Yuval Noah Harariról tavaly novemberben írta meg a Magyar Nemzet, hogy ő az, aki legújabban inspirálja Orbán Viktort.

Ismerősek az alábbi mondatok?

• Az emberek úgy érzik, hogy a liberális demokrácia már nem képviseli az érdekeiket, az elitek eltávolodtak a választóktól.
• A liberális demokrácia válságba jutott.
• Illúzió volt, hogy a szabadpiac és a liberális szabadságjogok majd automatikusan és folyamatosan egyre jobbá teszik az emberek helyzetét.
• A liberális demokrácia eljátszotta a hitelét a választók szemében a 2008-as válsággal kezdődően, mert kiderült, hogy nem képes megvédeni őket az elszegényedéstől.
• A XX. század második felétől a nyugati világ felnövekvő generációi biztosak lehettek benne, hogy jobban fognak élni a szüleiknél, mára a fiatalabb nemzedékek szerencsések lesznek, ha legalább úgy élhetnek majd, mint a szüleik.
• Az emberek vissza akarják kapni a választás szabadságát, ezért szavaznak sokan Trumpra.
• Donald Trump személye korszakváltást jelent.

Ezek a mondatok akár Orbán Viktortól is származhatnának, de nem, ezek is Harari mondatai, a Magyar Nemzet idézte őket könyveiből, beszédeiből, interjúiból. Arról is értekezett már, hogy a XXI. századra a kapitalizmus és a liberális humanizmus elválik egymástól és úgy jönnek létre hatékony gazdasági modellek, hogy a liberális politikai értékek nem lesznek jelen. Másik megállapítása erre az időszakra, hogy a legmodernebb technológiák elterjedése erősíteni fogja a vallás és a nacionalizmus szerepét.

Yuval Noah Harari izraeli történész

AFP / Imaginechina / Shan He

Köldöknéző populisták

Legújabb könyvében a közelgő Brexit van a célkeresztben, a kötetről a Guardianben jelent meg egy rövid ízelítő. Harari arra figyelmezteti a politikusokat, ne dőljenek be a populizmus előretörésének. Hiába a Brexit szerinte – ami rövid távon fel is virágoztathatja ugyan az Egyesült Királyságot –, a történelem iránya egyértelmű, néhány évtized és a világ egyetlen, globális egységgé áll össze.

Könyve, a 21 lecke a 21. századnak ősszel jelenik meg, kifejti benne, hogy egy másik században és egy másik szituációban semmi baj nem lenne a brit kiválással, de ma azzal kell szembesülni, hogy az önállósodásnak egyre nagyobb és nagyobb ára van. Természetesen Donald Trumpról is ír, szerinte sem az amerikai elnök, sem a Brexit nem jelenti az emberi civilizáció végét. „Olyan, mintha attól félnénk, hogy amikor fáj a fejünk, akkor agyi daganatunk van.”

Az EU-ról és az unió előtt álló kihívásokról, elsősorban a menekültválságról azt mondja, ha az 500 milliós közösség és Németország, valamint Görögország nem tud megegyezni néhány millió ember sorsáról, hogyan lenne képes megoldani komolyabb, mélyebben gyökerező bajokat?

Tegyük fel, hogy a mesterséges intelligencia felemelkedése totálisan összezavarja a globális munkaerőpiacot. Ez sokkal komolyabb társadalmi és gazdasági kihívásokat teremtene, mint néhány millió ember bevándorlása az EU-ba, illetve néhány lengyel és román munkavállalóé az Egyesült Királyságba.

Könyvében felteszi a kérdést: „ha minden nemzet csak a saját problémáival lesz elfoglalva, ki fog foglalkozni a globális problémákkal?” Globális ökológiánk, globális gazdaságunk és globális tudományunk van, írja, de mindenki csak a nemzeti politizálással van elfoglalva. „Ahhoz, hogy hatékonyan politizáljunk, globálisan kell meghatároznunk magunkat” – tette hozzá.

Pokémon Go és Jeruzsálem

A történész-író rendszeresen publikál a világ legnagyobb lapjaiban, egyik legismertebb, a Guardianben megjelent írásában például két, Pokémon Góval játszó gyerekkel sétálva magyarázza el, épp mi történik a világban. Amikor a két gyerek egy utcasarokra ér és a képernyőt bámulja, összeverekszik a többi gyerekkel, hogy kié legyen a csak virtuálisan létező terület. A külső szemlélő ebből csak annyit lát, hogy gyerekek verekednek azon, ami a valóságban nem is létezik.

Innen jut el oda, hogy hasonló a helyzet Jeruzsálemben is, keresztények és muszlimok vitáznak azon, kié a terület, miközben a külső szemlélő nem lát mást, csak azt, régi épületek között marakodik két fél. Szerinte az emberiség mindig is a különféle mítoszok (vallás, Pokémon Go) illúziójában élt. A fikciókról egyébként azt mondta, azok nem rossz dolgok, sőt létfontosságúak. Példaként a labdarúgást is felhozta egyszer, amikor erről magyarázott:

Nem lehet úgy focizni, ha nem fogadja el mindenki ugyanazokat a kitalált szabályokat, és a piac vagy a bíróság előnyeit sem élvezhetjük közös, kitalált történetek nélkül.

Homo deus – A holnap rövid története című, nemrég magyarul is megjelent könyve a frankfurti könyvvásáron elnyerte korábban „A legintellektuálisabb és legmeghatározóbb tudományos munka” nevű díjat is. Könyve Emmanuel Macron francia államfőig is eljutott, de a világhírt már a 2011-es, Sapiens – Az emberiség rövid története című könyve hozta meg neki. A Homo Deusban a géntechnológiáról, a robotikáról és az okoseszközökről ír, a veszély pedig szerinte az, hogy kettészakad a világ, egy globális elitre és olyan milliárdokra, akik nem élvezhetik a legújabb kor áldásait.

Itt egy beszélgetés Hararival, egyebek között beszél a nacionalizmus és a globalizáció viszonyáról. Ha a videón automatikusan nincs rajta a magyar felirat, lehet rá tenni a jobb oldali gombok egyikével:

Könyvből kiolvasott minisztérium

Arról már korábbi könyveiben is írt, hogy a világ most fordulópont előtt áll, az Index egy cikkében ezt úgy foglalta össze, hogy Harari szerint véget ért a humanizmus és mára korunk istene a szabad akaraton alapuló emberi vágy is csak fikció. „Az emberek többé nem autonóm lényekként látják magukat, akik kívánságaik szerint élik az életüket, hanem hozzászoknak ahhoz, hogy biokémiai mechanizmusok összességeként tekintsenek magukra, amelyet elektronikus algoritmusok hálózata tart megfigyelés és irányítás alatt” – idézte a lap Hararit.

Ha Harari tényleg ennyire hat Orbán gondolkodására, akkor könnyen párhuzamba állíthatjuk a sztárszerző fejlődésről és technológiai forradalomról valló nézeteit és Orbán új minisztériumát, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Korábbi hírek szerint Orbán környezetéből már fel is vették a kapcsolatot az izraeli történésszel.