Három hónappal az európai parlamenti választások előtt minden eddiginél élesebben támadta Orbán Viktort az Európai Néppárt elnöke. Kizárni ettől még nem fogják, de az erőviszonyokat megváltoztathatja.
Szokatlanul gyorsan válaszolt az Európai Bizottság a magyar kormány legújabb plakátkampányára, amelyben már nemcsak Soros Györgyöt, hanem Jean-Claude Junckert, a testület elnökét is támadta a Fidesz. A bizottság csak a legritkább esetben kommentálja a tagállamok belpolitikai kérdéseit, most viszont Margaritisz Szkínasz szóvivő déli sajtótájékoztatóján láthatóan felháborodva hívta „nevetséges összeesküvés-elméletnek” a plakáton leírtakat. Alig telt el néhány óra, a Juncker vezette testület hivatalos Facebook-oldalán nemcsak angolul, hanem magyarul is megosztotta hivatalos álláspontját az ügyben. Kedd délután ugyanezt nyilatkozta a hvg.hu-nak Natasha Bertaud szóvivő.
Ennél is érdekesebb az Európai Néppárt (EPP) reakciója. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládját belülről is régóta támadják, amiért a sorozatos jogsértések ellenére még mindig megtűri tagjai között a Fideszt. Az EPP vezetősége eddig mindig összezárt Orbán Viktor mögött, hiszen a közelgő európai parlamenti választások előtt minden eszközzel el akarják kerülni a megosztottságot. A Juncker elleni plakátkampány viszont megkérdőjelezi ezt a hozzáállást, hiszen a Fidesz nyíltan szembement azzal a határozattal, amit az EPP tavaly novemberi kongresszusán maga is aláírt.
Támadásoknak nincs helye
A dokumentum már novemberben nagy port kavart, sokan úgy gondolták, hogy a Néppárt ezzel akarta színvallásra kényszeríteni Orbán Viktort: vagy jóváhagyja az állásfoglalást vagy veszélybe sodorja tagságát. A szövegben több utalás is volt a jogállamiság, a többpártrendszer, a független média, a civil társadalom, a vallásszabadság és a szólás- és gyülekezési szabadság védelmére. A jelen esetben ennél is fontosabb: az utolsó bekezdés felszólítja a Néppárt tagjait, hogy ne támadják az Európai Unió intézményeit.
Szívesen látjuk az élénk, konstruktív vitát az EU intézményeinek működéséről, aminek pozitív hatása van az uniós állampolgárok feléjük táplált bizalmára. De az EU-tagállamok kormányainak tartózkodnia kell az összeesküvés-elméletek terjesztésétől és a nyílt támadások indításától az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy az egész európai együttműködés ellen
– áll a szövegben.
Márpedig – ahogy az Európai Bizottság is fogalmazott – most éppen ilyen összeesküvés-elméletekkel plakátolja tele az országot a kormány.
A hvg.hu szerette volna megtudni az Európai Néppárt álláspontját az ügyről, de eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Mint ahogy nem válaszolt a Fidesz sajtóosztálya sem, csak Kovács Zoltán kormányszóvivő kötött bele a bizottsági állásfoglalásba.
Az általunk felvetett kérdések mind az Európai Bizottságtól és más EU-intézményektől erednek. Könyörgök, mi az az úgynevezett humanitárius vízum + a bevándorlást továbbra is elősegítő intézkedések, tervek, amelyek szembemennek a szavazók akaratával
– írta kissé nehézkes megfogalmazásban.
Az viszont mindenképpen sokatmondó, hogy Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke – aki már korábban többször bírálta Orbánt – most hosszú posztban fejtette ki közösségi oldalán, mi a véleménye a plakátokról. A posztot pedig a legnagyobb meglepetésre Manfred Weber is megosztotta.
I strongly denounce #Hungary's attacks & baseless conspiracies against President @JunckerEU, who is a true Christian Democrat & a real European leader. A leader, who fought for #European unity, solidarity & prosperity that all EU, including Hungary, greatly benefited from. 2/3
— Joseph Daul (@JosephDaul) February 19, 2019
„Élesen elítélem a magyar kormány kampányát és az Európai Bizottság elnökének megrágalmazását. A kampány állításai hamisak, megtévesztőek és nem felelnek meg a tényeknek” – írta Daul, aki kiemelte, hogy Juncker egy valódi kereszténydemokrata és igazi európai vezető. Egy olyan vezető, aki az európai egységért, szolidaritásért és jólétért harcolt, amiből az egész EU, közte Magyarország is profitált.
„Szeretném emlékeztetni Orbán Viktort, hogy a döntések, köztük a migrációról szólók is, Brüsszelben születnek, és közösen hozzák őket a tagállamok kormányai, valamint az Európai Parlament, amelynek magyar képviselői is vannak. Ahelyett, hogy Brüsszelt valamiféle ellenségnek állítja be, Magyarországnak rá kellene jönnie, hogy ő is a tagja” – írta.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után nem sokkal Kovács Zoltán Joseph Daul kritikáira is reagált. Az államtitkár arra figyelmeztette az Európai Néppárt elnökét, nem igaz az állítás, mely szerint a döntéseket közösen hozzák az Európai Unióban. Példaként hozta fel 2015-öt, amikor az Európai Tanács minősített többséggel fogadta el a kötelező kvótákat, valamint említette a Sargentini-jelentésről szóló szavazást, amikor az EP jogi szolgálata úgy döntött, hogy nem számít voksnak a tartózkodás.
Except when they’re not, like when the Council used qualified majority voting to push through the first compulsory migrant resettlement in 2015 and when the @EUParl_EN played loose with with absentees to pass Article 7 against HU. 1/2 https://t.co/PYByAaY57U
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) February 19, 2019
A Fidesz már korábban is többször vágta ki a biztosítékot a Néppárton belül, de eddig – néhány belső beszélgetéstől eltekintve – még soha nem vonták érte felelősségre. A legfontosabb jelzés tavaly Manfred Webertől érkezett, akit azóta megválasztottak a párt csúcsjelöltjének. Weber a Sargentini-jelentés elfogadása előtti este Strasbourgban újságírók elé állva jelentette ki, hogy igennel fog szavazni a jogállamiság magyar helyzetét, az Orbán-kormány intézkedéseit élesen bíráló jelentésre. Néhány nappal később viszont már a közszolgálati Cseh Rádió (CRo) műsorában cáfolta a Fidesz tagságának megszüntetését.
“A Fidesz kizárását az EPP-ből egyetlen tagpárt sem követeli. Ez a kérdés nem időszerű” – mondta.
Könnyű ellenség
Az Európai Parlament első mandátumbecsléséből mindenesetre úgy tűnik, jól teszi a Fidesz, ha igyekszik bent maradni a Néppártban. A konzervatív pártcsalád a becslések szerint 183 mandátumot szerezhet meg a 705-ből, ezzel megőrzi első helyét. (Jelenleg a 721 fős EP 217 képviselője tartozik a frakcióhoz.) Ha ez így történik, akkor Webernek is minden esélye megvan rá, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnöke, vagyis Jean-Claude Juncker utódja.
Azt, hogy Orbán miért éppen Juncker ellen indította hadjáratát, a Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter belpolitikai üzenetekkel magyarázta. Krekó írásában emlékeztetett a Globsec pozsonyi biztonságpolitikai intézet felmérésére, mely szerint Juncker viszonylag ismeretlen Magyarországon, ezért ugyanolyan ősellenséget lehet belőle kreálni, mint Soros Györgyből. Azok között pedig, akik ismerik, az Európai Bizottság elnöke népszerűtlen politikusnak számít.
A Globsec elemzése azt mutatta, hogy a visegrádi országok közül a magyar és a lengyel fiatalok ismerik a legkevésbé Junckert. Hazánkban a 18-24 éves korosztálynak mindössze 46 százaléka állította, hogy tudja, kiről van szó.
Ha azt nézzük, hogy hányan nem értenek egyet Juncker politikájával a V4-ek közül, már a magyarok vezetnek. Ez persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük a kormány támadásait az Európai Unió intézményei ellen, a megítélése viszont mindenképpen érdekes, ha azt nézzük, hogy a magyarok elég magas százalékban bíznak az Európai Bizottságban – figyelmeztetett Krekó.