Még januárban számoltunk be arról, hogyan lett egy Pest megyei agglomerációs sportberuházásból valódi rémálom – legalábbis a környéken lakók számára. A Biatorbágy kertvárosi részén, a Kolozsvári utcában évtizedek óta létező kis focipályát egy atlétikai résszel kibővített, jelentős részben műfüves sportkomplexummá fejlesztették, ami a forgalom és a zaj növekedésével járt. A százmilliós közpénz-ráfordításból – önkormányzati és tao-forintokból – megvalósított bővítésnél ráadásul megszegték saját helyi építési szabályaikat, így a sportközpont nemcsak a közelben élőket zavarja, de a helyiek szerint még szabálytalan is.

A közvetlenül a házaik melletti pályákon tartott edzések, illetve meccsek miatt élhetetlenné váltak a környékbeliek mindennapjai, így először petícióval próbálkoztak, majd 15 ingatlantulajdonos összefogott, és bíróság elé vitte az ügyet. A helyi önkormányzatot, mint a sportpálya tulajdonosát, illetve a pályát kezelő Viadukt Sport Nonprofit Kft.-t is perelték, amiért - ahogy elmondták - labdapattogás zajával kelnek-fekszenek, hallgatják a focizni még más településekről is idejáró amatőr csapatok tagjainak ordítását és „bazdmegelését”. Jóformán leeresztett redőnyök mögött élnek. A kertjüket sem tudják használni, bár akár az esti sötétben is tudnak füvet nyírni, a pályákat bevilágító reflektorok ugyanis kéretlenül bevilágítják az udvarukat, is, sőt néhány háznál még a hálószobákat is. Elköltözni viszont nehezen tudnának, mert az ingatlanjaik értéke szerintük jelentősen csökkent.

Amikor a bíróság tiltja meg a kispályás focit

A jogi procedúra nemrég fordulóponthoz érkezett: a Budapest Környéki Törvényszék elfogadta a panaszos környékbeliek érvelését, és végzésben kötelezte az önkormányzatot, illetve a sportcentrum fenntartóját, hogy:

• a nagyméretű, műfű labdarúgó pályát és a „multifunkciós rekortán pályát” az általános iskolai oktatási napokon csak 8 és 16 óra közt használja
• a kisebbik labdarúgó- és a lábtenisz pálya használatától pedig „teljes körűen eltiltja”, vagyis ezeket egyáltalán nem lehet használni.

A bíróság döntése ellen a kihirdetésétől számított 15 napon belül lehetett fellebbezni, amit az önkormányzat meg is lépett, csakhogy sikertelenül, mert elnézték a határidőt – mondta Litresits András, a pert indító lakók ügyvédje. De szerinte az sem számított volna, ha fellebbeznek, mert az az ideiglenes intézkedés ettől függetlenül kötelezi az alpereseket. Ennek ellenére is tovább használták a pályákat, vagyis a bíróság döntését nem voltak hajlandóak végrehajtani, és csak az utóbbi hetekben, a tél beköszöntével javult a helyzet. A mínuszok intézték el, amit maguktól nem tettek meg – tette hozzá.

Az ügyvéd szerint nem ez az első eset, hogy a település vezetése egyszerűen úgy tesz, mintha nem vonatkoznának rá a jogi döntések. Szerinte azt is hiába írták elő korábban, hogy a sportpálya illetékesei legalább a saját – nyitvatartást is szabályozó – házirendjüket tartsák be. „Végig érezhető volt a rosszhiszeműség, a több esetben kiszabott bírságokat sem fizették be, bár igaz, azt is közpénzből tették volna” – jegyezte meg. Ezért harcolnak tovább: januárban folytatódik a per, és már végrehajtóhoz is fordultak, hogy érvényt szerezzenek a törvényszék döntésének.

Bizonyítékok: levideózott esti meccsek kontra a zajvédő "fasor"

Az eljárásnak voltak egészen szürreális mozzanatai, például amikor a mindennapjaikat zavaró „fény- és zajhatásokról” fotókat, videókat csatoltak be, ezeket Litresits András szerint az önkormányzat jogásza kétségbe vonta, mondván: nem tudni, mikor készültek. Így a lakók - lekoppintva az amerikai emberrablós filmekben látott módszert - azóta egy (általában a kormányoldali médiához sorolt) napilapot is belekomponálnak a felvételbe, így adminisztrálják, mennyire elviselhetetlen lett az életük. Így tettek ezen a videón is, annak alátámasztására, hogy akkor is késő estig rúgták a bőrt a pályán, amikor a házirend alapján már zárva kéne lennie:

Megkerestük Biatorbágy Önkormányzatát, amely állította, hogy a bírósági döntést végrehajtásra továbbították a sportcentrumot üzemeltető céghez, valamint a helyi egyesülethez is. De cáfolták, hogy elnézték volna a határidőt, szerintük sikerrel fellebbeztek a végzés ellen, vagyis tovább harcolnak a pert kezdeményező környékbeliekkel. „Biatorbágy város korábbi és mostani önkormányzatai – politikai elkötelezettségüktől függetlenül – a civil összefogás alapján több évtizede megkezdett fejlesztéseket nyílt pályázati eljárások során, az összlakossági sportigényekre figyelemmel folyamatosan fejlesztették. Tény, hogy az eddigi legnagyobb korszerűsítés a jelenlegi vezetés nevéhez köthető. Fellebbezésünk célja, hogy a mostani – egyértelműen és egyoldalúan a környékben lakóknak kedvező – bírói döntést a közösségi sportélet érdekében mielőbb felülvizsgálja a bíróság” – közölték.

Addig is a pályán betartják a „sportpályán belüli részlétesítményekre vonatkozó tiltásokat”, a többi létesítményt pedig „a biatorbágyi polgárok szabadon használhatják a korábban közös megegyezés alapján meghatározott nyitva tartási és használati feltételek szerint”. Ugyanakkor szerintük a „sportcentrum használati rendjét több lépésben módosítottuk a lakók kéréseire figyelemmel, változtattunk a környék forgalmi rendjén, növelve közlekedésbiztonságot”. „A zaj és fényszennyezés megakadályozására növényzetet telepítettünk, a világítás áttervezése megtörtént, a kivitelezés folyamatban van, a lábtenisz pályát elbontottuk” – sorolták.

A lakóktól viszont kaptunk egy bíróságon is bemutatott fotót, amivel szerintük az önkormányzat megpróbálta alátámasztani a "növényzet telepítését", de a pár csenevész facsemetéből látható, mennyire vették ezt komolyan. Természetesen ez a pálya egy adott pontját ábrázolja, így más helyen lehet ennél sűrűbb növényzet a fenntartók jóvoltából.

Pár évtized múlva, ha elég nagyra nőnek, a fák talán tényleg segítenek

hvg.hu

Korábbi cikkünket követően az RTL Klub is foglalkozott a sportpálya ügyével, nekik Tarjáni István polgármester elismerte, hogy ő maga „most nem költözne oda”. Kérdésünkre újra megerősítette, hogy a véleménye erről nem változott, "most sem költözne, és korábban sem költöztött volna sportpálya mellé". Ugyanis arra hivatkoztak már korábban is, hogy itt a beruházás előtt is, több mint ötven éve működött sportpálya, a fejlesztés következményei pedig „a várossá válás szenvedése, amelyből mindenkinek jut egy kicsi”,

Tipikus problémák: büdös, zajos, forgalmas - plusz rákkeltő?

A bírósági dokumentumokból egyértelműen kiderül, mennyire nehezen élték meg a helyiek, ahogy a mindennapjaikba bezavart az újonnan létrejött sportcentrum. Az egyik lakó, akinek a családja már 1955 óta ebben a házban él, vegyészmérnök-gyógyszerkutatóként azt állította a bíróságon, hogy a pályák borításánál használt granulátum miatt van a környéken az átható „gumiszag”, amitől főleg a nyári melegben szenvednek. Ennél is nagyobb probléma, hogy szerinte ennek a gumi granulátumnak egyik vízzel nem elegyedő összetevője „súlyosan rákkeltő és ez vízgőz desztilláció révén a levegőbe kerül” – olvasható a bírsági jegyzőkönyvben. „Évente a pályára több tonnát hoznak pótlásként a kirúgott granulátum helyébe, egy négyzetméterre körülbelül 15 kilónyit használtak fel” – érvelt.

A helyiek közül többen azt is kifogásolták: a „terület, ahol most ez a gumi granulátum van, ott előtte élő fű volt”. Egyik korábbi beadványukban szerepelt a nagyságrend is, mennyivel rosszabb lett a helyzet: az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon a hatályos szabályok szerint 70 százalékban meg kellett volna maradnia a fűnek, vagyis a zöld felületnek, e helyett állításuk szerint jelenleg kevesebb mint 20 százalék, mert az új pályákat műfű vagy rekortángumi fedi.

Amikor lehet, nem mennek haza

A zaj, a fény, a szag nem lenne ennyire elviselhetetlen, ha nem lennének nagyon közel a sportcentrumhoz a házak - a lakók szerint ezért elfogadhatatlan az egykori kis füves terület felfejlesztése. Egyikük különösen szerencsétlen, mert a kerítése közös a sportcentruméval, így gyakorlatilag közvetlenül a műfüves pálya mellett él. „Minden hang áthallatszik, már az unokáim is panaszkodtak a káromkodásra”, gyakorlatilag nincs mit tenni, „amikor tehetjük nem tartózkodunk otthon” – mondta el a Budapest Környéki Törvényszéken.

A szomszédos utcában élőket a pálya miatt sokkal intenzívebb közlekedés is fokozottan zavarja, hiszen a meccsekre, edzésekre érkező csapatokat buszokkal hozzák, de az autós forgalom is jelentősen megnőtt. Egyikük próbálta leírni, milyen az, amikor a buszosok le sem állítják a motort, „odapöfög hozzájuk, vagy a gyereküket edzésre hozó szülők az autójukkal elállják a bejáratukat, és van, hogy még ők nehezményezik, ha fenntartja a forgalmat, mikor be akarnak állni saját garázsukba”.

Elköltöznének, de így már nem ér annyit az ingatlanuk

„Megértjük, hogy a szülők, elkísérve a gyermekeiket, szurkolnak és jól érzik magukat, de utána ők elmennek, jön a következő turnus. Ám mi ott lakunk, az összeset, egész nap viseljük, hétvégén és ünnepnapokon is” – fogalmazta meg egy felperes-társa. Így most az ingatlanaik vagy eladhatatlanok vagy „olyan nyomott áron, ami miatt ez az út nem járható - különösen azért, mert sokunknak ez több évtized, életünk munkájának eredménye”.