Nemrég még közel ötszáz embernek járt napi háromszori élelem a tranzitzónákban, télen fűthető konténerekben laktak a menekülők. Aztán megváltoztak a menekültügyi szabályok és kvázi kegy lett az, hogy ki kap enni. Iványi Gábornak pedig csak második nekifutásra sikerült eljuttatni az ételadományokat a rászorulóknak.
„Mi otthon vagyunk a hazánkban, vendéglátók vagyunk, amihez a vendégszeretet is hozzátartozik”
– mondta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkipásztora péntek délután, miután második nekifutásra bejutott ételadománya a tranzitzónába. Hangsúlyozta, hogy az ételmegvonás kínzás, tiltakoznak ellene és szégyellik. Számukra pedig nem közömbös, hogy milyen kép alakul ki Magyarországról a világban. (Iványi Gréczy Zsolt DK-s képviselővel vitt ételt a határra, Gréczy bejutott a tranzitzónába, az adományokat Röszkén elfogadták, Tompán nem.)
A hvg.hu-nak Iványi Gábor azt mondta, jelenleg nincsenek rossz körülmények a tranzitzónákban. Naponta átlag egy ember folyamodik menedékkérelemért. Mai akciójukat sikerként értékelte, „az is siker, ha a sötétségben egyetlen órára világos tud lenni” – mondta. De nem bizakodó minden szempontból, ugyanis szerinte folyamatosan bejelentés nélküli látogatásokat kell tenniük a képviselőknek a határon, hogy tájékozódni tudjanak. A cél szerinte az, hogy eltöröljék a menekültügyi szabályozást, ami miatt napokig nem kaptak enni az éhező menekültek.
Ugyanis amint a figyelem lankad, a kormány visszatér a kegyetlenséghez.
Iványi sokat tett azért, hogy az országra szégyent hozó éheztetés (egyelőre) véget érjen. Hogy a történetet megértsük, tudni kell, hogy július elején új menekültügyi szabályok léptek életbe. Az Alaptörvény-módosítás, valamint a Stop Soros elfogadása után Magyarország bezárt. A menekültügyi szabályok úgy változtak, hogy elfogadhatatlan az a menedékkérelem, amit valaki úgy ad be, hogy átjött egy biztonságos országon, hazánk pedig Szerbiát is annak tekinti, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával ellentétben. A jogszabályváltozás után automatikusan dobnak vissza minden kérelmet, és ezzel idegenredészeti hatáskörben kezelik tovább a fellebbezés mellett döntőket. Ez pedig lehetővé teszi, hogy ne adjanak nekik enni.
A Helsinki Bizottság két afgán menekült család ügyét karolta fel, ők tapasztalták először, hogy az új okra hivatkozva a hatóságok az első fokú elutasítás után az idegenrendészeti eljárásra hivatkozva a tranzitzónában áthelyezték őket egy direkt erre a célra kialakított részlegben, itt pedig már nem járt ételellátás. (A Helsinki intézkedést kért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, amely még aznap este kötelezte a hatóságokat, hogy adjanak enni a menekülteknek.)
Kiket éheztetnek? |
A Helsinki a blogján megírta, ki az a nyolc menekült, akiket éheztettek. Kínzásáldozat, szexrabszolga és gyerekmunka áldozata is van köztük. AB Afganisztánban született. Apját és testvérét a nagybátyja ölte meg vérbosszúban. A fiúcska Iránba menekült. CD, EF és GH egy ötfős, együtt menekülő afgán család tagjai: apa, anya és fiatal felnőtt gyerekük. A nőt és testvéreit lánykorukban erőszakkal fenyegették, akaratuk ellenére házasságra kényszerítették volna, ezért Iránba menekültek. MN Afganisztánban született. Nagynénje nevelte fel, és már gyerekként Iránba került. Ott gyerekmunka és emberrablás áldozatává vált, többször is. OP fiatal afgán nő, aki kiskorú testvérével menekült el hazájából. Szüleit a nagybátyja a szeme láttára gyilkolta meg. |
Azt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is elismerte korábban, hogy nem kötelesek az első fokon elutasított, eljárás alatt álló menekülteknek az ellátásáról gondoskodni, legalábbis ők így értelmezték az új szabályokat. Ekkor döntött úgy Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkipásztora, hogy ételadományt visz az éhezőknek – augusztus 20-án. Nem volt engedélye, ezért nem léphetett be a tranzitzónába, de nem adta fel. Felhívást tett közzé, amiben azt mondta, fontos lenne, ha ellenzéki pártok képviselői is ott lennének. Pénteken a DK egyik politikusával, Gréczy Zsolttal ment el a tranzitzónába, az ételadomány most célba ért. Tompán és Röszkén is voltak, az adományokat csak az utóbbi helyen fogadták el.
A hatóság már korábban engedett
Az éheztetésnek csütörtökön lett vége (a hírekben nyolc menekült szerepelt, akik nem kaptak enni), ugyanis az egyre hangosabb botrány hatására a kormány meghátrált. Az állami hatóságok találtak egy jogi kiskaput, hogy a visszavonulást ne kelljen új jogszabályba foglalni. A Helsinki ezzel kapcsolatban azt írta, a veszély nem múlt el, ez nem a legmegnyugtatóbb megoldás.
Az pedig sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek. A Helsinki Bizottság már az új jogszabályok megalkotása előtt arra figyelmeztetett, ezek az embertelen rendelkezések az embertelen jogalkotói akaratot szolgálják ki, és súlyosan sértik a menedékkérők emberi jogait.
A Helsinki munkatársai a hvg.hu kérdésére elmagyarázták, mi ez a jogi kiskapu. Amikor egy menekült beadja a menedékkérelmét, kap egy szálláshely-kijelölő végzést is, amivel a tranzitzónában tartózkodhat, ellátást is kap. Eddig azért nem kaptak enni a menekültek, mert az idegenrendészeti eljárás során elhelyezés járt a menekülteknek, de ellátás nem.
A hivatal úgy módosított – tudtuk meg a Magyar Helsinki Bizottságtól –, hogy amikor elutasítanak első fokon egy menedékkérelmet, de az ellen fellebbeznek, az idegenrendészeti eljárás során marad továbbra is érvényben az a szálláshely-kijelölő végzés, amit akkor hozott a hatóság, amikor a menekült először lépett a tranzitzónába, így marad az elhelyezés mellett az ellátás is.
A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is marad a határon, folyamatosan monitorozzák, hogy mi történik – kapnak-e enni például a menekültek. A Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya a Magyar Időknek azt mondta, az augusztus 23-i adatok szerint a tranzitzónákban 129 fő volt.
A kormány szerint Soros lejáratja őket |
Megszólalt a kormány is a menekültek éheztetéséről. Közleményükben azt írják, a „menedékkérők tranzitzónában szóló ellátásáról szóló hírek nem más, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója. A magyar törvények világosak, kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire éves szinten fejenként több mint 700 ezer forintot áldoz a magyar állam. Amennyiben azonban a menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, erről is egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok. A menedékkérők ellátására vonatkozó jogszabályok és a gyakorlat a napokban nem változtak.” |
A civilek szerint az egyedül helyes jogállami és emberséges megoldás tehát az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. „Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés.”
*
Tavaly decemberben, amikor a határon voltunk, még nem a mostani szabályok voltak érvényben. Levélben kerestük utunk után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt, hogy megtudjuk, milyen ellátásban részesültek akkor az ott lévők. (Most újra kérdéssel fordultunk a hivatalhoz, a hivatal helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszolt, a fenn már idézett közleményt küldték el levélben.) Az akkori adatok alapján a röszkei és a tompai táborban összesen 482 fő tartózkodott, ötágyas, fűthető lakókonténerekben szállásolták el őket, mielőtt a jogszabályi változások nem zárták volna be teljesen Magyarországot. Mindegyik lakókonténerben személyenként ágy és egy zárható szekrény is biztosított volt, Kisgyermekes családok esetén bilit, kiskádat, gyermekágyat is adott a hatóság. Mindenkinek ágyneműt, törölközőt és nemenként, valamint az életkorra tekintettel eltérő tartalommal tisztasági csomagot is osztottak.
„Az elhelyezés során a szociális munkások felmérik az elhelyezett személy ruházatát, és amennyiben a kérelmező nem rendelkezik megfelelő, az évszaknak megfelelő ruházattal, vagy azt kéri, akkor azt a menekültügyi hatóság a saját forrásból vagy a karitatív szervezetek által biztosított adományokból kiegészít” – írták háromnegyed éve. Minden szektorban található közösségi helyiség és ebédlő, ahol hűtőszekrények és rezsók is vannak, a menekültügyi hatóság biztosítja továbbá a ruházat tisztán tartásának lehetőségét is, még ökumenikus imaszoba is rendelkezésre állt a vallásgyakorlására.
Az élelmezés a tranztizónában elhelyezettek számára napi háromszori volt tavaly decemberben még, 14 év alatt napi ötszöri étkezési lehetőség is biztosított volt. És ugyanígy biztosított az egészségügyi ellátás is, van orvosi szoba, eszközök (például defibrillátor és EKG-berendezések, sürgősségi táska, stb.) és gyógyszerek is.
Hogy azóta mennyit változott a helyzet, jól látható.
