"Kásler miniszter úr az egészségügyből érkezik, nagytekintélyű professzor, aki komoly intézetet vezet Magyarországon, Palkovics László pedig az elmúlt években a felsőoktatás és részben a közoktatás megújításán dolgozott, és elismert szakember. Kettőjük együtt munkálkodása jót fog tenni a magyar egészségügynek és az oktatásnak is" – ezt mondta Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az RTL Klubnak április 28-án, egy nappal aztán, hogy hivatalossá vált a kormánynévsor. A nyilatkozat pillanatában még az sem volt biztos, hogy az oktatásnak egyáltalán lesz-e önálló államtitkára.

Rogán nyilatkozatával csak egy baj van: Palkovics Lászlóhoz nem a köz- és felsőoktatás tartozik, "csak" a kormány és a Parragh László gazdasági kamarai elnök által preferált szakképzést kapta meg, amely az előző ciklusban a Nemzetgazdasági Minisztériumnál volt. Miniszterjelölti meghallgatásán Palkovics elismerte, a szakképzésben vannak hibák, a legutóbbi lapinterjúban viszont megismételte a kormányzati álláspontot, amely szerint nem csak a gimnázium a jó irány. A Magyar Hírlapnak azt mondta,

"ne riogassuk a gyerekeket és a szülőket azzal, hogy csak a gimnázium a jó irány. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ha a szakképzésben részt vevők később egyetemre akarnának menni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. A cél, hogy a szakgimnáziumok pozíciója megegyezzen a gimnáziumokéval, és egymás versenytársai legyenek."

Túry Gergely

Nem egy sikersztori

Az oktatásban súlyos gondok vannak, a diákok számos nemzetközi teszten alulteljesítenek. A magyarok húsz százaléka funkcionális analfabéta, a PISA-felméréseken alig akad kiválóan teljesítő diák, és ha marad a romló tendencia, hamarosan a fejletlen országok között találhatjuk magunkat a tanulói teljesítménymérés nemzetközi listáján. Csapó Benő, a PISA igazgatóságának magyar tagja szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen”. Pozitív példa akad bőven, a kérdés, hogy a magyar oktatáspolitika tud-e és akar-e olyan hatékony választ adni a problémára, amilyet a német vagy a lengyel adott néhány éve. Az elmúlt hónapokban a Magyar Tudományos Akadémia sorra hívta fel a figyelmeket a problémákra:

• Szinte esélytelenek a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek, az esélyegyenlőtlenség az OECD-országokhoz képest kiemelkedően magas
• Jelentős a lemorzsolódás veszélye

Hiába propagálja a kormány a szakképzést, a diákok inkább gimnáziumba mennének. Az elitgimnáziumokba - különösen a 6. és 8. osztályosokba nehéz bejutni, Budapest egyes kerületeiben túljelentkezés és kapacitásprobléma is van. A munkaerőpiac sem igazolja vissza a kormányzati törekvést: a kötet szerint az érettségivel rendelkező 35 év alatti fiatalok közel a dupláját keresik annak, amennyit egy – az érettségivel nem egyenértékű – középfokú végzettséget szerzett fiatal vihet haza. Az olló még tágabbra nyílik a főiskolai és egyetemi végzettséget vizsgálva: egy mesterdiplomás fiatalnak akár ötször akkora lehet a fizetése, mint egy érettségizettnek.

MTI / Czeglédi Zsolt

Bírálták a szakképzést is. Lovász László MTA-elnök áprilisban beszélt arról, "az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében". Azt, hogy a diákok és tanárok túlterheltek, elismerte a kormányzat, emiatt kezdtek dolgozni egy új Nemzeti Alaptanterven.

Kérdés, mit lát ebből Kásler

Kásler Miklós jelöltként és miniszterként adott nyilatkozataiban ugyan említi a versenyképes oktatás szükségességét, mégis, arányaiban többet beszél a hazaszeretetre nevelés fontosságáról, az oktatás értékalapú átalakításáról, a magyar kultúra és történelem jobb kiaknázásáról. Legutóbb a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt arról, gyorsabb ütemben kell átadni a tananyagot, az aktuális NAT kiváló, a gyerekeknek pedig már az óvodától kezdve abban kell segíteni, hogy szép párkapcsolatra törekedjenek, amelyből házasság lehet. De örül a kötelező hit- és erkölcstanoktatásnak is.

Megkérdeztünk két szakértőt, a miniszter eddigi nyilatkozatai alapján mit valószínűsítenek az oktatásban. Nem sok jót, a jelek szerint az új miniszter nem ért az oktatáshoz, nem látja a problémákat. Trencsényi László iskolakutató azt mondta, "a miniszter oktatáspolitikával összefüggő első nyilatkozatai olyanok voltak, mintha én elmondtam volna véleményem a rákgyógyításról. Szerencsére én nem vagyok olyan helyzetben, hogy miniszteri sapkában kelljen válaszolni dilettáns módon a kérdésekre.”

Bízik abban, hogy Kásler idővel beletanul a miniszterségbe, szerinte ezek a nyilatkozatok arra utalnak, hogy eddig egyedül a megbízójával konzulált.

„Ezek olyan nyilatkozatok, amivel a megbízást akarja megszolgálni, olyan dolgokról beszél, amelyek a miniszterelnök uralkodó ideológiájába beleférnek. Beszél a keresztény vagy vallásos nevelésről, ami nyilván apaként, nagyapaként a személyes meggyőződése, de ezek nem oktatáspolitikai megnyilatkozások. Várjuk meg a miniszter által először benyújtott törvénytervezetet vagy az első szakmai egyeztetést. Lehet, hogy idővel magára talál, és miniszterként kezd el viselkedni. Eddig az látszik, hogy a ki mond nagyobbat versenyben neki csacsiságokat sikerült mondania.”

Ahogy a NAT-ról mondott vélemény sem szakmai megnyilatkozás.

„Tanárjelöltek megbuknának a vizsgán egy olyan mondatért, hogy gyorsítani kell a tananyag elsajátíttatását.”

Nem csak a szóhasználat kifogásolható, hiszen az összes elmélet szerint nem gyorsítani, hanem lassítani kell. „Nyilván hallott valamit orvosi körökben arról, hogy a gyerekek agya nincs optimális mértékben kihasználva, és ebből levonta a következtetést. De legalább konzultált volna Csépe Valériával, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztossal, aki ennek pont az ellenkezőjét mondja.”

Fülöp Máté

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének docense, a Taní-tani Online főszerkesztője, Knausz Imre szerint is ijesztő, ha a miniszter valóban azt gondolja, az aktuális NAT alapjaiban rendben van. A korábbi alaptantervekről sem volt jó véleménye – noha volt, amelynek a kidolgozásában részt vett –, a mostanit viszont nagyon elhibázottnak tartja:

„a most érvényben lévő NAT nagyon beszigorítja, kilistázza a tananyagot, amit mindenkinek meg kell tanulnia.”

Ez szerinte tévút. Ha a pedagógusok nem gondolhatják végig szabadon, mivel tudják leginkább felkelteni a diákjaik érdeklődését, melyek a leghatékonyabb módszerek, hogyan motiválhatók a tanulók, mindegy, mit szeretne a miniszter, vagy mi lesz a NAT-ban, az legfeljebb csak látszatra fog megvalósulni, tartalmi változás nem várható.

„A kilátások nem túl vidámak. Alapvetően fontos lenne, hogy a pedagógusok széles körű szakmai döntéseket hozhassanak a diákok motivációjával, tanításával kapcsolatban. Az irány, amely felé most megyünk, az autonómiát, mozgásteret csökkenti. Ha ezt folytatjuk tovább, csak a legrosszabbra számíthatunk.”

Így lesz még fenyegetőbb a migrációs válság

A hazaszeretetre nevelést és a nemzeti identitás erősítését is lehet szakmai és politikai oldalról nézni. Előbbire igaz, amiről Knausz az előbb beszélt:

„A nyilatkozat azon a közkeletű tévedésen alapul, hogy azt hiszik, ha valaki központilag kimondja, hogy hazaszeretetre, erősebb nemzeti identitásra kell nevelni a diákokat, és ez bekerül az alaptantervbe, már tettek valamit, holott ez nem igaz. Ettől nem történik semmi.”

A nemzettudat erősítését amúgy fontosnak tartja, amiért tehet is az oktatás, csak nem mindegy, ki mit ért alatta.

„Magyarország multikulturális közösség, multikulturális nemzet, etnikailag is. A különböző kultúrák megértése az állampolgárok közösségét és összetartozását erősíthetné. Nagyon fontos lenne végiggondolni ennek előfeltételeit, de ezek radikális változást feltételeznek az oktatásban.

A nemzettudat egy dolog, a másik fontos szempont, hogy a nemzetek megértsék egymást.

„A migrációs válság fenyegető, a különböző kultúrák éles összecsapása veszélyes. Ha nincs fogalmunk arról, hogyan kell egy másik kultúrával kijönni, életveszélyes helyzet alakul ki. Ez legalább annyira fontos, mint a nemzeti identitás erősítése.”

Egyáltalán, ki a főnök?

Trencsényi László szerint Kásler nyilatkozatainál jóval ijesztőbb és fenyegetőbb az egész környezet, például az, hogy "a bizonyos kérdésekben vitathatatlanul felkészült és rutinos Palkovics László miniszter felveti a szakképzés erősítését, szemben a gimnáziumi oktatással, és erre Kásler nem szól egy szót sem". Ahogy a leventemozgalom visszahozásának igénye is megmutatkozik, de Kásler ez ellen sem szólal fel. Vagyis, fontos döntések az ő háta mögött, megkerülésével születhetnek. Azt, hogy a hazafias nevelést komolyan gondolja a kormány, mi sem mutatja jobban, mint hogy épp most nevezték ki Simicskó Istvánt az ezért felelős kormánybiztossá.

Vodafone

Knausz Imre szerint a szakképzés erőltetése életveszélyes, "minél műveltebb valaki, annál hatékonyabban lehet egy szakmára képezni, annál jobb munkaerő. Ha itt lemondunk arról, hogy konvertálható tudást adjunk, a későbbiekben nehezebb lesz pótolni."

A liberális oktatáspolitika sem volt sikertörténet, de legalább nem akarták erősíteni azt a tendenciát, hogy megfossza a tudástól, műveltségtől a felnövekvő generációt.

„Az elitiskolákon kívül a fiatalok legnagyobb része tudatlanul kerül ki a rendszerből. A jó családból származó gyerekek komolyabb felkészítést kapnak, hogy bejussanak az elit középiskolákba, a diákok nagyobbik része inkább megúszni akarja az iskolát, az iskola pedig ebben partner.”

Knausz nem gondolja, hogy a diákok jobban meg akarják úszni az iskolát most, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt, de most kevésbé eredményes az iskola, romlott a helyzet.

Trencsényi László azt is ijesztőnek tartotta, hogy napokig nem tisztázták, lesz-e oktatásért felelős államtitkár vagy sem, amibe szerinte az is belefért volna, hogy az iskolaügyet megkapja az egyház. Úgyis elindult a kereszténydemokrácia kiépítése, és az is kiderült, az egyházi iskolák döntő része a legjobb gyerekeket vitte el. Bár oktatási államtitkárt kineveztek, ez a félelme azóta sem oszlott el. Ráadásul "a Pécsi Tudományegyetem eddigi rektora, Bódis József biztos nem az óvodások párkapcsolatra nevelésével fog foglalkozni, hanem az értelmiség pacifikálása lesz a feladata".