Az Orbán-kormányt ugyan nem sikerült leváltani tavasszal, most azonban új helyzet van, új feladatokkal: az ellenállással és az önkormányzati választásokkal lebontható a Nemzeti Együttműködési Rendszere – állítja a hvg.hu-nak adott interjújában Márki-Zay Péter. A Mindenki Magyarországa Mozgalom immár hivatalos elindulása után beszéltünk vele.
hvg.hu: Volt egy példátlan obstrukció a parlamentben, és szinte minden nap ezrek tüntettek Budapesten. Így kívülről úgy tűnik, mintha az ellenzéki pártok azt valósították volna meg nyolc hónappal a választások után, amit nyolc hónappal a választások előtt kellett volna. Hogyan látja az ellenzék közös fellépését? Valóban mérföldkő? Eszköz lehet az obstrukció a parlamentben, a tüntetés az utcán, az általános sztrájk?
Márki-Zay Péter: A sípolás, a „cöfcöfözés” nem az én stílusom, de ettől függetlenül már akkor bohózattá vált a parlament, amikor a legfontosabb jogszabályokat, mint a választójogi törvény vagy az alkotmány, egyetlenegy párt fogadta el, ez egy nonszensz, kvázi a rendeleti kormányzást hozták vissza. Ha az ellenzéki munka bohózatnak tűnik, akkor emlékezzünk arra, hogy a kormányzati munka is az. Ebben a környezetben bármilyen figyelemfelhívó ellenzéki akció jogos, az is eredmény, hogy legalább átment a hírekben. Ehhez láthatóan unortodox módszerek kellenek.
hvg.hu: Hivatalosan is elindult a novemberben bejegyzett Mindenki Magyarországa Mozgalom. Ha nem is volt szervezett mozgalmuk eddig, de a parlamenti választásra összeállt annak az kvázi elődje. Még azt is mondhatjuk, hogy volt médiájuk, hiszen a Hír Tv a kezük alá dolgozott. Mégis bukás lett belőle. Min változtat a mozgalom hivatalos megalakulása?
M-Z. P.: A Hír Tv-vel kapcsolatosan azért annyit el kell mondanom, hogy éppen a tévé akkori tulajdonosa, illetve a legnagyobb ellenzéki párt vezetője volt az a két ember, akik azt gondolták, hogy összefogás nélkül is győzni fognak a választásokon. Rajtuk kívül, azt hiszem, senki. Úgy vélem, hogy itt kell keresni a kudarc okát. A mozgalom célja, hogy végre egyszer érjük el azt az ellenzéki összefogást, amit április 8-án még csak ki sem próbáltunk. A kudarc oka éppen az volt, hogy a megvalósult és sikeres taktikai szavazás mellett a pártok, sajnos, nem léptek vissza egymás jelöltjei javára. Kimutatható, hogy a visszalépésekkel nem lett volna kétharmad.
hvg.hu: Gyógyszer erre a mozgalom, önmagában?
M-Z. P.: Ez a cél. Azt azért látni kell, hogy mostanra a Halálcsillag felépült. Három olyan tényező volt, ami a Fidesz túlhatalmát korábban még korlátozta: az önkormányzatok, a bíróságok és a független média. Az önkormányzatokat egyelőre nem korlátozták jobban, mint korábban, de a központi források megvonásával zsarolják, büntetik őket. A média megszűnt: Hír Tv nincs, az ATV-nek alapvetően kormánypárti tulajdonosa van. A média elbukott. A bíróságok függetlensége már korábban is csorbult, most a közigazgatási bíróságok megalakulása az utolsó csepp a pohárban.
Felépült a Halálcsillag.
Április 8-án még lehetett reménykedni, hogy demokratikus választással le lehet váltani a Fideszt, ma már úgy látom, hogy ez egyre inkább lehetetlen. Korlátlan pénz és emberi erőforrások vannak a kormányzat kezében. Naponta, bármilyen módon átírhatják a választójogi törvényt, tehát minden lehetőség adott, hogy őket legálisan ne lehessen leváltani. Ettől persze még ők is meg fognak bukni.
Az ellenzék egy ilyen rendszerben nem is ellenzék, hanem ellenállás. A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak is az a célja, hogy egy tisztességes, demokratikus, nyugati értékrendet mutasson fel a kormány elnyomó intézkedéseivel, korrupciójával és ostobaságaival szemben.
hvg.hu: Az eddigi nyilatkozataiban arra is utalt, hogy a céljuk ernyőszervezetként lényegében összeterelni a pártokat, tehát operatív funkciót töltenének be. Most azt mondja, hogy egy nyugati típusú, polgári értékrend üzenetét juttatnák el a körülbástyázott vidékre.
M-Z. P.: Az önkormányzati választásokra egy országos hálózatot szeretnénk létrehozni, amiben ott lehetnek a korábban a Fideszre szavazók, de az ellenzéki pártokhoz tartozók és a civilek is, akik eddig távol tartották magukat a nyilvános politizálástól.
A mozgalmat tizenkét kiváló szakember alapította, köztük egykori jegybankelnök, ombudsman és három polgármester. Ez utóbbi azt is mutatja, hogy az önkormányzatok erősen jelen vannak a mozgalmunkban. Helyi ügyekben közös üzenetet nem tudunk és nem is akarunk megfogalmazni, ez a helyiek feladata lesz. A mozgalom üzenete az ország állapotáról és a gyógyírről szól, amiket aztán lefordítanak a helyi emberek helyi ügyeire.
hvg.hu: Tehát főként új arcokat látnának szívesen? Lázár János, egy kétségesen erős fideszes politikus Szegeddel és Hódmezővásárhellyel kapcsolatosan is azt üzente, hogy a kormánypárti oldalon is új arcokat akarnak látni, az elhasználódott és kudarcos képviselőket lecserélik. Újak az újakkal versenyben?
M-Z. P: Hódmezővásárhelyen korábban nyilvánvalóan szerették volna feloszlatni a közgyűlést a fideszesek, de most már más a helyzet. A sok hazudozás miatt, amivel lebuktak, az obstrukció miatt, amivel minden pozitív kezdeményezést akadályoztak, ezeknek a képviselőknek nincs esélyük a választásokon. Majd ők viszik el a balhét mindezért, és remélik, hogy engem is magukkal rántanak. De én úgy látom, hogy a Fideszben új arcokkal előrukkolni már elég nehéz. A magyar történelem legkorruptabb pártja mellé odaállni hosszú távon semmiképpen nem ígér fényes karriert – ez olyan lenne, mint 1989-ben belépni az MSZMP-be.
Egyébként pedig nem hiszem, hogy Lázár János lenne a letéteményese annak, hogy itt megszervezze a választásokat. Az is erre mutató jel, hogy a helyi bulvárlap új szerkesztője Orbán embere, őt Budapestről küldték, vagy az is, hogy a megyei kormányhivatal vezetésébe most neveztek ki egy olyan embert, akinek a viszonya Lázárral mindennek volt nevezhető, csak éppen szívélyesnek nem. Könnyen lehet, hogy Lázár hiába tervezget akár Hódmezővásárhelyet, akár Szegedet illetően.
hvg.hu: Visszakanyarodva a mozgalomhoz: nagyon sok vidéki településen nem is létezik ellenzék. Hogyan fognak neki a hálózatuk kiépítéséhez?
M-Z. P: Sok minden változott áprilishoz képest. Áprilisban az országos pártközpontok megakadályozták a helyi jelöltek visszalépését, most szabad kezet adtak a helyi alapszervezeteiknek. Az utóbbi hetekben kialakult egy sokkal jobb együttműködés az ellenzéki pártok között, ezért is sokkal jobbak az esélyek. Tavasszal, amikor mi véleményt nyilvánítottunk, esélyes jelölteket kellett megjelölnünk százhat körzetben, de a jelöltek listája már adott volt. Most viszont ebben is szabad kezünk van.
Budapesten és néhány baloldali vezetésű város kivételével Magyarország jelentős részén a vásárhelyi modell az, ami legnagyobb eséllyel sikerre vezethet. Azaz egy független, de a bal- és jobboldali, és akár a fideszes szavazók számára is elfogadható jelöltnek van esélye. Ez történt Balmazújvárosban és itt Vásárhelyen is. Tehát van egy sikerrecept.
Eddig a Jobbik, a Momentum és az MSZP vezetőivel találkoztam, és minden lényeges kérdésben egyetértettünk. A többi ellenzéki erővel együtt most már meg kell találni és fel kell építeni a közös jelölteket.
hvg.hu: Hogy fog ez kinézni a helyhatósági választásoknál? Lesznek pártjelöltek, akiket a Mindenki Magyarországa Mozgalom népszerűsít, támogat? De a Mozgalom nem fog jelölteket állítani?
M-Z. P.: Kétféle felállás van, de ha úgy tetszik, akkor három. Alapvetően van Budapest és a vidék. Ha Budapesten a baloldal megállapodik önmagával, akkor is van esély a győzelemre. Ezen túl vannak vidéki városok is, ahol kevésbé van szükség a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelenlétére, például Szegeden Botkáék maguk is meg tudják nyerni a választást. De ilyen kevés van.
A harmadik típusú településeken van feladatunk igazán. Ezekben a városokban, falvakban, az áprilishoz képest meg kell fordítani a sorrendet: most nem pártok jelöltjeiről kell megállapodni, hogy ki lép vissza kinek a javára, hanem olyan polgármesterjelölteket kell keresni helyben, akiket támogat a jobb- és baloldal, a teljes ellenzék, és beállunk mögéjük mi is. A polgármester mellett meg kell állapodni a legesélyesebb képviselőjelöltek személyéről is, akiket majd az ellenzék közösen elindít.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom is lehet jelölő, de a legtöbb településen saját civil szervezeteket is létrehoztak, nekünk itt Vásárhelyen már van kettő, de van ilyen Veszprémben, Pécsett és Szegeden is. Lehet kettős jelölés is, de biztosan lesznek olyan kistelepülések, ahol nem éri meg létrehozni külön egyesületet, mert ez egy két hónapos procedúra, számlanyitással, bejegyzéssel. Ezeken a Mindenki Magyarországa Mozgalom lehet a jelölő szervezet, és mi hozunk létre egy alszámlát, ahol az adományokkal és költségekkel el tudják számolni a helyiek, vagy akár a pénzügyeiket majd intézik máshogy. Ezzel tudunk segíteni a kistelepüléseken
Szerintem nem feltétlenül pártjelölteket kellene indítani, én magam is függetlenként fogok elindulni. Azt szeretnénk, ha minél többen, akik még nem aktívak a politikában, merjenek szerepet vállalni, vállalják a felelősséget a családjukért, másokért, adják a nevüket és hitelességüket egy szabadabb Magyarországért. Ha nagy számban lépnek ilyen emberek a nyilvánosság elé, az már önmagában meggyöngítheti, de akár meg is döntheti a NER-t.
hvg.hu: Hogyan formálódik ennek a mozgalomnak a politikai identitása, főként akkor, ha esetleg párttá alakul?
M-Z. P: Ha egy pártot hoznánk létre, azzal tovább osztanánk az ellenzéki térfelet. A mi feladatunk pont az, hogy összefogjuk az ellenzéket. Erre a mozgalom a jó megoldás. Most a rendszerváltás érdekében ideológiai viták és az áfa mértéke helyett elegendő megegyeznünk egy nemzeti minimumban. Mindannyiunk számára alapvető cél a demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság és az európai integráció – ezek feltétlenül kellenek.
Ötödiknek sokan említik a szolidaritást, ennek mértékéről, irányairól már lehetne vitatkozni, mert itt válhatna el a jobb- és baloldal, én éppen ezért nem gondolnám, hogy most ennek a pontos meghatározásával kellene foglalkoznunk. Nekem jobboldaliként például a feltétel nélküli alapjövedelem az tabu, de tudom, hogy számos tisztességes baloldalinak megvalósítandó cél. Éppen ezért ez, vagy a hasonlóan megosztó kérdések nem szerepelhetnek semmilyen közös dokumentumban.
hvg.hu: A Kossuth-körök elindítása emlékeztet a Fidesz 2002-es polgári körös mozgalmára, de ott a jobboldali kötődés meghatározó volt. Itt a MMM honlapján megfogalmazott 12 pont utolsó, a migrációval kapcsolatosan megfogalmazott álláspontnál vetődhet fel a jobb- és baloldal elválása (ha van ilyen). Lehet-e egy ernyő alá összeterelni egymástól nagyon különböző ideológiájú csoportokat?
M-Z. P: Utoljára valóban a Fidesznek sikerült a társadalom legszélesebb rétegeit megszerveznie tizenhat évvel ezelőtt, ezért jogos az összehasonlítás – a polgári köröket azonban sok esetben felülről szervezték, míg mi az alulról jövő kezdeményezéseket igyekszünk egymást támogató hálózatba kapcsolni. Ideális esetben egy-egy csoporton belül lesznek jobb- és baloldali demokratikus elkötelezettségű emberek, de nyilván többségében kisebb, homogén csoportokat kell majd egy nagyobb, inhomogén hálózatban összetartanunk, közös célok érdekében együtt mozgatnunk.
A közös célok között valóban nem véletlenül került utolsó helyre a Fidesz-migránsok átvilágítása, mert bár liberális honfitársaink sem akartak soha Gruevszkihez vagy Naffához hasonló bűnözőket beengedni, az ő érzékenységüket sértheti a Fidesz demagógiájában kiemelt téma puszta szerepeltetése is. Marketing szakemberként azonban én magam ragaszkodom hozzá, hogy a Fidesz legfőbb kampányhazugságát le kell leplezni, az „elemi szintű sorosozás” blokkolása nélkül ugyanis még 2030-ban is ezt fogjuk hallgatni a pártállami médiában.
Eddig csak azt hallottuk, hogy Orbán megvédi a magyarokat a migrációtól. Most már Orbántól kell megvédeni a magyarokat, most ez következik. Meg kell nyugtatni az embereket, hogy nem Gyurcsány, nem migránsok jönnek, hanem egy demokratikus, szabad országot akarunk. Meg kell szüntetni az egzisztenciális félelmet, a politikai elnyomást, a megfélemlítést. És ez el fog jutni az emberekhez. Ez a túlóratörvény, rabszolgatörvény, ez abszolút jó példa erre.
