Az Országos Bírósági Hivatal sem veti el azt az értelmezést, hogy a Magyar Helsinki Bizottság befolyásolni akart bírókat, mikor a menekültekkel kapcsolatban tartottak előadást. Ez pont az a narratíva, amelyet a Fidesz is terjeszt.

Vasárnap Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője állt ki azzal, hogy „megdöbbentő és aggasztó, hogy a Soros-hálózat már a magyar bíróságokra is betette a lábát”. Halász szerint a Magyar Helsinki Bizottság migránspárti érzékenyítő képzéseket tart bíróknak, bírósági alkalmazottaknak a migránsokat érintő ügyekben. Közérdekű adatigényléssel (!) ki is kérik, hogy kik, mikor, hol, kinek tartott eddig ilyen tréningeket. Halász János következtetése szerint

„a Soros-hálózat nem csak jogsegéllyel, hanem a bírók befolyásolásával is segíti a migránsokat abban, hogy Európába tartsanak”.

Ebben a kontextusban és értelmezésben a bírókat azért lenne értelme befolyásolni, mert náluk fellebbeznek a menedékkérők a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) elutasító határozata ellen. Azt Halász elfelejtette hozzátenni, hogy 2015-től ennek a befolyásolási kísérletnek a világon semmi értelme: a bíróság ugyanis hiába mondja ki, hogy a BMH jogszerűtlen döntést hozott, az adott menedékkérőnek jár valamifajta védelem, ettől a hivatal még nem köteles megadni azt – magyarázza Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Vagyis a bíróság nem utasíthatja a hatóságot, nem adhat maga menedékjogot, így fordul elő az, hogy egy menedékkérővel 3-4 körben „pingpongoznak”. Zádori azt mondta, van olyan ügyük, amely már a luxembourgi bíróság előtt van.

Jogot magyaráznak

Miután a Magyar Helsinki Bizottság 20 éve együttműködő partnere az ENSZ menekültügyi főbiztosságának, mondta Zádori, a szakmai hozzáértésük miatt keresik meg őket a bíróságok. Jellemzően jogi képzéseket tartanak.

„2015 óta gyakorlatilag félévente változnak a menedékjogi eljárás szabályai, a bírókat, bíróságokat az érdekli, hogy a változó magyar jogszabályokat hogyan lehet úgy alkalmazni, hogy azok ne ütközzenek az uniós szabályozással vagy a Genfi egyezménnyel. Semmiféle bűnös összejátszás nincs ebben.”

Van, hogy hiába magyaráznak: a Helsinki Bizottság szerint például a Genfi egyezményből, illetve az uniós szabályokból az következik, hogy a menedékkérelmet benyújtókat nem lehet büntetni a határzár tiltott átlépése miatt.

MTI / Balogh Zoltán

Próbáltak lobbizni, hogy az értelmezésük átmenjen a bíróságokon, de nem jártak sikerrel.

„A Helsinki Bizottságnak nem volt célja, hogy valami ármányos módon megsértve a bíróságok függetlenségét rábírja a bírókat olyasmire, amiket nem tettek volna meg. Erre soha nem is leszünk képesek.”

Vannak azonban eredményeik is. Nem migrációs kérdésben előfordult, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja kikérte a véleményüket, amelyre később hivatkoztak is. A legtöbb képzésük egyébként az előzetes letartóztatásra vonatkozott, uniós kötelem – de a magyar jogból is következik –, hogy minél rövidebb ideig, minél kevesebb számban rendeljék ezt el. Korábban 95 százalékban hagyta jóvá a bíróság az előzetes letartóztatásra vonatkozó ügyészi indítványokat, ez az arány bizonyos bíróságokon 80 százalék alá csökkent.

A képző épp képzést tart

Menekültügyben a Magyar Igazságügyi Akadémián is tartottak képzéseket a Helsinki munktársai, mondja Zádori, illetve volt olyan bíróság, ami kifejezetten meghívta őket. A jogászi előadásokon túl a menedékkérők szavahihetőségének megítéléséről is tartottak képzéseket, volt, amelyiken bíró is részt vett. A menedékkérő szavahihetőségének feltárása ugyanis kulcskérdés, ez nagy feladatot ró a bíróságokra. A jogszabályokon túl vannak trükkök, amelyekkel rá lehet jönni, hogy a menedékkérőt valóban üldözik-e hazájában, vagy jogosan tart-e ettől.

Szerettünk volna egy olyan munkatárssal is beszélni, aki konkrétan tartott is ilyen képzést, de miután pont egy képzést tart, nem lehetett elérni.

Az utóbbi időben változást tapasztalt a Helsinki Bizottság: a régóta a kormányzati nyilatkozatok kereszttüzében lévő szervezet szervezésében vagy részvételével zajló rendezvényekből az utolsó pillanatban farolnak ki bírók vagy ügyészek.

Egy civilizált országban a jog területén működő szereplők beszélőviszonyban vannak egymással, a kormány viszont olyan hangulatot teremt, amely ezt elrontja, mondja Zádori.

„Tragikomikus, hogy egy civil szervezetet pont az a cinikus kormány vádol a bíróságok befolyásolásával, amelyik mindent elkövet azért, hogy a bíróságokat maga alá gyűrje, például a bírósági szervezet átalakításával, illetve az olyan miniszterelnöki nyilatkozattal, mint hogy a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel egy kérdéshez.”

Zádori szerint a bíróságok tervezett átalakítása miatt indult a támadás, „két legyet ütnek egy csapásra”, miután a tervek szerint a menekültügy is átkerül a létrehozandó közigazgatási bíróságokhoz.

A Kúrián nincs ilyen, az OBH a kezét tördeli

Megkerestük a Kúriát és a képzéseket intéző Országos Bírósági Hivatalt is, hogy a Helsinki Bizottság pontosan hányszor és milyen képzéseket tartott, illetve azon hány bíró vett részt. Halász János nyilatkozatára is kértünk reagálást, hogy a bírók befolyásolásáról beszélve a politikus vajon sértette-e a bírói függetlenséget.

Fülöp Máté

A Kúria a politikusi nyilatkozatra nem reagált – jellemzően ezeket nem kommentálják –, azt írták, nem szerveztek ilyen képzést, de bárki nyújthat be közérdekű adatigénylést. Délig Halászé még nem érkezett meg hozzájuk. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nem levélben, hanem egy közleménnyel válaszolt, amely a hangzatos, az „Oktatásnak vagy kutatásnak álcázott befolyásolási kísérlet” címet kapta.

Az első mondatban már sajnálkoznak azon, hogy az utóbbi időben rendszeresen előfordul, hogy egyes szervezetek uniós pénzből anélkül vállalják a bírák képzését, hogy erről részletesen egyeztettek volna az OBH-val. Az kockázatot jelent, ha az oktatás előkészítésébe nem vonják be a bírósági szervezetet.

„Az OBH mindig is odafigyelt arra, hogy az általa szervezett képzéseken szigorúan csak szakmai megnyilvánulások kapjanak helyet. Például a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2016-ban egy alkalommal került sor bírák képzésére, amelyet egy fellebbviteli főügyész-helyettes és egy kúriai bíró moderált, így a kiegyensúlyozottság itt is biztosított volt. A gyűlölet-bűncselekményekről szóló kétszer egy napos képzésen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt.”

Ezt a mondatot sokféleképpen lehet érteni: egyrészt van egy olyan üzenete, hogy felügyelték a Helsinki Bizottságot, tehát semmi baj nem történt, a jószándékú értelmezés – Zádori Zsolttól – az, hogy a Helsinki korrekt képzést tartott, és nem akart befolyásolni.

Erőltetett világnézet

Az OBH közleménye úgy folytatódik, hogy „az elmúlt évek általános tapasztalata azt mutatta meg, hogy egyes személyek vagy szervezetek tevékenysége – akár az oktatáson keresztül – az általuk preferált világnézet és jogértelmezés bírákra erőltetését is célozhatja. Az, amit jó szándékú tudásmegosztásnak hiszünk, valójában befolyásolási kísérlet is lehet. A bírósági szervezet a tanulságokat levonta, s fokozottan ügyel arra, hogy képzési eseményein ne adjon teret integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulásoknak.”

A közleményben hangsúlyozzák, a társadalmi szempontból hasznos tevékenységet végző civil szervezetekkel továbbra is együttműködnek. Bár többes számban fogalmaznak, csak az ÉFOÉSZ-t említették. Ez az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét fedi.

„Folyamatosak egyebek között az Alkotmányvédelmi Hivatal biztonságtudatosságot erősítő képzései is, amelyeknek egyik fő témája éppen az, hogy miként ismerhető fel, ha egyesek saját céljaik érdekében, álcázottan próbálják befolyásolni az ítélkezést.”

Az OBH szerint a bírósági szervezetre jelenleg a külföldi médiában is megjelenő nyomásgyakorlási kísérletek jelentik a veszélyt, melynek keretében

„külföldi újságírók, bírák, bírósági vezetők magánelérhetőségeit kinyomozva, őket azokon 'zaklatva' próbáltak meg nyilatkozatokhoz jutni”.

Az OBH nem fejtette ki, mely esetekre gondol, de ezt szervezett sajtótámadásnak tartják, mellyel egyes csoportok a magyar bírák függetlenségével kapcsolatban próbálnak kétséget ébreszteni. Megkérdeztük a Helsinki Bizottságot, mit szólnak a közleményhez, de Zádori azt mondta, tisztelik annyira az OBH-t és a bírói szervezeteket, hogy ezt ne kommentálják bővebben.