A kormányfő vejének cége hotelt épít a város közepén álló MAHART-székházból, amelynek szétverését egy minapi kormányrendelet engedélyezte. Az építőknek csak az utcai homlokzatot kell megőrizniük.
Kastélyprogram, egyeztetés az UNESCO-val a budapesti világörökségi státuszról, a Budai Vár megújítása: a magyar múlt és gyökerek védelmezőjeként a kormány szeret az örökségvédelem lovagjának szerepében tetszelegni. Ám nem kell túl nagy nyomás, hogy bedobja a törölközőt. A kormány korábbi hivatalos álláspontja szerint a Kopaszi-gáton megépülő Mol-székház tájseb lesz, mégsem tudja megakadályozni a megépülését. Most pedig aktívan segíti egy budapesti műemléképület lebontását.
Búcsú az egyedi dizájnú szecessziós épülettől
Örökségvédelem-e, ha egy védett épület homlokzata megmarad, de a belső tereit teljesen lebontásra ítélik? Erre a sorsa jut ugyanis az egykori MAHART-székház, amely az Apáczai Csere János utca és a Vigadó tér sarkán áll.
Az 1910-13 között épült szecessziós épület az egykori Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt., a későbbi MAHART székháza volt. (A ház elképesztő történetek tanúja: az Urbface oldal szerint 1938-ban újra ideköltözött báró Kornfeld Ferenc, aki 1926-ban azért távozott sietősen, mert a Nemzeti Kaszinóban egy éjszaka alatt elkártyázott egymilliárd koronát, ebből ma majdnem kijönne az új Puskás-stadion: mai értéke kb. 140 milliárd forint.)
Az épület belseje meglepően épen megmaradt, egyedi kialakításában minden a hajózásra emlékeztet: a csillárok hajókerék alakúak, a lépcsőkorlátok pedig hajókorlátot imitálnak, gyönyörű ólomablakok díszítik. 2008-ban költözött ki innen a MAHART, amely átvitt új, csepeli székházába számos berendezési tárgyat, szobrot átvitt. Ettől még az épület védett, az Országos Építésügyi Nyilvántartás szerint legalábbis műemlék. Az épület eddig irodaként működött, a tulajdonosa arra szólította fel a bérlőket, a nyárig költözzenek ki. Most tehát üresen áll.
Kormányfői rokon kormányzati hátszéllel
Már egy ideje tudható, hotelt álmodott ide Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezére és Tiborcz István miniszterelnöki vő, egykori Elios-tulajdonos. Az épület 2005-től az Apáczai 2005 Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonában volt, amely tulajdonosa 2016 júniusától a Fortuna Prince és a Viona Kft. lett. A Viona mögött Szivek állt, ahogy a 24.hu megírta, majd az Apáczai 2005 a Tiborcz-féle BDPST Zrt.-é lett. (Tiborcz cégbirodalmát az Átlátszó derítette fel.) Ehhez a céghez pedig dőlnek a bankhitelek, amelyekből a hotel is épül majd. A hotelépítés „természetesen” nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy lett egy 2018. július 27-én kihirdetett rendelet szerint.
Egy olvasónk hívta fel a figyelmet egy minapi, szeptember 26-i rendeletmódosításra, amely megengedi, hogy a szecessziós műemléket a fejlesztők gyakorlatilag a kedvük szerint kibelezzék. A módosítás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról rendelkező rendeletet érinti, ezen belül a MAHART-székházra vonatkozó részt: "az épületek részleges bontására is csak a közterület felé eső utcafronti homlokzati rész teljes megtartásával kerülhet sor".
Azaz az épület utcafronti homlokzati részen túli (belüli) részei lebonthatóak. A beépíthetőség, a terepszint alatti beépíthetőség legnagyobb mértéke 100 százalék, azaz mostani belső udvar is eltűnhet, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 0 százalék, azaz egy fűszálat sem kell ültetni. A szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 7,0 nm/nm, az épületmagasság legnagyobb mértéke 34 méter. A szintterületi mutató azt mutatja, hogy az épület alapterületének hányszorosa építhető: itt a kialakítható telek legnagyobb területe 5000 nm, tehát 35 000 nm alakítható ki, ez brutálisan sűrű beépítettség (általában a 3-4-es szintterületi mutatót nevezik a városias beépítettségnek). A BDPST Zrt.-nek feltettük kérdéseinket arról, milyen hotelt tervez kialakítani a műemléképületből, a választ közreadjuk, ha megérkezik.
Szembe a törvényekkel
A régi, szecessziós, egyedi belső tehát akár mehet is a kukába a hotellé alakítás közben. A kormány a Károli Gáspár Református Egyetemnek adományozott Reviczky utcai Károlyi-Csekonics-kastéllyal ugyanazt a megoldást választotta: a homlokzat kivételével mindent lebontanak, miközben a kitett információs táblán az olvasható, hogy a palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkái zajlanak. A tervek szerint az épületet az egyetem kapta meg, de állami rendezvényeket is terveznek tartani benne.
Egy műemléket kibelezni nehezen felel meg a hatályos kulturális örökségvédelmi törvénynek, amely szerint műemlék részleges bontását csak egyes részek megmentése céljából, később épült idegen részek eltávolítása miatt, állagbiztosítás, életveszély elhárítása okán lehet megengedni. Úgy tűnik, a törvény mást ír elő, mint az alacsonyabb szintű jogszabály, a rendelet. Sőt, egy másik rendelet (68/2018) is kimondja, a védett műemlékeket fizikai valójukban kell megőrizni, alkotórésze, tartozéka pedig csak különösen indokolt esetben távolítható el vagy helyezhető át.
A MAHART-székházat érintő rendeletmódosítás egyébként nem a kulturális örökségvédelmi törvényre, hanem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényre hivatkozik.
*
A MAHART ház közvetlen közelében lesz új állomása is a metrónak, arról a beruházásról ezt mondták a környéken tavasszal:
Két bank csaknem 10 milliárd forint hitelt adott Tiborcz István projektjeire
