A kormány egy nagy közös adatbázisban tárolná a térfigyelő kamera felvételeket, ráadásul arcfelismerő szoftvert is alkalmaznának. A jogvédők szerint azonban ehhez nincs meg a megfelelő indok.
Megkezdődött az Országyűlésben a közterület-felügyelő kamerák felvételeinek központi tárolását lehetővé tévő törvénymódotás vitája. - Egyszerűbben ismerhetik meg a kamerafelvételeket a bűnüldöző szervek azzal, hogy a jövőben a rögzített kamerafelvételeket központilag tárolják - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly szerint a rendszer teljes kiépülésével megszűnik a felvételt készítő szervezetek, hatóságok helyi adattárolása, és emellett számos garanciális elem is szerepel a javaslatban, hogy az adatok tárolása és továbbítása a lehető leghatékonyabb legyen.
De miről is van szó? A Belügyminisztérium egy központi tárhelyen tárolná azoknak a térfigyelőkameráknak a felvételeit, amelyek közutakon készítenek felvételeket, a rendőrség, vagy a közterület-fenntartók működtetik őket, a bankautomatáknál és a tömegközlekedési eszközökön rögzítenek képeket. Ezeket 30 napig őrizné, utána törölni kellene őket. A tárhelyen a felvételeket nem láthatná senki, és hozzáférést is csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a rendőrség, bíróság, ügyészség kérhetnek a tervek szerint bűncselekmény megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása miatt.
Körülbelül 4000 kamerát működtet az országban csak a rendőrség. A felvételeket általában 5 napig lehet megőrizni, ez nőne ma 30 napra automatikusan (most csak akkor nem törlik, ha ezt valamilyen eljárás megindulása miatt kérik). A közterület-felügyelet 8 napig őrzi meg a több tízezer kamerájának felvételét. A közúti közlekedés megfigyelésére is működnek kamerák, és a törvény bevenné a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeit is - magáncégek felvételei kerülnek az állami rendszerbe. A cikk szerint több területen is kötelező lenne elvégezni GDPR hatásvizsgálatot, amire a törvényjavaslat nem utal, a 30 napra megnövelt tárolási igény pedig szembemegy az Alkotmánybíróság 2005-ös rendelkezésével.
A biztonság vagy a jogvédelem a fontosabb?
Ezt el kell dönteni, mondja a hvg.hu-nak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója. Egy kamera nem sokat ér magában, ha nem lehet hozzáférni a felvételeihez, márpedig most ez is előfordulhat. Úgyhogy egy ilyen közös adatbázisnak igenis megvan a létjogosultsága. Külföldön is több helyen megvalósult ez, Nagy-Britanniában, vagy Belgiumban a terrorcselekmények felgöngyölítéséhez használnak már ilyen, ehhez hasonló rendszereket. Vannak bűncselekmények, amelyekre később derül fény, ezeknél is jól jöhetnek ezek a felvételek, amelyeket most sokkal hamarabb meg kell semmisíteni. EU-s direktíva nincs ezen a területen, mivel ennek a kérdésnek a szabályozása tagállami szinten történik.
Kis-Benedek József arról is beszélt, hogy ha a megelőzéshez is felhasználnák a felvételeket, akkor azokat egy elemző csoportnak (ami szoftverekből és emberi erőforrásból áll össze) folyamatosan elemeznie kell. Vagyis a befutó felvételeket folyamatosan kiértékelné egy csapat - ez további kérdéseket vet fel a videók felhasználásával kapcsolatban.
Nem ilyen optimista a TASZ ebben a kérdésben. Ahogy Asbóth Márton, a TASZ szakértője mondja, amennyire most tudható, a javaslatnak két eleme van, ebből csak az egyik az, hogy a kamerákat összekapcsolnák, azaz hogy egy központi adatbankban tárolnák a felvételeket. A másik javaslat pedig az, hogy arcfelismerő szoftvert is használnának. A jogász szerint mindkettő
súlyosan alapjog-korlátozó lépés lenne,
ami csak megfelelő indok esetében jogszerű, de a TASZ nem látja azt az okot, ami ezt indokolná. A kormány hivatkozási alapja ugyan a bűnüldözés - ez egy elfogadható indok lehetne, de csak konkrét gyanú felmerülése esetén. Ha valakit bűncselekménnyel – vagy akár ennek előkészületével – gyanúsítanak, beavatkozhatnak a magánszférájába a cselekmény felderítése érdekében. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis különös ok nélkül, tömegesen nem alkotmányos dolog adatot gyűjteni, márpedig a javaslatban a bűnmegelőzés is szerepel mint cél. Ez az előre összegyűjtött adat ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. Ez súlyosan Alaptörvény-ellenes, a személyi számot is emiatt törölték el még a rendszerváltás után, mert az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.
Mi van a manapság annyira kiemelt témaként kezelt terrorizmus kérdésével? Ha valaki a rendőrség látókörébe kerül, azaz felmerül a gyanú, hogy terrorista cselekményre készül, egyedi intézkedéssel elrendelhető megfigyelés: internetes tevékenység ellenőrzése, lehallgatás, a szakszolgálatok adatgyűjtő módszerei. De preventív adatgyűjtés, vagyis az előtti, hogy valaki a rendőrség látókörébe kerülne, nem jogszerű. Ezzel Asbóth szerint
olyan világba csöppennénk, mintha mindenkinek lenne egy személyi rendőre
bűnmegelőzési céllal. Ez súlyos korlátozása a magánszférának, és ez a korlátozás nem arányos az elérni kívánt céllal, márpedig a jogkorlátozásnak mindig arányosnak kell lennie az elérendő céllal.
Már létező példákkal természetesen "mindkét oldal" igazát alá lehet támasztani. A két évvel ezelőtti körúti robbantás forgatókönyvét, illetve az elkövető pontos útvonalát, tehát, hogy honnan jött, és ami talán ennél is fontosabb, merre menekült, sokkal gyorsasbban feltárták volna a rendőrök, ha egy helyen megtalálnak minden felvételt.
Ellenpélda lehet az a kiterjedt megfigyelőrendszer, amely egész Kína publikus helyszíneit pásztázza. Filmekbe illő, hogy rövidesen az iskolákban is megjelennek a mindentlátó szemek, a cél pedig ugyanaz: látni akarják, mit csinál egy diák, ha nem a tanárra figyel éppen. De írtunk már arról is, hogy mi másra használják még az arcfelismerő technológiát Kínában. Nemrég egy körözött bűnözőt azonosítottak egy olyan koncerten, ahol hatvanezer ember bulizott.
