Ha később mérnek, vissza kellett volna fogni a termelést, vagy leállítani a létesítményt.
Ahogy korábban megírtuk, a hivatalos mérések szerint "csak" 29,88 Celsius-fokos volt a Duna vize, amikor a legmelegebbnek mérték a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátási pontjától számított 500 méteres szakaszon. Vagyis nem érte el a 30 fokos értéket, azt, ahol a létesítményt a folyó élővilágának védelmében célszerű visszafogni az áramtermelést, vagy akár leállítani a létesítményt.
A G7 szerint viszont biztosan lehetett volna a határérték feletti hőmérsékletet is regisztrálni a hivatalos mérés során, de egy jogi kiskapunak köszönhetően sikerült alatta maradni.
A lap szerint a 29,88 fokos adatot órákkal az előtt rögzítették, hogy a Duna elérte volna a napon belüli legmagasabb hőmérsékletét. Az érvényes előírások szerint ugyanis az atomerőműnek naponta 11 és 14 óra között kell elvégeznie a méréseket az úgynevezett melegvízcsóvában, augusztusban pedig a mérések jellemzően 11.30 és 12.30 között zajlottak le.
Bár a paksi mérési ponton a hőmérő augusztus elején elromlott, néhány napon azért sikerült több adatot is rögzíteni. Olyankor dél és két óra között minden alkalommal 0,3 fokot emelkedett a Duna vizének hőmérséklete, tehát meghaladta volna a határértéket.
És még csak nem is ilyenkor érte el a csúcshőmérsélketét a folyó: délután négy és hat óra között ugyanis további 0,3-0,4 fokkal volt melegebb.