Itthon hvg.hu 2018. november. 08. 08:02

A magyarok többsége embertelennek tartja a hajléktalantörvényt

Az Index és a Závech Research közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a többség nem tartja bűnözőnek ezeket az embereket, és túl kegyetlennek találja az októberben életbe lépett hajléktalantörvényt.

A hajléktalanok hazai megítéléséről készített közvélemény-kutatást az Index és a Závecz Research. Arra keresték a választ, hogy a magyarok mit gondolnak a hajléktalanokról, arról, hogy ezek az emberek miért vannak az utcán, és hogy bűn-e hajléktalannak lenni. A válaszadók nagy része nem ért egyet az októberben életbe lépett jogszabállyal, de sokukat mégis zavarja a hajléktalanok látványa.

A válaszadók jelentős többsége – 70 százaléka – vélte úgy, hogy nem kellene kriminalizálni ezeket az embereket, ugyanis nem bűnözők, hanem elesettek, akik segítségre szorulnak. Sokan gondolják, hogy az életvitelszerű hajléktalansággal kezdeni kell valamit, de túl embertelennek tartják a kormány megoldását.

Mindemellett a magyarok viszonyulása a hajléktalanság kérdéséhez erősen ambivalens: az adatok szerint bár vannak a hajléktalanság társadalmi jelenségével kapcsolatban érzékeny, elfogadó hozzáállású magyarok, de még mindig többen vannak azok, akik nem szeretik látni a hajléktalan embereket. A megkérdezettek 62 százaléka egyetért azzal, hogy mindenki kerülhet ilyen helyzetbe, viszont 11 százalék gondolja úgy, hogy a hajléktalan kizárólag maga tehet arról, hogy ilyen helyzetbe került.

Kiderült, hogy a Fidesz szavazói a többieknél elutasítóbbak a hajléktalanokkal szemben, a nőket, a felsőfokú végzettségűeket és a budapestieket pedig az átlagosnál jobban zavarja ezeknek az embereknek a látványa. A megoldást a válaszadók a célzott munkaprogramokban és a hajléktalanszállók fejlesztésében látják, 91 százalék szerint olyan programok kellenének, amik kifejezetten hajléktalanoknak segítenek munkát találni, 82 százalék szerint pedig több férőhely kellene a szállókon. 80 százalékban pedig egyetértenek azzal is, hogy a hajléktalanszállók nyugodt, emberhez méltó életet biztosítanak a hajléktalan embereknek.

A hajléktalantörvény október 15-én lépett hatályba, ennek értelmében ekkortól bűn az utcán élni. A hatóságok háromszor figyelmeztetik azt, aki életvitelszerűen tartózkodik az utcán, negyedjére már nincs kegyelem: szabálysértési eljárás indul az illető ellen.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.