Az alaptörvény után beleírják a Büntető Törvénykönyvbe is, hogy nem lehet zaklatni a hivatalos személyeket munka után. A javaslatot kivételes eljárásban már pénteken meg is szavaznák.
Az alaptörvénybe a június végén elfogadott hetedik módosítással belefoglalták a magánélet védelmét, vagyis hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével, illetve hogy az állam megvédi az "otthon nyugalmát".
A fideszes Czunyiné Bertalan Judit pedig most egy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a Büntető Törvénykönyvhöz, amellyel valóban büntethetővé is tennék, ha valaki zaklatja kimondottan a hivatalos személyeket.
A hétfőn beadott javaslat a zaklatás tényállását (rendszeres vagy tartós háborgatás) bővíti ki a hivatalos személyekkel szembeni zaklatással, kimondottan úgy, ha a zaklatás
hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben
történik. A módosítási javaslat szerint ezt megfélemlítés vagy a mindennapi életbe önkényes beavatkozás esetében kettő, félelemkeltés esetén három évi szabadságvesztéssel lehetne tüntetni.
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy az alaptörvény értelmében a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy munka után nyugodtan tudjanak pihenni, és "hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket".
A kormánypárt kimondottan azért kezdeményezte ezeket a módosításokat, hogy ne lehessen tüntetni politikusok, vagy más közszereplők házánál.
A Fidesz emellett kérelmezte azt is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a javaslatot a parlamentben már kedden, a zárószavazás pedig pénteken lesz, ekkor valószínűleg meg is szavazzák.
