Keresztes László Lóránt szerint a XXI. századi pártoknak össze kell fogniuk a NER legyőzése érdekében, de ez nem jelent jobboldali fordulatot.
Hosszú interjút adott az Indexnek Keresztes László Lóránt. Az LMP társelnöke a pártban tervezett változásokról és az új frakcióvezető kiválasztásáról is beszélt. Azt mondta: Szél Bernadett lemondása után többen is alkalmasak a pozícióra, akár azok közül is, akiket az etikai bizottság korábban eltiltott a tisztségektől – az eltiltás ugyanis csak a párttisztségekre vonatkozik, a frakcióvezetői pozícióra nem. Hozzátette: ha a frakció felkéri, vállalni fogja a tisztséget. Szerinte Demeter Márta is az alkalmas jelöltek között van, de nem nevezte meg mint esélyest.
Keresztes kijelentette: meg fogják változtatni a párt alapszabályát, hogy az LMP vezethetőbb legyen.
Nincs vége a bázisdemokráciának, de tisztázni kell a jogosultságokat és a felelősségeket.
– mondta. Ennek részeként több jogkört kell adni a vezetőket, mivel sok esetben nincs idő kongresszust összehívni, hanem gyorsan kell dönteni. A másik változás a szervezetet érinti. A társelnök szerint
az LMP-nek jelenleg olyan területi szervezetei vannak, amelyek megyei alapon szerveződtek. Nekem régi célom, hogy ezt megváltoztassuk, választókerületek alapján szervezzük a pártot, és lehetővé tegyük az egyszerű alapszervezetek létrehozását is.
A közeljövőben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon is meg kell méretnie magát az LMP-nek. Keresztes szerint az önkormányzati választás nagyobb jelentőségű, mivel itt ellensúlyt lehet képezni a Fidesszel szemben. Az EP-választáson csupán támogatottságát tudja lemérni a párt. A kampány középpontjában a migrációs válság áll majd, illetve az, hogy ökopolitikai eszközökkel hogyan lehet csökkenteni a migrációs nyomást.
Rá akarunk mutatni arra, hogy a kormány csak a saját hatalmát akarja megszilárdítani a migrációról szóló kommunikációval. De a migrációs nyomás hosszú távú megszüntetéséről nem beszélnek
– mondta Keresztes. Az LMP a parlamenti választási kampányban szerinte politikai és kommunikációs hibákat követett el, a migráció kérdésében például lehetett volna markánsabb. A társelnök a választásokkal kapcsolatban azt is elmondta: el tud képzelni egy LMP–Jobbik-együttműködést, de ez nem jelentene jobboldali fordulatot a párt ideológiájában. Az önkormányzati választások során tehát lehetnek majd közös jelöltjeik, és ebbe bevonnák a Momentumot is.
Sok helyen elmondtam már, hogy tisztán láthatóvá kell tenni az igazi politikai törésvonalakat a magyar politikai életben, amelyek nem az ideológiák mentén húzódnak. A Fidesz például jobboldali konzervatív pártnak akarja mutatni magát, miközben bolsevik elven működő szocialista párt. A régi, baloldalinak tartott pártok, mint az MSZP és a DK, gazdasági liberális elveket képviselnek. De ők is belesimulnak a Fidesz által létrehozott NER-be, a Fidesz mindent meg is tesz, hogy megmaradjanak. És itt vannak a másik oldalon a XXI. századi pártok, amelyek meg akarják haladni a NER-t, és képesek választ adni a mai kihívásokra: a Jobbik, az LMP és a Momentum.
– fogalmazott. Hozzátette, hogy nagy ideológiai különbség van a fent említett három párt között, de szerinte ennek ellenére is meg lehet találni azt az irányt, amelynek mentén együtt tudnak működni.