A magyar kormány újabb jogi csatára készülhet az Európai Bizottsággal – értesült a hvg.hu. A testület ugyanis vizsgálja, hogy a bevándorlási különadó összeegyeztethető-e ez uniós joggal. A lapunknak megküldött állásfoglalás szerint az nem is kérdés, hogy a jogszabály célja számukra elfogadhatatlan.
"Az Európai Bizottság tudatában van annak, milyen jogszabályt fogadott el a magyar parlament a nyáron" – írta állásfoglalásában Christian Wigand, a Bizottság jogállamiságért felelő szóvivője a hvg.hu számára. Azért fordultunk a bizottsághoz, mert a bevándorlási különadóra hivatkozva a CEU megszüntette azt a programját, amely menekültek felkészítését vállalta arra, hogy később európai egyetemek mesterszakán tanulhassanak. Márpedig ezt az OLIve-UP programot részben az Európai Unió finanszírozza az Erasmus+ Program keretében.
"Jelenleg is vizsgáljuk, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e az uniós joggal" – írja állásfoglalásában Wigand. És hogy egyértelmű legyen, mit tennének, ha találnának benne jogi támadási felületet, hozzáfűzi azt is, mit gondol róla a bizottság:
Egy törvénynek sem lehet az a hatása, hogy a civil szervezetek mozgástere szűkül azáltal, hogy a pénzügyi források keresésének és felhasználásának korlátozásával akadályozza a civil szervezetek feladatainak jogszerű végrehajtását.
Hogy a magyar törvénynek már most közvetlen károsultjai vannak, azt Ananya Azad esete mutatja be (a világhírű blogger történetét a hvg.hu írta meg először). A bangladesi férfi felkerült az iszlám fanatikusok kivégzési listájára, mert bloggerként nyíltan vállalta ateizmusát (ezt az ország alkotmánya engedné, a hatalom gyakorlói viszont nem). Akkor emigrált Németországba, amikor a listán előtte állók ellen merényletet hajtottak végre, és neki megüzenték, hogy ő következik. Azad az elmúlt három évben Hamburgban élt és dolgozott, és most szeptembertől a CEU-n kezdte volna meg a Nyílt Tanulási Kezdeményezés keretében tanulmányait, amelynek végén a Bangladesben félbehagyott médiaszakon folytatott mesterképzését akarta volna befejezni.
Azad három hónapot dolgozott a budapesti ösztöndíjért, a jogszabályokkal összhangban vízumkérelmet nyújtott be, és miután minden papírt megszerzett, felmondott munkahelyén és kiköltözött albérletéből. Tíz hónapot töltött volna Magyarországon, utána távozott volna, az ösztöndíjának pedig része volt a magyar társadalombiztosítás is. Ezek után sokk-ként érte, hogy a CEU a bevándorlási különadóra hivatkozva törölte ösztöndíját, és erről az utolsó utáni pillanatban értesítette. Ahogy Azad a hvg.hu-nak elmondta, az élete most újra romokban, nem tudja, mit csinál jövő héttől.
Ananya Azad mindössze egy azon 55 diák közül, akik hasonlóan jártak a kétharmados hatalom és az annak akarata előtt meghajló CEU döntése által.