Pénz nincs, megszorítások vannak. A természettudományi kar dékánja belebukott ebbe.
Korábban már megírtuk az Index híre után, hogy az ELTE kancellárja október 18-án kiadott egy utasítást, ebben komoly megszorítások szerepelnek. Ezek a Természettudományi Kart (TTK), a Bölcsészettudományi Kart (BTK), a Társadalomtudományi Kart (TÁTK) és az ELTE-hez 2017-ben csatlakozott szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot érintik. A Scheuer Gyula kancellár által kiadott dokumentum ezt a lépést „egyes karok költségvetési hiányára" és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel rendeli el.
A karokon:
- bér- és létszámstopot rendelnek el,
- semmilyen, mérlegelési jogkörbe tartozó juttatás kifizetését nem engedélyeznek,
- kancellári egyetértéshez kötik az újabb óraadói megbízásokat és
- csak az alapfeladat ellátásához nélkülözhetetlen, nem halasztható dologi kiadásokat engedélyezik.
- A fokozott takarékosság jegyében a gazdasági főigazgató egyedi engedélyéhez kötik a hatvan napnál hosszabb időre szóló vagy a nettó 500 ezer forintot meghaladó egyedi értékű beszerzéseket, valamint
- leállítják a bútor- és irodaszer-igényléseket.
Most a 444 azt írja, hogy a TTK-n megbukott a dékán. A kari gazgatóság körlevélben tájékoztatta a kollégákat a helyzetről: 2012 óta a kar folyamatosan növekvő hiánnyal küzd, mert az akkor megváltozott állami finanszírozás hátrányosan érintette őket, mostanra a hiány éves mértéke jóval több mint 1 milliárd forint. A korábbi években a TTK hiányát egyetemi szinten, más források bevonásával kezelték, de a vezetés és a kancellár már évek óta jelezte, hogy ez nem fenntartható.
A fent leírt megszorításokra reagálva a TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.
A soron következő első szenátusi ülésen a kancellár jelezte, nem fogadja Surján tervét, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra, pedig gyakorlatilag már tavasz óta – illetve hivatalosan pár hete – minden kari kifizetést személyesen a kancellárral kell engedélyeztetni.
| Megszólal a kancellár |
Szemlénk megjelenése után levélben kereste meg szerkesztőségünket Scheuer Gyula kancellár. Ebben azt írta: nem igaz, hogy az ELTE szenátusi ülésén azt közölte, hogy ha a TTK nem hívja vissza a dékánt, akkor ő kancellári biztost nevez ki. Szerinte ez az információ "zagyvaság", mivel a kancellári biztosra csak bizonyos kancellár jogosítványokat lehetne átruházni, a dékáni feladatok viszont, alapvetően rektori hatáskörébe tartoznak. Scheuer tagadta azt is, hogy tavasz óta gyakorlatilag minden kari kifizetést személyesen a kancellárral kell engedélyeztetni. "Tekintettel a kar 4 milliárd feletti éves költségvetésére a fenti állítás teljesen nevetséges" - írta a kancellár. Azt, hogy szerinte mi is történt valójában, Scheuer Gyula nem fejtette ki, viszont megtette azt az ELTE oldalán, amit ide kattintva lehet elolvasni. |
Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt – a szabályok szerint – bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen, aki úgy döntött, az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.
A 444 végül azt írja: az öt intézetigazgató még aznap javaslatot tett a rektornak a megbízott dékán személyére, erre a héten kerülhet sor. Október 31-én a KT kiküldte az új dékán megválasztásának lebonyolításával megbízott bizottságot, és elfogadta a dékáni pályázati kiírás szövegét. A terv szerint a karnak februártól vagy márciustól lehet új, kb. 4 évre kinevezett dékánja.
