Közel két évtizedbe telt, mire megoldották a kilencvenes évek legnagyobb port felvert bűnügyeinek a rejtélyét, ám továbbra is maradtak sötét foltok az alvilág akkori szerveződésének körülményeiben, rendőri, titkosszolgálati, ukrán és orosz kapcsolataiban.
Négy halott, huszonöt súlyos, illetve életveszélyes sérült – az 1990 utáni magyarországi maffialeszámolások legvéresebbike volt a húsz évvel ezelőtti budapesti Aranykéz utcai robbantás.
A célpont Boros József Károly volt, aki cégeit Boros József Tamásként jegyezte, és szívesen használta Borossként a nevét. Meggyilkolása a magyar alvilág háborújának egyik mérföldköve volt, a rendőrségnek azonban másfél évtizedbe telt, amíg megtalálta az elkövetőket.
A bíróság jogerős ítélete szerint Borost, Portik Tamás megbízásából, egy szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác ölte meg.
A rendőrök mellett a titkosszolgálatok szerepe is homályos maradt a magyar alvilág kialakulásának első lépéseit jelentő ügyek feltárása során. Akkoriban a bűnözők sorra mártották be egymást, de nem kizárt, hogy a maffiaháború közepette a rendőrségen belül is presztízsharc dúlt.
Hogyan lett Portik Tamás éjszakai portásból az alvilág egyik meghatározó alakja? Mit kaptak cserébe azok, akik ellene vallottak a rendőrségen? Visszatekintés a friss HVG hetilapban!
