a tiltás nem jó irány, de az sem megoldás, hogyha az állam által a fémkeresőzésre hozott törvényeket nem, vagy csak alig tartatják be a hatóságok” – mondta a Magyar Hírlapnak Fogas Ottó régész. A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója hozzátette, tisztában van azzal, hogy sokan pusztán a találás öröméért használják a detektort, de ettől ez még nem ad felmentést arra, hogy a régészeti korú leleteket felszedjék és hazavigyék.
A jelenlegi törvény értelmében az 1711-et megelőző időszakban földbe került tárgyak állami tulajdonnak számítanak, ha valaki az ezt követő korból bukkan valamire, akkor is köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tulajdonost vagy annak leszármazottait megtalálja. Ha ez nem sikerül, akkor lehet a találóé az érték.
Az igazgató azt mondta, legálisan is lehet fémkeresőzni, ám ehhez a megyei illetékes múzeumoktól kell engedélyt kérni. Ha valaki nem régészetileg védett területet választ, akkor hozzájuthat a papírhoz. Az eljárási rend szerint a kérvényt a múzeum továbbküldi, s a végső szót a minisztérium mondja ki. A procedúra általában két-három hónap alatt fut át.
A papír kézhezvétele után be kell jelentenie, mikor megy ki az engedélyben rögzített területre, ha valamit talál, abba kell hagynia a keresést, és rögvest értesítenie kell a közgyűjteményt. A múzeum is leszerződhet valakivel, aki igény szerint hajlandó részt venni egy-egy feltáráson.