Durvuló kultúrharc, pórázra kötött média, felforgatott egészségügy, új bírósági struktúra, változó választási szabályok – nagy változások jöhetnek, de ez nem a parlamenti előzetes menetrendből derül ki.
Annak rendje-módja szerint még nyáron benyújtotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány törvényalkotási programját, a génállomány megőrzésétől kezdve a népszámlálás előkészítésével bezárólag. A dokumentumban szereplő 39 tételben azonban egyetlen igazán meghatározó kérdés sincs. Sorra vettük viszont azt az öt témakört, amely miatt mégis érdemes lehet majd a parlamenti ülésszakra figyelni, hiszen rendszeresek szoktak lenni az ad hoc kormányzati javaslatok és az önálló képviselői indítványok, utóbbiak esetén ráadásul megúszható a kormányzati előterjesztések esetén kötelező, tárcák közötti köröztetés, egyeztetés, így akár egy alkotmánymódosítást is le lehet zavarni pár nap alatt.
Kultúrharc, médiapolitika, erősödő nemzettudat minden fronton
Súlyos fenyegetést hagyott a levegőben lógva Orbán Viktor Tusnádfürdőn, mikor arról beszélt, az újabb kétharmad után „új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség, szeptembertől pedig nagy változás lesz, felhatalmazták őket egy új korszak építésére. Részleteket nem árult el sem Tusnádfürdőn, sem pedig a legszűkebb körének.
A kormánymédia – élén Szakács Árpáddal a Magyar Időkben – azonnal meghirdette a kultúrharcot, megszabva a helyes irányt irodalomban, popzenében, baloldali újságírókkal bájolgásban. Bár Gulyás Gergely miniszter szerint a zenei irányultság meghatározása nem a kormányra tartozik, azonban igenis létre kell hozni olyan filmmecenatúra-programot, amellyel megkezdődhet a történelmi filmek gyártása (mintha például az Oscar-díjas Saul fia vagy Nemes Jeles László másik, most bemutatott és szintén Oscarra jelölt alkotása, a Napszállta nem lenne történelmi film). Erről az elvi döntés már megszületett, az Andy Vajna által vezetett filmalap pedig – egyesek szerint elkésve – reagált: 91 millió forintot adott az Utolsó bástya című film tervére, amelyet a nándorfehérvári hősökről forgatnak majd.
Kövér László házelnök szerint jogszabályalkotásra van szükség azért, hogy a köznevelésben, felsőoktatásban és a tömegtájékoztatásban „az önazonosságot, a nemzet kulturális-szellemi karakterét” meg tudják óvni. Ahogy Semjén Zsolt is figyelmeztetett: a maga helyén mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe. Az, hogy a felsőoktatással ilyen téren mi a szándék, nem tudni, bár épp most nyírnak ki ideológiai alapon egy képzést, a gender studiest, meg szorongatják a CEU-t. Az új Nemzeti Alaptanterv viszont most készül, és bár abban egyelőre nem szerepel a hazafiasságra nevelés, csak a hazaszeretet erősítése, az elfogadás előtti módosításokkal erősödhet a nemzeti identitás vonala, maga Gulyás Gergely amúgy közölte, hogy ez a NAT-tervezet így biztosan nem megy át.
A tömegkommunikációt (média) érintő változásokat elkente Gulyás Gergely azon a kormányinfón, ahol ez szóba került, annyit mondott, a kommentek szabályozásával kapcsolatban lennének ötletei, amúgy nem lát törvényalkotási beavatkozásért kiáltó ügyet. Ugyanígy altatta az újságírókat a sajtókamarával kapcsolatban is. Szöllősi György, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Nemzeti Sport főszerkesztője szerint napirenden van a kérdés, L. Simon László képviselő pedig zárt körben már meg is tette a javaslatait. Gulyás Gergely erre azt mondta, ha az újságírók úgy látják, a szakmájuk védelme érdekében törvényre van szükség, akkor erről nekik kell dönteniük, ő speciel megvolna kamara nélkül is. Az ötlet sok veszélyt rejt: kívülről, kormányközeli emberek határozhatnák meg, ki számít újságírónak, mi számít országos médiának, illetve a keresetekbe is beleszólhatnak. A nem kamarai tagokat büntetnék, vagyis egy tollvonással ellehetetleníthetik vagy megrendszabályozhatják a maradék független vagy ellenzéki médiát. És akkor marad a Tények, ahol a Sargentini-jelentés elfogadása napján elkészül az anyag, hogy „Orbán Viktort éltetik egész Európában”, meg az Origo, ahol folyamatos migránsveszéllyel riogatnak, de azt leszámítva itthon minden rendben van.
Szétverik az MTA-t?
Kemény időszak vár a Magyar Tudományos Akadémiára: derült égből villámcsapásként érte a testületet, hogy a kutatóintézetek költségvetésének jelentős része jövőre átkerül a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Most egy munkaanyagból kiderült az is, több kutatóintézet megszűnne vagy egyetemi fenntartásba kerülne, de várhatók kutatóintézetek közti összevonások is. Ehhez szintén törvénymódosításra lehet szükség. A múlt héten úgy tűnt, a Közgazdaságtudományi Intézet napjai meg vannak számlálva – a miniszter szerint ugyanis rossz teljesítményt nyújt –, de akadémiai körökben több intézetről is tudni vélik, mely egyetemhez kerülhet át. Egy forrásunk meglátása szerint részben arra megy ki a játék, hogy az egyetemeket felturbózzák neves oktatógárdával, így azok vonzóbbá válnak a nemzetközi hallgatók előtt (ez a Corvinus esetében elég nyilvánvalónak látszik). Az Akadémia a kutatás szabadságát félti, a Társadalomtudományi Kutatóközpont több munkatársát – szintén ideológiai alapon – kipécézte már a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő. Szombaton kiderült, a miniszter visszakozott, részkérdésekben sikerült megállapodni a Palkovics vezette ITM-el, de azért még messze nincs vége a történetnek.
Komoly változás előtt az egészségügy
A kórházak állapota rendben van, de az egészségügyben változtatni kell – ezt mondta az atv.hu szerint zárt körben Orbán Viktor Kötcsén, és arról is beszélt, az első lépés az állami és magánegészségügy szétválasztása lesz. Azt állítólag nem tartja bajnak, hogy a magánegészségügy fejlődik, azt viszont igen, hogy benn van az állami intézetekben, és nincs leválasztva a közfinanszírozott ellátásokról. Arról nem szivárogtak ki hírek, hogyan képzeli Orbán az átalakítást, az viszont a korábbi lépések alapján erősen gyanítható, hogy az nem áll meg a magánpraxisok kiseprűzésénél. A cafetériaszabályok ugyanis jelentősen átalakulnak, az egészségbiztosítás adómentessége megszűnik, amiből szakértők azt a következtetést vonták le, hogy változhat az egészségügy finanszírozása. A Portfolio piaci szereplőkre hivatkozva arról írt, egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelentése, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül.
Pár hónapja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese is felvetette egy prezentációban a biztosítási rendszer fejlesztését, a tb keretein belül, de az alapvető biztosítási csomagon felül.
Korábban beszéltünk erről Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértővel, aki szintén látja az elmozdulás jeleit a kiegészítős biztosítás felé, de szerinte komoly társadalmi vitát kell folytatni arról, mi járjon alanyi jogon, és mi a kiegészítő biztosításért cserébe. Például combnyaktöréskor az olcsóbb implantátumra jogosult egy beteg, de a kiegészítő biztosítással meg tudja venni a legkorszerűbb, drágább implantátumot is. „Az nem lesz elég, ha a kiegészítő biztosítással rendelkezők ugyanazt az ellátást kapják, csak többször néz rájuk a nővér.”
Totálisan új bírósági struktúra jön
A nyári Alaptörvény-módosítással a parlament megágyazott egy új bírósági formának: jönnek a közigazgatási bíróságok, amelyek a kormány számára kényes ügyekben is döntést hoznak, mint a népszavazás vagy tüntetés. Sajtóhírek szerint a közigazgatási bíróság csúcsára, a Közigazgatási Felsőbíróság élére a nyilvános szereplések alapján Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Patyi András kerül, aki már távozott a közszolgálati egyetem rektori tisztéből és a Nemzeti Választási Bizottság elnöki posztjáról, és tanácselnöki posztot kapott a Kúrián – mindezt nem kis részben a lex Patyinak köszönhetően.
G. Szabó Dániel jogász, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa korábban a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány egy teljesen új bírói struktúrát akar felállítani, ami mindig gyanús. A mostani rendszer jól működik, semmi nem indokolja az átszabását.
„A közigazgatási ügyszak azért különösen fontos, mert rengeteg politikailag kényes ügy tartozik ide: az adó-, a közbeszerzési és a választási ügyek, de a korábbi tervek ide sorolnák a közérdekű adatos pereket is. A bíróságoknak eddig sikerült megőrizni függetlenségüket, ez az utolsó szög lehet a koporsóban. A speciális bíróságok jogilag indokolatlan felállítása a diktatúrák sajátja.”
Még a végén Orbán nevezi ki a főpolgármestert is
Bár Tarlós István főpolgármester májusban még arról beszélt, úgy tudja, a főpolgármestert 2019-ben is közvetlenül fogják választani, azóta erre nem lehet mérget venni, maga Tarlós sem teszi, aki csak úgy indulna, ha maradna a közvetlen választás, viszont közölte, nem tudja, mi lesz, ha nem indul. Bár a Fidesz és a kormány politikusai – maga Gulyás Gergely is – tagadták, hogy átalakítanák az önkormányzati választási szisztémát, a 24.hu megtudta, közben azért szondáztatták, mit szólnának a pestiek ahhoz, ha a kormány nevezné ki a főpolgármestert. A 15-20 perces közvélemény-kutatásban felmerült több verzió is, az egyik, hogy két évre neveznék ki a főpolgármestert, a másik, hogy a megválasztott polgármesterek közül kerülne ki.
Az augusztus végi kormányinfón Gulyás Gergely már nem tagadott. Arra a kérdésre, ki tudja-e jelenteni, hogy jövőre a budapestiek közvetlenül választanak főpolgármestert, azt mondta: „azt tudom kijelenteni, hogy egyelőre semmilyen törvénymódosítás az Országgyűlés előtt nincs”. De még lehet – vetette közbe a riporter, mire Gulyás azt mondta, „199 képviselőnek van törvénykezdeményezési joga, természetesen nem kívánjuk ezt az alkotmányos jogot korlátozni”.
