Nagyon ki van centizve a Jobbik helyzete –

Schiffer András ügyvéd, az LMP-ből kilépett egykori pártvezető vélekedik így. A párt ugyanis a következő időszakban felszámolási eljárás elé nézhet, hacsak a Magyar Államkincstár és a NAV, vagy maga Varga Mihály miniszter nem könyörül meg rajta.

A Jobbik azután került a megszűnés szélére, hogy az Állami Számvevőszék 136 milliós tiltott támogatást állapított meg a kampányköltések vizsgálatakor. Ezt az összeget a Jobbiknak vissza kell fizetnie – a költségvetési támogatást utaló Magyar Államkincstár (MÁK) nyújtja be a számlát –, és erre még kap egy ugyanekkora büntetést, amit a NAV hajt be. A Jobbik a 2017-ben megállapított tiltott támogatás miatti szankciót nyögi még mindig, a párt számláján 15-20 millió van, így ha az Államkincstár két héten belül kéri vissza a pénzt, a párt nem tud fizetni.

ÁSZ kontra Jobbik

Az ÁSZ a NAV-tól kapott dokumentumoknak köszönhetően 2017-ben megállapította, a Jobbik Simicska Lajos plakátcégeitől 331 millió forint tiltott támogatást fogadott el azzal, hogy piaci ár alatt bérelték a plakátokat. A Jobbik ezt tagadta, de szerződéssel nem támasztotta alá szavait. Az ÁSZ az országgyűlési kampányköltések ellenőrzésekor újabb szabálytalanságokra bukkant, azt állapította meg, hogy a Jobbik Az elszámolásában a bevételek között saját forrásként feltüntetett 171 millió forintból 52,1 millió forintot számviteli bizonylattal nem támasztott alá. A kampánytörvényt megsértve az elszámolásában a kampánykiadásai forrásaként 84,3 millió forint  összegben nem valós bevételeket, hanem hitel megnevezéssel tartozásokat és szállítói kötelezettségeket jelölt meg. Itt az történt, hogy a Magyar Postától a kampány alatt megrendelt szolgáltatást nem a kampány ideje alatt fizette ki, mint ahogy azt a törvény kimondja. A Jobbik vitatja, hogy szabálytalanságot követett volna el, a büntetés miatt Strasbourghoz fordultak.

Az nem kérdés, hogy 10 milliónál magasabb tartozás esetén elindítható egy párt felszámolása, jelen esetben a MÁK kérhet végrehajtást a párt bankszámlájára – ha eredménytelenül próbálja lehívni az összeget – és kezdeményezheti a bíróságnál a felszámolás elrendelését. A bíróság 60 napon belül hoz végzést, de a párt több ponton is megakaszthatja vagy késleltetheti a folyamatot.

Schiffer azt mondja, a párt eleve kérhet 45 napos halasztást a fizetésre, a számlájukat érintő akciók – inkasszó vagy bármilyen más eljárás – miatt pedig bírósághoz fordulhatnak. Versenyt futnak az idővel: a párt számára a lényeg, hogy kihúzza az időt áprilisig, amikor az Államkincstár utalja a következő negyedéves támogatást. Ha a bíróság elindította a felszámolási eljárást, a kör bezárul: akkortól ugyanis nem jár állami támogatás, így a Jobbik végképp nem tud miből fizetni.

Holott a fizetéssel megmenekülhet: Schiffer felhívta a figyelmet arra, hogy a felszámolási eljárásból soron kívül kiveszik az érintettet, amint fizetni tud.

Ördögi körbe kerül a Jobbik

– mondja Schiffer, aki még nem meri kimondani, hogy véget ért volna a Jobbik története.

Pénzt szerezhetnének még hitelfelvétellel – de a 2017-es sikertelen próbálkozás után ennek a pártelnök nem látja értelmét –, és gyűjthetnek adományokat is. Kérdés, az emberek újból fizetnének-e a pártnak – a 2017-es büntetés után nagyjából 100 millió gyűlt össze –, de még eladhatnak vagyontárgyakat is.

Hogy utóbbival kalkulálnak-e, egyelőre nem tudni, a Jobbik még nem válaszolt erre a kérdésünkre, ahogy az sem derült ki, egyáltalán milyen ingatlanvagyonuk van. Egy névtelenséget kérő adószakértő arra hívta fel a figyelmet, ha a Jobbik kényszerhelyzetben olcsóbban adná el ingatlanjait, ismét megütheti a bokáját:

csődbűntett vétségével is számolhatnak.

Felszámolás esetén a párt nem tarthatja majd meg a vagyonát, azt fel kell ajánlania más, hasonló szervezetnek. Az egész folyamatot az ügyészség felügyeli, amely bele is szólhat az átadásba – tette hozzá. Miután egy ellenzéki pártról van szó, nem találtunk olyan adószakértőt, aki névvel beszélt volna a folyamatról. Az Adótanácsadók Országos Szövetségének alelnöke, Vadász Iván mindezt azzal tetézte,

valódi párt felszámolását még ember nem látta,

így inkább ő sem nyilatkozott.

A hivatalok hallgatnak

Szakértőkkel beszélve elméletileg nem kizárt, hogy a NAV másodszor is részletfizetési kedvezményt adjon a pártnak, de a hvg.hu megkeresésére sem ők, sem a MÁK nem reagált, ahogy a Pénzügyminisztérium sem válaszolt arra, hogy a közelgő európai parlamenti választást megelőző kampány miatt a tárca vezetője, Varga Mihály ismét a behajtás halasztását kéri-e, akárcsak 2018-ban, az országgyűlési választás előtt.

A Jobbik elnöke, Sneider Tamás kicsit bizakodóbb, mint múlt pénteken volt: a párt gazdasági igazgatója tárgyalt a NAV-ban, az ügyintéző nem zárta ki a részletfizetés lehetőségét. Szerinte ha az adóhatóság meg akarja kapni a pénzt, gazdaságilag nem érdekelt a Jobbik ellehetetlenítésében.

A MÁK-nál nem próbálkoznak kérvénnyel, de Sneider abban bízik, a Kincstár megelégszik azzal, hogy az áprilisban esedékes költségvetési támogatásukat nem utalja. Ez nagyjából fedezi is a feléjük fennálló 136 milliós tartozást. Akkor már "csak" a NAV-nak kell fizetni, ugyanannyit. A párt jelenleg is részletekben törleszt: a 2017-es, 331 milliós büntetés befizetésére két évet kapott a NAV-tól, 40 milliósával törleszti az összeget, az Államkincstár 2018. második félévétől vonta le három részletben a párttól az összeget, ezért sincsen most pénzük.

Bár a február 23-i rendkívüli kongresszuson a párt megszűnésének lehetőségét is tárgyalják, Sneider Tamás azzal számol, hogy az EP-, illetve önkormányzati választáson még el tud indulni a párt (előbbi az átfutási idők miatt valószínűbb, utóbbi azért rezeg – a szerk.), a jelenlegi legrosszabb forgatókönyvük az, hogy a 2022-es országgyűlési választás előtt szűnik meg a párt. Kampányolni viszont nem lesz pénzük, az EP-választás előtt legalábbis biztosan nem.

Akárhogy is nézzük, a Jobbik elveszítette a kontrollt a saját jövője felett: hiába mondja ugyanis, hogy küzdeni fog, fizetésképtelenség miatt felszámolhatják a pártot. Ha ez megtörténik, a párt maga – az Együtt példáját nézve – másfél éves agónia után szűnik meg, a frakcióval együtt.

Orbánnak nem ez az érdeke

A Fidesznek nem érdeke a Jobbik beszántása, az nemzetközi szinten sem mutatna jól – mondja Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője. Miközben a kormány a demokrácia, sajtószabadság virágzásáról beszél, ez újabb jele lenne annak, hogy Magyarország hibrid rezsim.

Hunyadi emiatt arra számít, hogy a Jobbik a hatóságoktól részletfizetési lehetőséget fog kapni, ugyanúgy, ahogy első körben.

Rosszul venné ki magát, ha hatósági fellépéssel megszüntetnek egy ellenzéki pártot. Azt viszont el lehet érni, hogy a Jobbik hosszú távra válságba kerüljön azzal, hogy a hatalmas büntetést részletekben fizeti ki.

Így hosszú évekig nem lesz pénze kampányra, de a munkatársait sem tudja fizetni, a pártszervezetek is leépülnek. Más párt vonzóbb perspektíva lesz.

Ha hibáztak, ha nem, a látszat nekik kedvez

Látszat szempontjából mindegy, hogy a Jobbik hibázott-e, vagy sem. Hunyadi szerint ugyanis "nem tudjuk, mi az igazság. A magyar pártok eddigi kampányairól nincs valós adat, civil szervezetek számításai szerint jóval többe kerülhettek a kampányok, mint amit bevallottak a pártok. Az ÁSZ ezt a legutóbbi választásokig elfogadta. Ez most megváltozott, és érdekes módon az ellenzéki pártoknál találtak szabálytalanságot."

Arra az érvre, hogy a kormánypártok nyilván jól gazdálkodtak, Hunyadi azt mondja, a kormánypárt állami eszközökkel – a kormány üzeneteivel és eszközeivel is – kampányolt, szerinte a Fidesz kampánya is több lehetett annál, mint amennyi az elszámolásban szerepel.

Hunyadi Bulcsú azt mondja, miután az ÁSZ csak ellenzéki pártoknál talált szabálytalanságot, erősen kérdéses, hogy a jogállamiság talaján állva lépnek-e fel, vagy pártérdekeket szolgálnak. Az ügyészség és a Médiatanács működését nézve is ugyanez a gyanú merül fel.

Ez mindenképp leszámolásnak tűnne.

Meg tudják magyarázni

A Jobbik mostani 136 millióját beleszámolva az Állami Számvevőszék az elmúlt öt évben csaknem 1 milliárd forint értékben tárt fel pénzügyi szabálytalanságokat az ellenzéki pártoknál, illetve azok alapítványainál. Az ellenzéki pártok elfogultsággal, a Fidesz érdekeinek szolgálatával vádolják az Állami Számvevőszéket – legutóbb a DK-s Arató Gergely követelte a volt fideszes politikus, Domokos László ÁSZ-elnök menesztését –, amit a Számvevőszék mindig visszautasít.

Az ÁSZ főtitkára a hvg.hu-nak adott interjúban magyarázta, hogy ők a törvények szerint járnak el, hozzáállásuk/módszertanuk azután változott meg, hogy a 2017-es törvény kimondta, a pártok cégektől nem fogadhatnak el támogatást. A beszélgetésben azt nem sikerült feloldani, hogy az ÁSZ csak az elé benyújtott dokumentumokat vizsgálhatja, tehát ha egy párt a törvényi kereteken belüli kampányköltést akarja lepapírozni, trükközéssel megteheti, az ÁSZ nem csípi nyakon.