A közpénzből fenntartott gimnáziumnak kell végül bírságot fizetnie, amiért a biológia-szakkörben állatokat – köztük egy még élő kiscsibét – boncoltak tizenéves diákok, derül ki a hvg.hu birtokába került kormányhivatali határozatból. A rendőrség korábban megszüntette a nyomozást, a hatóság viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy egy állami oktatási intézményben állatokat öljenek le „elfogadható ok nélkül”. A szakkört vezető tanár is megszólalt, szerinte egy húsevő társadalomban mindez „üres és visszataszító” képmutatás.
Országos botrányt generált az a márciusi cikkünk, amelyben megírtuk: évek óta állatokat boncoltak a diákok a keszthelyi Vajda János Gimnázium biológia-szakkörében. Birtokunkba került egy videó is, amit mobiltelefonnal maguk a gimnazisták készítettek, ez alátámasztotta, hogy a tojásból kifordított, szinte teljesen kifejlett kiscsibe még élt a boncolás közben. Az állatkínzás gyanújával indult nyomozást viszont a rendőrség mégis megszüntette, mondván, nem történt bűncselekmény. Ugyanis szerintük jogilag ez az „oktatási célú demonstráció nem minősül állatkísérletnek”, így nem történhetett „engedély nélkül végzett állatkísérlet” – és ezzel ki is tették a pontot.
Pikáns módon viszont a Zala Megyei Kormányhivatal egy közigazgatási hatósági eljárás keretében precíz vizsgálatot folytatott le, majd teljesen más végkövetkeztésre jutott, mint a nyomozók. A kormányhivatal elsőfokú állatvédelmi hatóságként azért vizsgálták a történteket, mert az Állatmentő Szolgálat a feljelentéssel párhuzamosan itt is bejelentést tett a tizenéveseknek állami iskolában szervezett boncolás miatt.
Most került birtokunkba a lefolytatott vizsgálatot még szeptemberben lezáró határozat, amiben egyértelműen az szerepel: elfogadhatatlan, hogy „tinédzserkorú gyerekek egy gimnáziumban oktató tanár által részesei lehettek gerinces állatok leölésének”. Ez „teljesen ellentmondó az állatvédelmi törvény szellemiségével, illetve az állatokkal való kíméletes bánásmódra neveléssel” – szögezi le az állatvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal.
A tanár és az iskola vezetése is felelős
Ezért a Vajda János Gimnázium – azon belül is a szakkört vezető tanár és „az őt jóváhagyó, felügyelő gimnáziumi vezetés” – megsértette az állatvédelmi törvényt azzal, hogy „elfogadható ok nélkül oltották ki kedvtelésből tartott gerinces állatok életét” (a haszonállatokkal szemben kedvtelésből tartott állatnak minősül például a kutya, macska vagy a tengerimalac).
Korábban már hiába kérdeztünk a rendőrséget a büntetőeljárás részleteiről, viszont mivel a kormányhivatal megkeresésére válaszoltak, végül a határozatból az is kiderült, hogy a büntetőeljárás során tanúként meghallgatott diákok vallomásai „alátámasztották a tényállást, hogy a szakkör keretében állatok boncolására került sor leülésüket követően”. Viszont azt állították, hogy ezek az állatok már nem éltek a boncolás idején, „leölésük a tanár által történt mechanikai kábítással, majd azt követő kivéreztetéssel”.
Ennek ellentmond a korábbi cikkünkben már említett, lapunk birtokába került videó, amin egy szinte teljesen kifejlett csibét fordítanak ki a tojásból a diákok. Az állat láthatóan tátog, lélegezni próbál, és elmozdulni a szike elől, hallható, ahogy még a gimnazisták is szóvá teszik, hogy „jaj, csipog”, mire a tanár azt válaszolta, hogy „nem csipog, csak fulladozik”.
Az iskolát ezért 150 ezer forint állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezték, azért csak ekkora összeg jött ki, mert a törvényi kereteken belül kifejezetten kedvező számítási módszert alkalmaztak. Másrészt azért sem szabtak ki nagyobb bírságot, mert utólag nem lehetett megállapítani, korábban is történt-e hasonló jogsértés, ahogy azt sem, pontosan hány állatot öltek le a gimnáziumi boncolások miatt.
A nem éppen hatékonyságáról ismert, magyar állatvédelem történetében előremutató fejlemény, hogy ennyire beleálltak egy állatkínzási esetbe egy állami iskolával szemben. Ugyanakkor így végül a közpénzből fenntartott gimnáziumnak kell bírságot fizetnie, miközben a határozat egyértelműen a szakköröket tartó tanár és az intézmény vezetésének felelősségét veti fel. A döntés végleges, fellebbezni ellene nem lehet, de még bíróságon megtámadható.
Az ügyet kirobbantó cikkünkben – erre érzékeny olvasóinknak nem ajánlott – részleteket is nyilvánosságra hoztunk, de a birtokunkba került dokumentumból még pontosabb kép rajzolódott ki arról, mi történt a foglalkozásokon:
- a tanulók visszaemlékezése alapján afrikai karmosbéka, papagáj, tengerimalac, galamb, dévérkeszeg és nyúl is volt a boncolt állatok közt, pontos számuk nem ismert,
- „egy alkalommal egy dekapitált (agyeltávolított) karmosbékán végeztek élettani kísérletet”,
- a boncolások eseti jellegűek voltak, mellette a diákok a szakkörön ismeretterjesztő jellegű kémiai kísérleteket, mikroszkópos vizsgálatokat végeztek.
A szakköri naplóban is szerepelt a tengerimalac-boncolás
A kormányhivatal helyszíni ellenőrzést is tartott, itt a gimnázium igazgatója, Szörényi Zoltán, valamint a Klebelsberg Központ Nagykanizsai Tankerületi Központjának illetékes vezetői válaszoltak a felmerült kérdésekre. Átnézték a 2017–2018-as tanév leadott tanmenetét és szakköri munkanaplókat is, a korábbiakat pedig utólag becsatolták. Így derült ki, hogy a tanmenetek és a naplók ugyan „csak címeket tartalmaztak a szakköri tevékenységről”, de szerepelt például az, hogy „emlős (tengerimalac) boncolás”, és a dokumentumokat a gimnázium igazgatója ellenjegyezte. Ezzel gyakorlatilag megerősítést nyert, hogy a diákoknak egyébként is nyíltan meghirdetett foglalkozásokon tartott vizsgálatokról az iskola vezetésének tudnia kellett.
A szakkörök menetét közelről követő forrásunktól eredetileg is úgy tudtuk: a diákok olyan állatokon dolgoztak, amit a tanár éppen szerezni tudott. Ezt megerősíti a határozat, amiben az szerepel: az oktató többféle helyről hozott állatokat „szakköri felhasználásra”, a karmbosbékákat maga tenyésztette, a halakat horgászta, a madarakat, emlősöket kisállat-kereskedésben vette. „Pontos mennyiséget illetően nem áll rendelkezésre információ”, de az kiderült, hogy az állatok leölését „az esetek többségében otthon végezte hirtelen tarkóütéssel, de előfordult, hogy a helyszínen, a labor egyik helyszínén történt, ahol a leölésben a diákok is segédkezhettek”.
A mai technika mellett ez szükségtelen
A dokumentum említ egy olyan esetet is, amit a hvg.hu által nyilvánosságra hozott videón rögzítettek: „egy embrió korú naposcsibe tojásból kibontását, megfigyelését a tanár irányításával”. De a meghallgatott személyek azt állították, hogy ilyen „2016-ban fordult elő utoljára”, a tankerületnek, illetve a gimnázium vezetésének pedig „nem volt tudomása élő állatokon végzett beavatkozásokról”. Ugyanakkor „a szakköri tevékenység ellenőrzéséről a gimnázium vezetése nem tudott dokumentumot felmutatni”.
A tankerület bevonta az ügybe a szakmai szervként a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), amely – a rendőrséghez hasonlóan – arra jutott, hogy a szakkörbeli tevékenység a vonatkozó jogszabályok alapján hivatalosan nem minősül állatkísérletnek. De a Nébih szakmai állásfoglalása alapján úgy találták, hogy az állatvédelmi törvény alapján nem elfogadható ok „az állat életének kioltása demonstrációs boncolás céljából” vagy azért, hogy élettani jelenséget mutassanak így be. Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság ezt meg is indokolta: a „mai elektronikai-technikai környezetben számos egyéb ismeretterjesztő módon hozzájuthatnak a diákok ilyen ismeretekhez”.
Az első cikkünk után sok olyan visszajelzést is kaptunk olvasóktól, hogy az állatorvosi egyetemi oktatásnak is része a boncolás, miért ne gyakorolhatnának hasonlóképpen a biológiai érdeklődésű tizenévesek. Az állatvédelmi szakmai állásfoglalásban is megjelenik, hogy „legfeljebb a szakirányú egyetemi stúdiumok keretében elfogadható az állatok ilyen okból történő leülése”. Ugyanakkor hozzáteszik: manapság már az egyetemek is törekednek az állatok elpusztításának „korlátozására, illetve más módszerrel való helyettesítésére”.
Miután tavasszal a boncolós szakkörökre vonatkozó információinkkal megkerestük a Nagykanizsai Tankerületi Központot, az érintett tanár, Gidó Zsolt hirtelen távozott az iskolából, az igazgató szerint „közös megegyezéssel”. Miután a rendőrség lezárta a nyomozást, helyreigazítást kért lapunktól, aminek nem tettünk eleget, hiszen a valóságnak megfelelően számoltunk be a történtekről.
Ha horgászni lehet, akkor boncolni is?
Az iskolára kirótt bírság után újra megkerestük, az erről szóló kormányhivatali döntést meglepőnek nevezte, szerinte a kormányhivatal sajátosan értelmezte a jogszabályt, ugyanis a kedvtelési célból tartott állatok életének kioltása bizonyos esetekben megengedett. „Esetünkben az állatok életét oktatási-szemléltetési célból oltottam ki” – szögezte le Gidó Zsolt. „Tudvalevő, hogy állatok életének akár tömeges kioltása is az állatvédelmi törvény szerint indokolt lehet, például kereskedelmi szempontból, sok esetben nem létfontosságú termékek előállítása céljából. Például amennyiben a tojótyúk fajták kakas naposcsibéit nem gazdaságos felnevelni, tömegesen pusztítják el őket. A legális horgászat (amit magam is művelek), és a vadászat (amit nem, de ennek nem etikai okai vannak) állatok életének kioltásával járó sport, szórakozás céljából. Ha a kormányhivatal megítélése szerint a természettudományos oktatás fontossága alulmúlja, mondjuk a rekreációs célú horgászatét, ez az ő véleményük, nem engem minősít, mivel határozottan nem értek egyet” – magyarázta.
„Nem tudtam, hogy a Nébih Állatvédelmi Igazgatóságnak vannak neveléssel és oktatással kapcsolatos hatáskörei, illetve kompetenciái” – jegyezte meg, és a határozattal „szögesen ellentétes” rendőrségi határozatra hivatkozott, amely megszüntette a nyomozást. Ebben az eljárásban szerinte megállapítást nyert, hogy „érintett szakkörökön részt vevő diákok állatokhoz való viszonya felelősségteljes”, elmondásuk szerint tanárként „a természettudományok körébe tartozó biológia tekintetében elmélyítette elköteleződésüket”.
A tanár szerint ez „visszataszító képmutatás”
„Egy olyan társadalom, ahol a lakosság 70-80 százaléka vallási vagy etikai okokból vegetáriánus, jogosan tilthatná meg, hogy az állatok megölése szerepet kapjon az oktatásban. Egy több mint 90 százalékban húsevőkből álló társadalomban, amely nem is kíván változtatni ezen a gyakorlaton, ez üres – és számomra visszataszító – képmutatás” – jelentette ki. „Nem vagyok az oktatásban a virtuális technológia észszerű alkalmazásának ellenzője: ezt gondolkodó ember nem teheti meg. De úgy gondolom, hogy a valós, ’in situ’ demonstráció feltétlen elsőbbséget élvez a virtuális szemléltetéssel szemben. Majd ha az orvosok virtuális betegeket fognak kezelni, a vendéglőkben meg virtuális csirkecombot szolgálnak fel, akkor valószínűleg módosítom az álláspontomat” – tette hozz Gidó.
A Nagykanizsai Tankerületi Központ kérdésünk ellenére nem kommentálta az iskolával fizettetett bírságot, arra hivatkoztak, hogy nem nekik keletkezett fizetési kötelezettségük. Megismételték, hogy átfogó vizsgálatot végeztek, és „az érintett szaktanár elismerte, hogy néhány szakköri foglalkozáson nem a leadott pedagógiai munkatervben leírtaknak megfelelően járt el, ezt követően megszűnt a tanár közalkalmazotti jogviszonya a Tankerületi Központtal”. „Mindent megtesznek a jogszabályok maradéktalan betartása érdekében”, és a fenntartásában működő intézményekben tanuló gyerekek „megfelelő értelmi és érzelmi fejlődése” egyik elsődleges céljuk.
