Az Utcajogász pedig az ombudsmanhoz fordul, a beadvány megírásában a Bibó István Szakkollégium tagjai is segítenek.
Hétfőtől az ország egész területén tilos a hajléktalanság. A hatóságok az ellen indítanak eljárást, aki megvalósítja a „közterületen történő életvitelszerű tartózkodást”. A törvényhez kiadott kormányrendelet szerint a segítséget nyújtó szociális munkásoknak, illetve a szociális munkát koordináló diszpécserközpontnak értesíteni kell a rendőrséget. Ezzel gyakorlatilag arra kényszerülnek a szociális munkások, hogy saját ügyfeleiket jelentsék fel, írja közleményében az Utcajogász.
Közben az ENSZ lakhatási különmegbízottja is aggodalmát fejezte ki. Nyílt levélben kérte számon, hogy az alaptörvény-kiegészítés hogyan felel meg a hazai és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek, különös tekintettel a lakhatáshoz való jogra, a szegénységben élők hátrányos megkülönböztetésének tilalmára.
„Az új szabályozás célja a hajléktalanság láthatóságának megszüntetése úgy, hogy az utcán élő hajléktalan embereket valamilyen intézménybe kényszerítik. Választhatják a már most is túlzsúfolt és férőhely hiánnyal küzdő hajléktalanszállókat, vagy büntetés végrehajtási intézetbe kerülnek, amelyek szintén nincsenek felkészülve több ezer ember fogadására, szociális problémák büntetőpolitikai eszközökkel való kezelésére” – írja az Utcajogász, majd hozzáteszik:
A módosítás hatása nagy valószínűséggel az lesz, hogy a közterületen élők kiszorulnak a városokból, és olyan helyekre költöznek ki, ahol kevésbé, vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz.
A Szabálysértési Munkacsoport tagjai, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület nem tekinti elfogadhatónak a szegények megbüntetését, az Utcajogász pedig az alapvető jogok biztosához fordul. „Arra a kérjük az ombudsmant, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény alkotmányossági vizsgálata érdekében.” A beadvány megírásában a Bibó István Szakkollégium tagjai is segítenek.