Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a tüntető nem követhet el bűncselekményt, nem hívhat fel arra, és nem sértheti mások jogait és szabadságát. A Társaság a Szabadságjogokért kisokosa szerint rendbontást követ el az, aki a tüntetés szervezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít. Ezért két évig terjedő börtön is járhat.

300 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki abban az esetben, ha valaki verekszik, rendzavarás vagy garázdaság esetén engedetlen a rendőrrel, aki fegyvert vagy nagy kést visz magával a tüntetésre, aki a szervező vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának nem tesz eleget, illetve aki annyira eltakarja arcát, hogy a hatóság nem tudja azonosítani.

A rendezvény befejezése után mindenki köteles a rendezvény helyszínét elhagyni – mondja ki a szabály, de ez a legritkább esetben következik be egy – várhatóan – több tízezres rendezvény végén. Erre is vannak külön szabályok, a TASZ három lehetséges kimenetelt vázolt:

• A rendezvénynek vége, de páran még maradnak a helyszínen, beszélgetnek, ácsorognak. Ekkor a rendezvény már nem politikai véleménynyilvánítás, és a gyülekezési jog szabályai már nem vonatkoznak a maradókra. Ők már csak a KRESZ szabályait betartva a járdán – adott esetben a Kossuth téren – álldogálhatnak. A szervező mentesül a további felelősség alól, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a rendezvényen részt vevők elhagyják a helyszínt.
• Azért maradnak, mert petíciót adnának át, de nem veszi át senki, vagy történik valami, ami miatt folytatják, spontán módon. A békés, spontán gyülekezést a rendőrségnek nincs jog feloszlatni. Viszont, ha valaki szervezni kezdi a spontán tüntetés további helyszínét, útvonalát, azt gyorsan be kell jelentenie a rendőrségnek, különben szabálysértést követ el. Az ilyen esetekre a gyülekezési jog szabályai irányadók. Amennyiben a rendőrség a bejelentett tüntetést biztosította, a spontánt is fogja.
• Maradnak, de rombolnak: amikor agresszívvá, békétlenné válik a tüntetés vége után maradó tömeg, akkor nem a gyülekezési jog hatálya alá tartozik a csoport, többletvédelem sem illeti meg őket, mert már nem békés gyülekezésről van szó. Ebben az esetben a tömeget a rendőrség feloszlatja.

Arra a fontos kérdésre is van válasz, mikor jogszerű egy rendőri igazoltatás:

A TASZ erről azt írja, "törvény szerint a rendőr csak a közrendet vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető esetben intézkedhet, és az intézkedés célját minden esetben előzetesen közölnie kell. Gyülekezés esetén a rendőri intézkedés – az igazoltatás is – csak akkor jogszerű, ha a résztvevők magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és e veszély elhárítása érdekében a szervező a rendbiztos figyelmeztetése után sem intézkedik."

Azt már a Helsinki Bizottság teszi hozzá, hogy ha valamilyen rendőri intézkedést sérelmesnek vélnek a résztvevők, az ellen 30 napon belül lehet panasszal élni az érintett rendőrkapitányságon, ha pedig az intézkedés alapvető jogot korlátozott, 20 napon belül a Független Rendészeti Panasztestülethez is lehet fordulni.

Bár a rendőrség az Orbán-kormány elleni tüntetések alatt végtelenül türelmesnek bizonyult, azért a legutóbbi diáktüntetések alkalmával már elkezdte megmutatni erejét. A tüntetés után többen vonultak, sokaknak – köztük újságíróknak – postáztak ki 50 ezer forintos szabálysértési csekket, mert kisebb mértékben megsértették a közlekedési szabályokat (lementek a járdáról az úttestre.) Arról ellentmondásos információk vannak, hogy a rendőrség figyelmeztetett-e erre vagy sem, és csak kapásból az adatokat írta fel. A TASZ korábban számukra segítséget ajánlott fel, és azt javasolta, az érintettek forduljanak bírósághoz.