Nem csak politikai értelemben, a képviselők szociográfiai összetételét tekintve is tömbösödött, egyszínűbbé vált a parlament – derült ki a HVG kutatásából.
A nők részvételi aránya a rendszerváltás utáni országgyűlésekben mindig is alacsony volt – a 2010-es és a 2014-es ciklus kezdetén például csak 10 százalék alatti. A mostani, 11 százalék nemzetközi viszonylatban is a legalacsonyabbak között, a női egyenjogúság szempontjából sereghajtó arab országok szintjén van – írja legfrissebb számában a HVG, amely készített egy kutatást a parlament összetételéről.
A tipikus magyar politikus képe a 2018-as ciklus kezdetén így fest: vidéki születésű, katolikus vagy református egyházban keresztelkedett, középkorú, bölcsész- vagy jogi diplomával rendelkező, házasságban élő férfi, két vagy három gyerekkel. Ezek a jellegzetességek az előző ciklushoz képest nem nagyon változtak, csak a tendenciák erősödtek.
A politikai elit zártabbá válását mutatja, hogy míg 20 éve, az első Orbán-kormány hivatalba lépésekor a képviselők felének volt – legalább egyciklusnyi – parlamenti múltja, addig a 2018-as parlamenti választáson már több mint háromnegyedük "újította meg" mandátumát.
További részletek a HVG hetilapban.
