Utoljára vitázik hétfőn a parlament, mielőtt szerdán elfogadják a Stop Sorost. Diktatúrázás, Bibliából felolvasott kioktatás, Gyurcsány. Van itt minden.
A képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapján szólhatnak hozzá utoljára a szerdai zárószavazás előtt a kormánynak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatához, valamint a Stop Soros csomag néven ismert indítványához.
Akadémia, hajléktalanság, kereszténység
Gyöngyösi Márton (Jobbik) napirend előtt szólalt fel és arról beszélt, hogy el a kezekkel a tudománytól, miután a kormány belengette rátenné a kezét a Magyar Tudományos Akadémiára. A Jobbik szerint is változásra van szükség a tudományos életben, de nem ilyenre, nem arra, hogy megszűnjön a pénzügyi autonómia. Gyöngyösi szerint ma már csak két, NER-től független intézmény van, a bíróságok és az MTA, de ez hamar megváltozhat, azt mondta, a tudományos élet elleni merénylet az, amit a Fidesz ma akar a tudománnyal. „Ez a XX. századi diktatúrákat idézi.”
Cseresnyés Péter államtitkár szerint alaptalan minden félelem. Volt olyan, amikor a hatalom célja a függetlenség lebontása volt, de ez most nem ilyen. A Ház előtt lévő törvényjavaslat célja az államtitkár szerint pont az, hogy Magyarország az innováció élére álljon Európában. Az államtitkár szerint az innovációs tárca és Palkovics miniszter nem fog beleszólni abba, hogy az akadémikusok mit kutatna, csak a hatékonyság fog megjelenni.
Gyurcsány Ferenc is felszólalt napirend előtt, arról beszélt, hogy Alaptörvényben rögzítenék a kereszténység védelmét. Szerinte az államnak az az alkotmányos kötelezettsége, hogy szabadon választhassanak kultúrák és hitek között, nem az, hogy Alaptörvényben rögzítsen valamit. Feltette a kérdést: ki védi jobban ma a kereszténységet? Ferenc pápa vagy a KDNP elnöke? Majd rátér arra, hogy szintén alkotmányban rögzítenék a hajléktalanság védelmét. „Nem jöhet egyszerre ugyanabból a szájból tűz és víz” – üzent a Fidesznek.
Rétvári Bence államtitkár válaszolt, szerinte Gyurcsánynak jót tenne, ha egyszer tükörbe nézne és megállapítaná, miről beszél most, meg miről beszélt kormányon. Rétvári kijelentette, Magyarország keresztény alapokra épült. De az, hogy Alaptörvényben foglalják a kereszténység védelmét, nem kerül veszélybe a vallásszabadság.
Keresztes, Trump, Merkel
Keresztes László Lóránt (LMP) röviden az alaptörvény-módosításról és a Stop Sorosról beszélt, meg arról, hogy meglepte őt, mennyire elbeszélnek egymás mellett ezekben a témákban is a képviselők. A menekültválságot a kormány kampánytémává silányította, mondta, de érdemi vita nem volt a menekültválságról. Ismét Rétvári válaszolt a napirend előttire. Együtt kell élniük azzal, hogy Keresztes nem ismeri el a kerítés jogosságát, de Angela Merkel és Donald Trump elismeri.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) is felszólat, a kormány kommunikációja és a valóság közti különbségre hívta fel a figyelmet a családok éve kapcsán. Orbán gyermekeiről és a családok évéről beszélt. Szerinte a jövő évi költségvetés alapján a gazdagoknak még jobb lesz, a szegényeknek meg jön a létbizonytalanság. „A fideszes haverok költik el a költségvetési támogatásokat” – mondta.
Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, sorolta a kormány családbarát adópolitikáját. Az MSZP vasárnapi tisztújítására utalva azt mondta, sok sikert kíván az új csapatnak, elkél a megújulás, bár azt látja, a baloldalon minden marad a régiben. „Ez az MSZP ugyanolyan migránspárti, megszorítás-mániás, mint az előző.”
Bibliából olvasott kioktatás
Tordai Bence (P) is felszólalt napirend előtt, szerinte egy rossz vicc, hogy a kereszténység védelmét az utolsó utáni pillanatban tették bele az alaptörvény módosításába. Szerinte Európa, és benne Magyarország kultúrája nem vegytisztán keresztény kultúra, hanem egyaránt építkezik az ókori demokráciák, a zsidó-keresztény kultúra és a felvilágosodás hagyományaiból.
„Ha Jézus ma élne és körülnézne Magyarországon, beutalót adna a pokol legmélyebb bugyraiba a kormányzati politika kiszolgálóinak” – mondta a bevallottan ateista Tordai. Majd elővett egy Bibliát és abból olvasva oktatta a Fidesz politikusait annak kapcsán, hogy betiltanák a hajléktalanságot, többek között Máté evangéliumából olvasva.
Soltész Miklós államtitkár válaszolt, köszöni, hogy elmondta, ateista. Örül annak is, hogy a Bibliából olvasott fel, „ez egy lépés az ateizmusból a kereszténység irányába.” De arra nem szeretne kitérni, ki szítja Magyarországon a gyűlöletet. Azonban szerinte a kormány sokat tesz a hajléktalanokért, hosszan sorolta is. „Nem normális, hogy a szocialisták felépítették az ország legdrágább metróját, de onnan az utasok nem tudnak kijönni, mert tele van kosszal, mocsokkal.”
Könyöradomány és győzelem
Interpellációk következnek. Elsőként Rig Lajos (Jobbik), április 8-ról és az azt követő tüntetésekről beszél, dühről, csalódottságról, felelősségről. Szerinte a Fidesz hazugságok és könyöradományok, a testreszabott választási rendszer és a médiafölény nélkül nem tudott volna győzni. De mindezen túl kell lépni a jobbikos szerint, kérdezi is, mit tesz a kormány azért, hogy a külföldre szakadt emberek hazatérjenek Magyarországra, ill. minél kevesebben gondolkozzanak a kivándorlásban.
Dömötör államtitkár válaszolt. Megérti, hogy csalódott az, aki kikap, 2002-ben ő is az volt. De azt nem érti meg, hogy amikor Rig egyéniben győzött, akkor nem volt gond a „személyre szabott választási rendszer.” És tavaly többen tértek haza, mint amennyien kimentek.
Arató Gergely (DK) arról a tankönyvről beszél, amiről mi is megemlékeztünk. A tankönyvben az alábbi idézetről kell vitatkozni: „Az egész és félkóbor czigányokat nem lehet gyerekeik rendes iskoláztatására bírni. (...) Ez azonban a kóbor czigányoknál csak kényszereszközökkel érhető el. Egy kis kegyetlenséget el kell követni a humanitás jegyében. Az egyéni szabadság némi korlátozására kell magát elszánnia az államhatalomnak, hogy igazi emberi szabadságra neveljen egy jelenleg vadállat módjára szabad fajt.” Kérdezi, miért került bele, meddig maradhat ez így. Arató szerint ez olyan, mintha kötelező tennék a Mein Kampfot.
Rétvári Bence válaszolt, aki a kezébe vette a könyvet, nem tudta, Arató is így tett-e. Az államtitkár szerint a tördelésből látható, az idézett szöveg eredeti, az idézett részből pedig azt kell megvitatni, helyénvaló-e ez. Rétvári szerint a DK-s politikusnak csak az fáj, hogy nem külföldi cégek kezén a tankönyvpiac, hanem magyarokén.
Intermezzo gyanánt itt egy kép az épp olvasó Németh Szilárdról. Ez kuriózum:
Tordai kiakasztotta Kövért, sokadik felvonás
Tordai Bence „Mikor emelik végre az életpályamodellekből kimaradt közszolgálati dolgozók bérét?” címmel interpellált. Tordai teljesen normális kérdéseket tett fel, Kövér mégis, mielőtt Bodó Sándor államtitkárnak átadta volna a szót, azt mondta: „az úgynevezett képviselő kérdéseire” Bodó válaszol. De a kérdésre Tordai nem kapott, még „úgynevezett” válaszokat sem.
Az olyan romantikus című interpellációkat, mint: „Mire fog koncentrálni az Agrárminisztérium a környezetvédelem területén?”, nem közvetítjük.
Azonnali kérdések következnek. Jakab Péter „Meddig leszünk Európa rabszolgapiaca?” címmel kérdez. A korrupcióról beszél, Bulgáriával közösen az EU legkorruptabb országai vagyunk. „Ez kiesőhely, hogy Orbán Viktor is értse” – mondta. A bérversenyben azonban lemaradunk, a magyar munkavállaló elmegy, helyére ukrán jön, majd pakisztáni, vázolta. „Épp, mint a rabszolgapiacon. Jó erős, keveset eszik, vedd meg, ezt érték el” – tette hozzá.
Gulyás Gergely miniszter válaszolt, első felszólalása alapján úgy ismerték meg Jakabot, mint akit nem zavarnak a tények, második alkalommal sem cáfolt rá erre a miniszter szerint, aki szerint folyamatos a béremelés. Viszontválaszában Jakab azt mondta, vissza kell adni a lopott pénzt, akkor lesz pénz béremelésre. „Romániában mennek a politikusok a börtönbe. Önök mikor mennek?” – tette fel a kérdést Jakab. Erre Rétvári nem válaszolt.
Hiller István is az MTA-ról kérdezett. Az elmúlt hetven évben jelentős eredményeket tudott felmutatni az Akadémia, a Fidesz jelen döntése ezt veszélyezteti. Erről kérdezi Gulyást. A Fidesz nem így látja, Gulyás sem, ők szerinte csak a forrásokat növelik, szó sincs itt autonómia-megvonásról. Gréczy Zsolt (DK) a TAO-pénzekről és a Felcsút focicsodájáról kérdez, „Orbán Viktornak nem kell betartania a törvényeket?” címmel. A DK kiperelte az iratokat, a Kúria döntött, de a felcsúti akadémia nem adja ki a papírokat. A DK levelet írt Mészáros Lőrincnek, aki azt válaszolta, ő nem tudja kiadni, mert azokat elküldte az Emmi-nek. Újfent Gulyás válaszolt, szerinte folyamatban az ítélet végrehajtása, nem hiszi, hogy illetékes lenne ő és a kormány.
