Megint összeült az elnökség, és felhatalmazta Lovász László elnököt a tárgyalások folytatására. Pontokba szedték, hogy mit akarnak addig, amíg életbe nem lép az új irányítási rendszer.
A múlt kedden döntött arról a Parlament – a hazai és nemzetközi tudományos élet tiltakozása közepette –, hogy elvonja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának jelentős részét. Az intézmény költségvetésének csaknem fele, 25 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül.
Ennek ellenére az MTA legfőbb döntéshozó szerve, az elnöksége most szerdán újra – két közgyűlés között – összeült, és egyhangúlag elfogadta az elnök, Lovász László határozati javaslatát. Emellett felkérték, hogy az intézethálózat irányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel.
Orbán pitbulljában megbíznak az MTA-nál, de másban már nem
A költségvetési törvény módosítását kérte a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azután, hogy elvonnák tőlük a kutatóintézeteknek szánt pénz jelentős részét. Palkovics László miniszter szerint nem sérül a Magyar Tudományos Akadémia függetlensége azzal, hogy a jövőben a tárcán keresztül érkezik az összeg, Lovász László MTA-elnök ennyitől nem nyugodott meg, garanciákat akar.
Az elnökség a tárgyalások során a következő szempontok érvényesítését tartja szükségesnek:
- az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása;
- személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai;
- az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon;
- a Lendület, az OTKA és a posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével;
- az MTA köztestületének vagyona az MTA tulajdonában maradjon;
- az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani;
- a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.
A Magyar Tudományos Akadémia – emlékeztet a közlemény – 2012-re fejezte be kutatóintézet-hálózatának gyökeres átalakítását, Pálinkás József elnöksége alatt. A megújított kutatóintézet-hálózat működését az elmúlt két évben részletesen elemezte az MTA, független, illetve nemzetközi szakértők bevonásával. Az értékelők jelentései alapján a kutatóhálózat jól és eredményesen működik, a magyar kutatók szakmai teljesítménye számos tudományterületen nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.
Azt is írják, hogy Lovász László elnökségének második ciklusában elindultak az MTA nagy stratégiai programjai: a közoktatás megújítását szolgáló tantárgypedagógiai program, a nemzeti vízprogram, az agrárprogram és a közegészségügyi program. Az alapkutatások mellett az elmúlt években az MTA egyre nagyobb hangsúlyt fektet az alkalmazott kutatásokra, s ezek szinte mindegyékiben – így a Nemzeti Agykutatási Programban, a fehérjekutatási programban, a mesterséges intelligencia programban – meghatározó szereplők az MTA kutatóintézetei.