Két éve harcol a bíróságon, egy hetvenötezer és egy százötvenezer forintos befizetés után pedig nemsokára újabb százötvenezer forintot lesz kénytelen fizetni a kisvárdai Vas Gyula és további tizenhat, Kereszt utcai család, hogy legalább a piaci ár felét megkaphassák azok után az elveszített telekrészeik után, amelyeket a környék fejlesztésére hivatkozva sajátított ki az önkormányzat.

A 2,5 milliárd forintból épült városi stadion melletti, 650-2400 négyzetméteres területek kisajátítását sem közmeghallgatás, sem egyeztetés nem előzte meg. Sőt, annak ellenére, hogy az önkormányzat már 2014-ben döntött a terület rendezéséről, a tulajdonosok csak 2016 őszén kapták kézhez a megyei kormányhivatal határozatát, benne viccszámba menő kárpótlási összeggel és a figyelmeztetéssel, hogy ha a megadott határidőre nem adják át az ingatlanokat, akkor a kisvárdai önkormányzat hatósági úton foglalja le azt.

hvg.hu

A piaci ár nagyjából fele – 3500 forint négyzetméterenként – egy erős, de elfogadható kompromisszum lenne az érintetteknek: az utcában és a környéken ugyanis 7500 forintos vagy magasabb négyzetméteráron keltek el ingatlanok, de a Magyar Nemzet tavaly áprilisban tíz-, sőt 58 ezer forintos négyzetméterárakról is írt. A kisvárdai önkormányzat ehhez képest négyzetméterenként 565 (nem elírás: ötszázhatvanöt) forintot ajánlott a tulajdonosoknak, és a telekmegosztás miatt felszámolandó építmények, melléképületek, kivágandó gyümölcsösök és kerítések kárpótlási árát is mélyen áron alul határozta meg.

A Vas család 4208 négyzetméteres telkének például több mint a fele, egy 2043 négyzetméteres része esett bele a kisajátításba. A több mint 100 fenyővel és meggyfával beültetett területért 1 millió 383 ezer, a megsemmisülő növényzet miatti kárt és a visszamaradt terület értékcsökkenését is beszámítva pedig összesen 2,94 millió forintnyi kárpótlást ajánlott az önkormányzat. De volt, aki egy működő – a családja megélhetését jelentő – baromfitelep harmadát veszítette el az elcsatolt 2200 négyzetméternyi földdel és 440 négyzetméternyi, a hozzátartozó technológiával együtt felszámolandó épülettel, amiért 9 millió forinttal kellett volna beérnie.

150 ezer a semmiért

A családok többsége nem törődött bele a rendkívül alacsony kárpótlási összegbe, ezért felfogadtak egy független igazságügyi szakértőt, aki fejenként 75 ezer forintért új értékbecslést készített az ingatlanokról. Ez Vasék telkét például az önkormányzati becslés több mint kétszeresére, 7,3 millió forintra, az említett baromfitelep tulajdonosáét pedig annak több mint négyszeresére, 20 millió forintra értékelte.

Mivel az önkormányzat – ahogy az várható volt – nem fogadta el az idegen szakértő értékelését, hanem ragaszkodott az általa megállapított eredeti összegekhez, a tulajdonosok beperelték az önkormányzatot. Az immár két éve húzódó ügyben először egy újabb szakértői véleményt kért a bíróság, de hiába fizettek be a Kereszt utcai lakók fejenként újabb 150 ezer forintot az immár harmadik értékbecslésre, a bíróság nem fogadta el az elkészült (összegeiben egyébként a második, tulajdonosok által felkért szakértőéhez közelítő) szakvéleményt.

A szakértői vélemény ítélethozatalra alkalmatlan, tekintettel arra, hogy a fajlagos forgalmi érték megállapításához felhasznált összehasonlító forgalmi adatok nem alkalmasak a fajlagos forgalmi érték megállapítására

– írta a bíró 2018 végén az eljárást berekesztő határozatában, megállapítva egyúttal, hogy „újabb szakértői vélemény készítése szükséges”. Az új szakértő kirendelése azonban figyelmeztetése szerint csak úgy lehetséges, ha annak ismét 150 ezer forintos díját a felperesek megelőlegezik. Vas Gyuláéknak és a többi Kereszt utcai családnak lassan tehát négyszázezer forintjában lesz, hogy legalább feleannyit kaphassanak a telkeikért, mint amennyiért a „normál” piacon elkeltek volna két éve.

hvg.hu

A tulajdonosok ráadásul attól tartanak, hogy az újabb szakvélemény az időközben kialakult állapotok miatt a korábbiaknál is alacsonyabbra becsüli majd a telkek értékét. Ahol két és fél éve, az első, önkormányzati becslés idején még virágzó kertet és gyümölcsösöket láthatott a szakértő, ott a nyáron átadott stadion építése óta egy szétdúlt, sáros gödör éktelenkedik, amely az ott tornyosuló létesítménytől néhány méterre értelemszerűen már nem ér annyit, mint előtte, beépítetlenül.

Ígéret az ablakban

2018 tavaszán, egy hónappal a parlamenti választások előtt az önkormányzat még peren kívüli egyezséget ajánlott a tulajdonosoknak: Leleszi Tibor, a város fideszes polgármestere ügyvéd jelenlétében, személyesen bizonygatta a családoknak, hogy meg fognak állapodni mindenkivel. Ez után azonban egy darabig nem történt semmi: csak a választás után hívták be újra a Kereszt utca lakóit, felkérve őket egyúttal, hogy jelöljék meg, mennyit szeretnének kapni a telkekért. Ekkor javasolták a lakók a cikk elején is említett 3500 forint/négyzetmétert, plusz, hogy kapják vissza a családonként az értékbecslésekre fizetett összegeket.

Középen Seszták Miklós mellett Leleszi Tibor polgármester

kisvarda.hu

Választ viszont már nem kaptak, csak egy 2018. augusztusi képviselő-testületi határozatból értesültek róla, hogy a magasabb összegű kártalanítási összeget akkor hajlandó kifizetni az önkormányzat, ha jogerős bírósági döntés kötelezi erre.

Ez azonban – ahogy írtuk – még a beláthatatlanság homályába vész, többen már a folytatáshoz kellő újabb szakértői díjat is csak nehezen tudták kifizetni.

Az egy külön cikket érdemelne, hogyan zsebelhet be alanyonként, összesen tizenhétszer 150 ezer forintot a bíróság által kirendelt értékbecslő egy olyan szakvéleményért, amelyről aztán a bíróság állapítja meg: alapjaiban alkalmatlan arra, hogy ítéletet hozzanak a segítségével.

A tulajdonosok azóta a polgármester mellett a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, sőt Orbán Viktor miniszterelnök titkárságát is megkeresték a panaszukkal, de sehonnan nem kaptak választ arra a két kérdésre, hogy

1. miért nem tartja magát az önkormányzat/a polgármester a választás előtti ígéretéhez,
2. hogy lehet, hogy a városban, amely tízmilliárdokat költött az elmúlt négy évben különböző sport- és turisztikai fejlesztésekre (erről lásd keretes írásunkat), nem jut néhány tízmillió forint tizenhét család tisztességes kártérítésére.

A kisajátítással és kártalanításokkal kapcsolatos kérdéseinket december elején mi is elküldtük a kisvárdai önkormányzatnak, a város azonban egy hónap elteltével, többszöri felszólításunkra sem válaszolt a levelünkre. Így nem tudtuk meg egyebek mellett azt sem, hogy mennyit fizetett eddig az önkormányzat a kisajátítások miatti kártalanításra és mekkora összeg áll(t) erre rendelkezésre.

Az egyetlen kiindulópont a Magyar Nemzet tavaly áprilisi cikke, amely szerint a közvetlen környék rekonstrukcióját összesen több mint hárommilliárd forinttal támogató kormány csak erre a célra 700 millió forintot adott a városnak.