Már minden tőle telhetőt megtett az Európai Bizottság (EB) annak érdekében, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) tovább folytathassa budapesti működését, most az Európai Bíróságnak kell döntenie a kifogásolt magyar felsőoktatási törvény ügyében - közölte a brüsszeli testület pénteken.

Az EB szokásos déli sajtóértekezletén Mina Andreeva szóvivőt a CEU előző napi bejelentéséről kérdezték, miszerint az intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a bécsi kampuszon tanulnak majd, amennyiben december elsejéig nem sikerül megoldást találni.

Az EB-szóvivő leszögezte: az Európai Bizottság álláspontja már kezdettől fogva egyértelmű, tavaly áprilisban kötelezettségszegési eljárást indítottak a felsőoktatási törvény ügyében, majd annak keretében decemberben bírósághoz fordultak, miután a magyar hatóságok nem hozták összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt.

Mint mondta, kérésükre az Európai Bíróság beleegyezett, hogy prioritásként kezeli az ügyet, így most a luxembourgi bírói testületen a sor, a bizottság már minden tőle telhetőt megtett.

A bizottság szerint a felsőoktatási törvény egyes elemei ellentétesek a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, illetve a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.

Andreevát megkérdezték Kovács Zoltán kormányszóvivő azon kijelentéséről is, amely szerint Jean-Claude Juncker alkalmatlan az EB vezetésére. Erre azt mondta, hogy az eredmények önmagukért beszélnek: sikerült töredékére csökkenteni a migrációs áradatot, szárnyal a gazdaság, 2014 óta mintegy 12 millió munkahely jött létre, nőnek a beruházások és fontos kereskedelmi megállapodásokat kötöttek. A kormányszóvivő szerdán Juncker azon véleményére reagált, miszerint Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem csak román, hanem egyben európai ünnep is.