A kormánypárti médiamamut elnökének az állásába került, hogy őszintén el merte mondani, mit gondol a jobboldali sajtó színvonaláról, de Varga István messze nincs egyedül a véleményével. A hvg.hu-nak fideszesek beszéltek arról, hogy miért "különösen égő" még számukra is a kormánypárti média.
„Most mondjam el, hányszor, hányan küzdünk-küzdöttünk ehhez hasonló gondolatokkal?” – válaszolta egy fideszes képviselő kedden a hvg.hu-nak, amikor arról kérdeztük, hogyan látja a korábbi frakciótársával, Varga Istvánnal történteket. A novemberben létrejött kormánypárti médiakonglomerátum, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnökének lemondásáról hétfő este adott hírt az MTI, pár órával aztán, hogy a politikusról a 444 fellelt egy pár nappal korábbi interjút, amelyben Varga István egyebek mellett arról beszélt, hogy a konzervatív oldalnak nincs valódi újságja, és hogy a "keresztény nemzeti konzervatív kormány nem tehet mást, mint megpróbál egy ilyen újságíró-társadalmat kialakítani". Az interjú egy pontján pedig úgy fogalmazott, hogy "igényes, jó tollú újságírókat – nem kell megsértődni –, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok”.
Ha lehet még tetézni, Varga külön kritizálta az interjúban a közmédián kívül a portfóliójához tartozó, kormányzati szócső-szerepet betöltő orgánumokat – az Echo és a Hír Tv-t – is, azt állítva: nem azt szeretné látni, hogy
minden szép és jó és mindenki jól szerepelt, és a kormánynak csak hibátlan döntései vannak. (..) Ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más. Na, ebben kéne változtatni.
A történtek után közel tucatnyi kormánypárti politikustól próbáltuk megtudni, hogyan látják Varga István jobboldali médiáról alkotott képét, másrészt hogyan élik meg, hogy valaki rögtön belebukik, ha a nyilvánosság előtt kritikát fogalmaz meg erről. (Illetve összességében bármiről: ezért is van, hogy az utóbbi nyolc évben szinte soha nem lehet rávenni kormánypárti politikusokat, hogy a nevüket is vállalva mondjanak – akár szakmai – véleményt a kormány egy-egy lépésről.)
Én is előbb nyitom ki az Indexet és a hvg.hu-t, mint az Origót, ha tájékozódni akarok
– mondta egy másik képviselő, egy harmadik pedig, fordított megközelítéssel arról beszélt: tudatosan kerüli azokat az orgánumokat, "amelyekben
azért is megdicsérnek minket, amit még meg se tettünk, vagy még csak ki se gondoltunk".
Ez utóbbit egy negyedik megkérdezett azért nevezete „különösen égőnek”, mert „a kormányzati mantrát visszabüfögő ostoba egyoldalúság” a nézők, vagyis a választók széles rétege előtt hitelteleníti még azt is, ami a nem kormánypártiak szemszögéből is pozitív lehetne.
Az nem ad izgalmat. Sőt, nemcsak unom, hanem bánt, bosszant is az a még a mi oldalunkról is megmagyarázhatatlan mértékű propaganda és mérhetetlen szervilizmus és kritikanélküliség, amire Pista is utalt
– érvelt a hvg.hu-nak a képviselő, magyarázatot adva egyúttal arra is, hogy miért nem olvas már Origót, nem néz ugyanezen okból köz- vagy Echo tévét és kerüli tudatosan a 888 vagy a Pesti Srácok oldalait is.
Kilóg a lóláb
A KESMA-hoz tartozó orgánumok, illetve általában a kormánypárti sajtó reflexeire groteszk módon egyébként maga a Varga-ügy, pontosabban annak tálalása is rávilágított: a Magyar Idők hétfői, szűk ötsoros beszámolójában úgy helyezte kontextusba a kuratóriumi elnök lemondását, hogy „Varga azt követően távozik posztjáról, hogy a békéscsabai Behir.hu-nak adott interjújában a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg a konzervatív média helyzetéről”, a Pesti Srácok alig fél órával később pedig a címében is érződő sértődéssel – „Agyongyalázta a teljes jobboldali sajtót, majd lemondott a konzervatív médiaholding elnöke" – számolt be a történtekről.
Az írás után, amely hemzsegett a „tőrdöfés” és „késszúrás” és „a teljes konzervatív médiaszakmában megütközést kiváltó” kifejezésektől, kedden jött az a kormánypárti sajtó működésének egészére rámutató, személyesen a PestiSrácok.hu főszerkesztője által jegyzett, valójában a korábban a Fidesz frakcióvezetőjének vigasztaló-levelét idéző „cikk” –, amelyben a Fidesz kommunikációját irányító Kocsis Máté a magyar sajtóban és politikában példátlan módon az egekig dicséri a kormányközeli orgánumokat és azok munkatársait. "Valótlan, és ezáltal sértő is Varga István állítása, mert az igényesség és az intellektuális fölény már akkor is az Önöké volt, amikor létszámukban messze elmaradtak a posztkommunista és liberális kollégáiktól. Használva Varga úr erőltetett ideát-odaát logikáját, ideát mind a régi nagy öregek, mind az új generáció tagjai döntő többségükben tanultabb, műveltebb, ha úgy tetszik igényesebb újságírók, mint odaát. Az önök értékalapúságáról már nem is beszélve, amely a nemzeti oldal számára folyamatosan zsinórmértéket, támaszt jelent” – írta vigasztalásképpen Kocsis, groteszk módon egyébként pont annak a Pesti Srácoknak, amely nem is tagja a KESMA-nak. (A PS állítása szerint a frakcióvezető más jobboldali szerkesztőségeknek is küldött hasonló levelet, de más orgánumok nem számoltak be erről.)
De miért kellett ezt kimondania?
Bár a megkérdezett kormánypárti képviselők többsége egyértelműen osztotta Varga István véleményét, azt egybehangzóan „nagy hülyeségnek” nevezték, hogy nyíltan beszélt is erről.
Én is hasonlókat gondolok a jobboldali sajtóról, sőt, egyes lapokról és újságírókról talán még durvábbakat, de ha jobbá akarnám tenni a munkájukat, nem biztos, hogy azzal kezdeném, hogy lehülyézem őket
– magyarázta egy fideszes képviselő, de mások is úgy vélték: a jobboldali médiaholding vezetése egyértelműen politikai állás, amelyben az embernek tudomásul kell(ett volna) vennie, hogy nem mondhat akármit.
Varga István a hvg.hu megkeresésére nem akart beszélni lemondása részleteiről, mondván, nem akarja tovább rontani a helyzetét, a KESMA elnökét azonban információink szerint nem sokkal a lemondásáról kiadott MTI-hír megjelenése előtt – de már annak megírása után – szembesítették azzal, hogy mit is kell tennie.
A 24.hu keddi információi szerint Vargának hétfőn személyesen maga Rogán Antal propaganda kabinetminiszter tolmácsolta a döntést, miután a miniszterelnök környezetében nagy felháborodást keltettek a kuratóriumi elnök bíráló szavai.
A hír (se) szent, a vélemény (se) szabad
Bár a Fidesz politikusai hosszú-hosszú évek óta zsigeri módon óvakodnak attól, hogy bármilyen nyilvános kritikát fogalmazzanak meg akár a kormánnyal, akár a kormányzással, akár Orbán Viktorral szemben, egy emlékezetes, 2010-es eset arra is rávilágított, hogy nemcsak a vélemények, de már az igazság kimondásába is bele lehet bukni a pártban.
A Fidesz akkori „lakáspolitikusának”, Mádi Lászlónak Varga Istvánhoz hasonlóan a politikai karrierjébe került az őszinteség: noha a 2010-es választási kampányban és korábban egyértelműen és egyedül ő vitte a pártban a lakásügyi témákat, 2010 januárjában egyik napról a másikra törölték a párt országos választási listájáról, miután egy konferencián arról beszélt, hogy kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után az ingatlanadó bevezethető Magyarországon. A kételyt, hogy a kijelentés és a leváltás nem volt független egymástól, egyértelműen eloszlatta Cser-Palkovics András akkori helyettes szóvivő, aki kertelés nélkül azzal indokolta, hogy Mádi nem szerepelhet a Fidesz listáján, hogy „a Fidesz álláspontjával ellentétesen nyilatkozott”.
2013-ban Ángyán József korábbi földművelésügyi államtitkár került nagyon csúnya összetűzésbe a miniszterelnökkel egy kihelyezett frakcióülésen, amiért elmondta véleményét a készülő földtörvényről és néhány, a földárveréseken állandóan taroló „oligarchikus” családról – köztük a Mészáros-famíliáról. Orbán Viktor a teljes képviselőcsoport előtt kútmérgezőnek és a saját fészkébe piszkító alaknak nevezte Ángyán Józsefet, akit pár hónappal korábban egyszer már a frakcióból való távozásra szólított fel, azt is fejéhez vágva a Fidesznek fontos szavazáson nemmel voksoló képviselőnek: „nehogy azt higgye, hogy megteszik neki azt a szívességet, hogy mártírt csinálnak belőle, és kizárják a képviselőcsoportból”.
Az igazáért és a kisbirtokosokért kiálló volt államtitkárral – választott képviselő lévén – a megalázásán túl végül nem is tudtak mit kezdeni: 2013 nyarán, a földtörvény parlamenti elfogadása után maga lépett ki a Fidesz frakciójából. És azóta is bírálja a kormány birtokpolitikáját.