A kormány álláspontja szerint a voksoláson – a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon – a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség. Ezért az Európai Unió Bíróságához fordul.
A kabinet döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az unió alapszerződésének 263. szakasza egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megindítható legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.
A Sargentini-szavazás szabályát író képviselő elmondta, szerinte miért nincs igaza a Fidesznek
A magyar kormány a szavazás lezárulta óta vitatja a kétharmados többséget. Az EP nem adja ki a szakvéleményt.
Az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt – tette hozzá Gulyás.
A kormány keresetének nincs halasztó hatása, az osztrák elnökség azonban korábban közölte, az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt, az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy tárgyalásának elkezdésében – magyarázta a miniszter.
Gulyás szerint a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.
A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki, az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés. Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben – jelentette ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak megbüntetni az európai uniós kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja – mondta.
A Sargentini-jelentés körül kirobbant botrányról itt olvashatnak további részleteket.