A magyar elrettentő gyakorlat adta a sorvezetőt az új uniós költségvetési ciklus kereteinek kialakításához, mondja Jávor Benedek EP-képviselő, aki szerint még Polt Péterre is gondoltak a jogalkotók. Update: a Legfőbb Ügyészség egy köszönőlevéllel megpróbálta tisztázni a helyzetet, de nem sikerült egyértelműre.
Ma mutatta be az EU a következő költségvetési ciklus keretrendszerét, vagyis azt, hogy mennyi pénzt hogyan lehet lehívni, hol milyen átcsoportosítások és változások történnek 2020 és 2027 között. A változások fájhatnak a magyar kormánynak is, de Jávor Benedek EP-képviselő tovább megy: szerinte a magyar kormány gyakorlatára reagáltak a megváltozott alapelvek: az, hogy "a 2020 utáni uniós kifizetések szabályaira vonatkozó előterjesztés az előzetes híreknek megfelelően a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos feltételekhez köti az EU-s pénzekhez való hozzáférés lehetőségeit".
"A Bizottság az uniós pénzek kezelését végző hatóságok, a nyomozati és ügyészi szervek, és a független bíróságok megfelelő működésétől, valamint a csalás és korrupció megelőzésétől, szankcionálásától, valamint az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel való szoros együttműködéstől teszi függővé az uniós pénzek kezelésének módjait, illetve a forrásokhoz való hozzáférést. Nem nehéz észrevenni a magyar kormány gyakorlatára való reakciót, de
az ügyészség nevesítése egyértelműen a Polt Péter tevékenységével kapcsolatos súlyos elégedetlenségre utal."
A Bizottság pedig úgy intézi, hogy nem a javaslat elfogadásához kell egyhangú támogatás, hanem a bizottsági döntés megvétózásához –
"Szemmel láthatólag biztosak akarnak lenni a dolgukban, hogy kisebb-nagyobb mértékben korrupt tagállami kormányok alkalmi szövetsége se állhasson az intézkedések útjába."
Update:
Cikkünk megjelenése után a Legfőbb Ügyészség levelet küldött a hvg.hu-nak, Fazekas Géza szóvivő egyfelől elküldte az OLAF köszönő főigazgatói levelét, amely "hitelesen tükrözi a Magyarország Ügyészsége és a legfőbb ügyész személyét érintő EU-s véleményt", "a főigazgató levele – szemben Jávor Benedek európai parlamenti képviselő rosszindulatú, személyeskedő és minden alapot nélkülöző magánvéleményével – az OLAF hivatalos álláspontját tartalmazza".
A levél azonban nem egyértelműen pozitív: ebben Giovanni Kessler főigazgató megköszöni a gyümölcsöző február 9-i közös találkozót, majd így folytatja: "erősen hiszek közös elhatározásunkban a téren, hogy tovább javítsuk a magyar igazságszolgáltató hatóságok és az OLAF között meglévő kapcsolatokat az EU és Magyarország gazdasági érdekeit érintő csalás és korrupció elleni harcban".
Kessler köszönetét küldi másrészről Szoboszlai-Szász Richárdnak és Homonnai Jánosnak, két ügyészségi munkatársnak az értékes közreműködésükért, amely az OLAF jogi ajánlásainak koordinációját és követését, valamint a bizonyos fontos nyomozásokban tett együttműködésükért, amiben az OLAF és a magyar hatóságok párhuzamosan dolgoztak.
Kessler végül ismét meginvitálja Poltot az OLAF-hoz, hogy "további lehetőségekről tárgyaljunk a hivatalaink együttműködéséről, és a konkrét ügyekkel kapcsolatban". Kessler utal arra, hogy ha bármi segítség kell a találkozó megszervezéséhez, szívesen segít.
Tehát ha helyén kezeljük az udvariassági formulákat, azt van hova fejlődnie az együttműködésnek, a kapcsolatok további javításának, az OLAF és a magyar főügyész közti kapcsolatfelvételnek.