Itthon hvg.hu 2018. december. 11. 16:16

Hatalmasat csúsztatott vagy rosszul fogalmazott Kósa a "rabszolgatörvény" záróvitájában

A Parlamentben továbbra sem volt nyugalom a vita alatt, az ellenzék folyamatosan bekiabált a törvényjavaslatot benyújtó Kósa Lajos felszólalása alatt.

Szerdán fogadja el a Parlament fideszes többsége a "rabszolgatörvény" néven elhíresült javaslatot, amely lehetővé teszi az évi 400 óra túlórát. A törvényalkotási bizottság által benyújtott, összegző módosító javaslat szerint

  • a jelenlegi 250 órás keretet plusz 150 órával lehetne megemelni "naptári évenként", ha ehhez a dolgozó írásban és önként beleegyezik, ezt a megállapodást év végével lehet fölmondani
  • a kollektív szerződésben – tehát nagyobb cégeknél – pedig az eddigi 300 órához adnának plusz 100-at, szintén önként vállalva

Az eredeti törvénymódosításban szerepel pluszban a 36 hónapos munkaidőkeret lehetősége is, amelyet szintén csak kollektív szerződés esetén lehetne bevezetni. Ehhez a különböző bizottsági módosító javaslatok nem nyúltak, a túlmunka és a 36 hónapos elszámolás lehetőségét nem kötötték össze.

Kósa Lajos fideszes politikus a Parlamentben a törvényjavaslat záróvitájában az ellenzéket szapulva azt mondta,

"azt állították, a munkavállalók kiszolgáltatottak lesznek ebben a helyzetben, ez sem igaz, mert a törvényjavaslatom kettős biztosítékot ad a munkavállalók kezébe, hiszen egyrészt előzetesen írásban, önként kell túlmunkát vállalniuk. De ez még önmagában nem elég, mert a 36 hónapos időkeret elszámolás az üzemi tanács engedélyéhez, illetve a kollektív szerződéshez kötött.

Tehát ha az egyik hiányzik, akkor a dolog nem fog menni.

És én kellőképpen felkészültnek és felnőttnek tartom a magyar dolgozókat ahhoz, hogy részint egyénileg is meg tudják védeni az érdekeiket, részint egyébként a második lépcsőben a szervezett munkavédők is meg tudják védeni őket."

Kósa szavait úgy lehet érteni, hogy csak akkor lehet 400 órás túlórát elrendelni, ha azzal párhuzamosan bevállalják a 36 hónapos elszámolási keretet is, ez azonban nem helytálló, mert a törvényjavaslatokban ezt nem kapcsolták össze.

Kósa Lajos azt is mondta, az ellenzék hazudik a törvényről, "vadmarhaság", hogy megszüntetnék a szabad szombatot és bevezetnék a hatnapos munkahetet és hogy ingyen dolgoznának az emberek három évig.

Az ellenzék a javaslatról 95 százalékban hazudik.

Kósa felszólalása alatt folyamatosak voltak az ellenzéki bekiabálások – az ellenzék hétfőn obstrukcióval próbálta megakadályozni a szerdai szavazást, egyrészt a napirendet csaknem 3000 ponton módosították volna, másrészt a "rabszolgatörvényt" le is vették volna a napirendről. Nem jártak sikerrel, mert a módosításról nem egyesével, hanem egyszerre szavaztak a képviselők, ám emiatt óriási botrány volt a Parlamentben.

Ellenzéki képviselők a záróvitában a törvény visszavonását követelték, Jakab Péter jobbikos politikus "rabszolgatartó hölgyeknek és uraknak" nevezte a fideszeseket. Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, szerinte nincs igazuk a szakszervezeteknek.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.