Nyári szünete után, augusztus 22-i ülésén tárgyalja az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kifogásolt vízgazdálkodási törvénymódosítást – derül ki az Ab honlapjáról. Olvashatóak ott a testület által bekért vélemények is.

Az Országgyűlés július 20-án fogadta el a jogszabályt, amelynek alapján nem kellene engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Áder János köztársasági elnök ezt nem írta alá, és az Ab-hoz utalta, mert szerinte a törvény az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált jogot az egészséges környezethez.

Az alkotmánybírák ugyan vakációt tartanak, de mielőtt elvonultak, véleményt kértek több illetékestől is. A Magyar Tudományos Akadémia teljesen egyetértett az államfő panaszával. A több szakmai testület állásfoglalását összegző szakvélemény, amelynek aláíróját az Ab meglepő módon kitakarta, így fogalmaz: az ellenőrizetlen és többnyire kontár kútfúrások veszélyeztetik a felszín alatti vízkészletet. Ez "az ivóvízellátás biztonságát jelentős mértékben csökkentené", mert csökkenne a talajvízszint.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes szintén azt hangsúlyozza levelében, hogy "az engedély és előzetes bejelentés eltörlése kettős kockázattal jár (…) az egyik kockázat a vízbázisok túlhasználata, a jobb minőségű, emberi fogyasztásra is alkalmas vizek elpazarlása; a másik kockázat az eddig intakt, elzárt, illetve eddig biztonságosan hasznosított vízkészletek megnyitása az esetleges szennyezések előtt".

Pintér Sándor belügyminiszter, a törvényjavaslat előterjesztője ezzel szemben az államfői ellenvetések elutasítását kéri. Azzal érvel, hogy a kisebb súlyú ügyekben csökkenteni akarják "az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terheket", de ez nem jelenti azt, hogy a folyamatokat senki nem ellenőrizné. Sőt, az engedély nélkül végezhető tevékenységek ellenőrzésének hatékonyságát növelni akarják, és megszüntetik azt a kutat, amely veszélyezteti a vízkészletet.

A miniszter elutasítja Áder János véleményét, hogy a kormány túl széles körű rendeleti felhatalmazást kapna, egyébként pedig úgy véli, hogy a változtatás csupán "elhanyagolható sérelmet okozna". Azzal sem ért egyet, hogy ne lett volna mód szakmai véleményezésre, hiszen a törvényjavaslatot több mint egy éve nyújtották be, és azalatt sok szervezet kifejthette véleményét. Azt nem teszi hozzá, hogy ezek mind elutasítóak voltak, de úgy fogalmaz, hogy a parlament "e vélemények ismeretében, a felhozott érvek és ellenérvek körültekintő mérlegelésével döntött". A plenáris ülésen az általános vita egyébként 38 percig, a bizottsági jelentések megtárgyalása pedig 46 percig tartott. A belügyminiszter ezért arra jutott, hogy a törvény nem sérti az alaptörvényt, hanem küldjék vissza aláírásra a köztársasági elnöknek.

Ezen érvek közül kell választaniuk az alkotmánybíráknak a hó végén - de talán nem árt, ha az érintett vállalkozások és polgárok érveit is figyelembe vennék.