Alaptörvény-ellenes mulasztást követ el az országgyűlés, amikor nem hajlandó szabályozni a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jogállását – mondta ki az Alkotmánybíróság, és az év végéig adott határidőt a pótlásra.
Ez már a második megrovás, mert 2017 decemberében is született egy ilyen határozat, amelyre azonban a parlament rá se hederített. Az Iványi Gábor által vezetett egyház szeretné, ha intézményeinek egyházi fenntartójaként ismernék el, és ennek megfelelően kapna költségvetési támogatást, hiszen fontos feladatokat lát el, de ezt a hatóságok visszautasítják, mert a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) nem szerepel a bevett egyházak között. Ez hátrányos megkülönböztetés.
Az egyházi törvény többször változott, több Ab-határozat és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete is foglalkozott vele, sőt magának az alaptörvénynek a vonatkozó részét is kétszer módosították közben. A jogi helyzet tehát nehezen áttekinthető, de tény, hogy végül 2014-ben Balog Zoltán akkori miniszter azzal küldte meg az országgyűlésnek a MET bejegyzési kérelmét, hogy az egyház megfelel a törvényi feltételeknek.
Ezután 2014 nyarán a parlament igazságügyi bizottsága két ellentétes változatot terjesztett be: egy elutasítót – érdemi indoklás nélkül, de ezt támogatta a testület többsége – és egy elfogadót, hogy végül a plénum dönthessen. Ám ezt sem a teljes négyéves ciklus során, sem az idei választás óta nem tűzték napirendre, pedig erre az Ab már tavaly decemberben figyelmeztette a törvényhozókat. Ez az Ab szerint a jogbiztonságot sérti, amit az is mutat, hogy különböző bíróságok különböző módon ítélték meg a MET helyzetét.
A parlamenti döntés hiánya megfosztja az egyházat attól a törvényi jogától, hogy egy esetleges elutasítással szemben az Alkotmánybírósághoz forduljon, ez utóbbit pedig attól, hogy elbírálhassa a panaszt.
Tehát az országgyűlés megszegi a maga által hozott alaptörvényt, amikor halogatja a döntést, és mulasztását ez év végéig pótolnia kell – mondja ki a határozat. Különvéleményt hárman fejtettek ki.